Sőt, a külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy akármilyen háborút indít ellenük az Egyesült Államok, ők az utolsó erejükig harcolni fognak. A kemény üzenet a kínai politika legfontosabb éves rendezvénye előtt érkezett, ahol minden bizonnyal fontos téma lesz a vámháború.
HIRDETÉS
Kína nem enged az amerikai nyomásgyakorlásnak, és a végsőkig fog harcolni, ha megtámadják - így reagált a pekingi vezetés arra, hogy Donald Trump újabb büntetővámokat jelentett be az ázsiai országból származó termékekre. Peking válaszát a külügyminisztérium egyik szóvivője, Lin Dzsian fejtette ki:
Mint ma reggel megírtuk, Donald Trump 10 százalékos büntetővámot jelentett be Kínával szemben, és azt mondta, hogy kínai válaszlépés esetén további hasonló intézkedésekre lehet számítani. A vámok okaként azt nevezte meg az amerikai elnök, hogy az Egyesült Államokba csempészett fentanil kábítószer nagy részét Kínában állítják elő.
Kína nem sokat késett a válaszlépésekkel: a pekingi kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy március 10-től további 10-15 százalékos vámot vet ki az amerikai mezőgazdasági termékekre. Az Egyesült Államokból származó csirkére, búzára, kukoricára és gyapotra további 15 százalékos vám vonatkozik majd. Pótlólagos 10 százalékos vámot vetnek ki továbbá a cirokra, szójababra, sertéshúsra, marhahúsra, gyümölcsökre, zöldségekre és tejtermékekre.
Az Egyesült Államokba szállított kínai árukon már eddig is 10 százalékos vám volt, Donald Trump ugyanis beiktatása óta egyszer már kivetett vámokat a kínai termékekre. Az elnök újabb döntése a jelenlegi vámszínvonal megduplázását jelenti.
A high-tech átállásról szólhat a napokban rendezett kínai pártkongresszus
A vámháború újabb fejezete Kína szempontjából érzékeny időpontban kezdődött el, a héten tartják ugyanis az év legfontosabb politika eseményét, az úgynevezett Kettős ülésszakot Kínában. A nagygyűlésen Hszi Csin-ping elnök delegáltak ezrei előtt fog beszélni az országa előtt álló kihívásokról és az ezekre adott megoldásairól. Hasonlóan fontosnak ígérkezik Li Csiang kínai miniszterelnök (helyi idő szerint) szerda reggeli beszéde, ami nagyjából egy időben lesz Donald Trump első Kongresszus előtti felszólalásával is.
Li Csiang valószínűleg bejelenti majd a párt idei évre vonatkozó terveit az éves gazdasági növekedést és a katonai kiadásokat illetően. A várakozásokba minden bizonnyal beleszólnak az amerikai vámok, ennek ellenére az elemzők nem várnak nagy újdonságokat Li Csiangtól a CNN szerint. Inkább arra van kilátás, hogy a párt tovább próbálja majd ösztönözni a helyi vállalatok innovációit és az eddigi irányvonalhoz hasonlóan továbbra is az önfenntartó gazdaság kialakítása lesz egy egyik legfőbb célja.
A kínai ipar legfontosabb cégei mindenesetre jó helyzetből várják a következő időszak gazdasági statégiájának kihirdetését. Az elektromos autók és az akkumulátorok gyártása terén Kína egyre nagyobb előnyre tesz szerint nyugati riválisaival szemben, és a DeepSeek révén az elmúlt 1-2 év leggyorsabban fejlődő szektorában, a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek között is egy versenyképes nyelvi modellt sikerült piacra dobnia. A pekingi pártvezetés a high-tech iparágakat kulcsfontosságúnak tekinti a kínai gazdaság fejlődése szempontjából.
"Kínának rá kell találnia a gazdasági fejlődés új motorjára. A régi modell, ami az infrastruktúrafejlesztésre, a nagy építkezésekre épült, valószínűleg már nem fog működni. A high-tech szcéna jelenti a legjobb megoldást. Kína erre helyezi majd a hangsúlyt, és az amerikai nyomás csak még sürgetőbbé teszi a váltást" - magyarázta Liu Dongsu, a hongkongi City University kutatója.
Ami az amerikai nyomásgyakorlást illeti, Donald Trump kormánya arra készül, hogy korlátozza az olyan Kínába irányuló amerikai beruházásokat, amik valamilyen érzékeny technológiát érintenek. A stratégiai fontosságú amerikai szektorokba szánt kínai beruházásokat szintén korlátozni akarja az amerikai kormányzat. Liu Dongsu szerint azonban a kínai vezetés így is úgy érezheti, hogy jók a pozíciói.
"Kína most lehetőséget lát arra, hogy átvegye az Egyesült Államok helyét a világrend bizonyos pontjain. A DeepSeek sikere óta azzal számol, hogy az AI területén is átveheti a vezető szerepet az Egyesült Államoktól, csakúgy, mint a klímaváltozás elleni küzdelemben, ahol az elektromos járművek lehetnek Kína válaszai a globális felmelegedésre" - mondta a szakértő.
Ismét elmarad a szokásos sajtótájékoztató, így csak a pártpropagandának marad terep
A gazdasági kérdések mellett a nagygyűlésnek rendszerint komoly jelentősége van politikai szempontból is. Az elmúlt években Hszi Csin-ping arra használta a fórumot, hogy tovább erősítse egyeduralmát a párt és Kína fölött. 2018-ban például itt született döntés arról, hogy kiveszik a kínai alkotmányból azt a kitételt, miszerint egy elnök legfeljebb két cikluson keresztül maradhat hatalmon. Így elvileg most semmilyen akadálya nincs annak, hogy Hszi haláláig Kína első számú vezetője legyen.
A tavalyi kongresszus újdonsága az volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem tartott sajtótájékoztatót a kormány második legfontosabb tisztviselője. Ez a program ritka alkalmat jelentett az újságíróknak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel valakinek, a kínai vezetés legfelsőbb rétegébe tartozik, de erre tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz lehetőség. Az elemzők a sajtótájékoztató eltörlését is annak jeleként értékelték, hogy Hszi Csin-ping tovább központosítja a kínai politikát.
Politikai szempontból így a kongresszus valószínűleg kizárólag arról fog szólni, hogy a pártelit kifejezi mély egyetértését az elnök döntéseivel kapcsolatban, és megmutatja, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei ellenére a küldöttek ezreinek bizalma töretlen az első számú vezetőben.