A Capa Központban látható kiállítás lengyel és magyar fotósok munkáin keresztül mutatja be, mit jelent az európai identitás kortárs keleti nézőpontból.
Hogyan definiálható a kelet-európaiság? Mik azok a jellemzők, amik összekötik az itt élő, közös történelemmel rendelkező embereket? Hogyan csatornázódnak be ezek a tapasztalatok az európaiság megélésébe? Hogyan hatnak ezek a folyamatok a körülöttünk lévő világra, valamint annak jelenségeivel, hatásaival és az ezzel kapcsolatos érzésekkel és problémákkal foglalkozó művészeti-fotográfiai gyakorlatokra?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a hat fejezetből álló Európaiság – kelet-európai perspektívából című kiállítás. A vizuális esszék antológiájaként összeállított tárlat hat fejezetre oszlik.
Az Átmenet címet viselő fejezetet a Kelet-Európa-szerte tapasztalható töréspont-érzés inspirálta. A Sputnik Photos (Elveszett területek) és a Pictorial Collective (Petőfi utcák népe) olyan metanarratívákat tár fel a kollektív emlékezet bugyraiból, amelyek alapvetően határozzák meg a régió identitását.
Az ezt követő Tér és Identitás fejezetek a felügyelet, a hatalom és az emancipáció politikai narratíváit materiális és szimbolikus eszközökkel ábrázolják. Katerina Kuzmicseva (BETONIUM) és Standovár Júlia (Kinky Concrete [Pajkos beton]) térbeli és építészeti elemekkel, míg Ilona Szwarc (Nő vagyok, és emlékekből élek) és Horváth Anita (te nem vagy olyan) performatív és testpolitikai művészettel jeleníti meg e témákat.
A Spiritualitás fejezetben Agnieszka Sejud (HOAX) és Simon Zsuzsi (És mi még így is tovább élünk…) a vallás és a politika területeinek emblematikus társadalmi jelenségeire reagál a művészet segítségével.
A Groteszk fejezetében pedig Ada Zielińska (A piromániás kézikönyve) és Barakonyi Szabolcs (Kösz, jól!) karakteresen kelet-európai abszurditással és iróniával közelít a lázadó ellenállás és az ideológia kérdéseihez.
Végül a Posztnosztalgia fejezet a határtalanság érzéséből fakadó kreativitás kavalkádja, amelyben tárgyakkal való könnyed, merész kísérletezés teremt új valóságokat (Karolina Wojtas: Made in Poland; Szombat Éva: Echo in Delirium [Az önkívület visszhangjai]).
A fotográfia egyetemes és témájához szorosan idomuló nyelve alkalmas arra, hogy leképezze egy rendszer átalakulásának árnyalatait, és rávilágítson, milyen ütemben és hogyan változik a körülöttünk lévő világ.
A kiállítás március 30-ig látható a budapesti Capa Központban.