Kína bejelentkezik a világ stabilizátorának szerepére a zavaros Trump-időkben
A kínai külügyminiszter a biztonság erőforrásának és a globális dél bajnokának tekinti országát. Az ázsiai óriás nem mutatja a riadalom jeleit az amerikai fenyegetésektől, de szeretne inkább békés megoldások után nézni, mert megnőtt az esélye egy 10 éven belüli világháborús konfliktusnak.
HIRDETÉS
A washingtoni Trump-Zelenszkij konfrontáció pár perc alatt leleplezte, hogy a geopolitikai táblák mennyire elmozdultak a Churchill-Sztálin paktum óta, ami felosztotta Európát, véli Cso Csung-jan hongkongi újságíró, a független South China Morning Post szerkesztője.
A hidegháború végére az Egyesült Államok lett a világ elsőszámú ereje, kiszorítva a Szovjetuniót a globális pozíciókból, és kispadra ültetve a nyugat-európai hatalmakat. Most viszont az a helyzet kezd előállni, hogy ezúttal Amerika lehet az, aki teret veszít, bármilyen nagyhangú, ijesztő és erőszakos is a trumpi politika.
A legértékesebb valuta a bizonyosság lesz, és a nemzetek elfordulnak a nem megbízható rendszerektől
Sem az USA, sem Oroszország nem nyújt biztos kapaszkodókat a jövőre nézve partnerei számára, tartja a kínai elemző, aki szerint mindez nem csak katonai és biztonságpolitikai, hanem gazdasági és kulturális értelemben is fennáll.
Ukrajna szívós védekezése elbizonytalanítja Moszkva szoros partnereit, miközben az Egyesült Államok a legjobb és legkipróbáltabb szövetségeseire ront rá, ahelyett, hogy erősítésüket hirdetné. Kína ezért olyan tervet kovácsol, hogy mind az orosz, mind az amerikai befolyás csökkenését a maga javára fordítsa, és ő legyen az a stabil pont, amit a világ most keres.
Washington új programját Pekingben esélytelennek minősítik, amely nem „szelídíti meg” Kínát, de nem teszi újra kizárólagos világvezetővé Amerikát sem. Bár kétségtelen, hogy rövid idő telt el az elnök hivatalba lépése óta, de intézkedéseinek és nyilatkozatainak dinamikája olyan utat mutat, ami az USA vezető szerepének megroppanása felé vezethet, ellentétben a kitűzött céljával.
A múlt héten kettős fórumot tartott a Kínai Kommunista Párt és a kormány, ahol a belső és külső feladatok egyforma hangsúllyal szerepeltek. Maga Hszi Csin-ping államfő és főtitkár nem szólalt meg, hanem a kormány két fő tisztviselője nyilatkozott.
„A világ nem élhet napról-napra és konfliktusról konfliktusra, hanem távlati képet követel magának és utódainak. Ez pedig nem más, mint a bizonyosság, ami egyet jelent a tervezhetőséggel és a fenntarthatósággal” – hangzott el Vang Ji kínai külügyminiszter hétvégi sajtóértekezletén.
Ennek ellenképe a világszerte rohamosan terjedő bizonytalanság, ami tervezhetetlenséget és káoszt táplál, és kiválthat nem szükséges konfliktusokat.
A diplomata arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy „keresse magában az okokat”, amelyek a válsághoz vezettek, egyben figyelmeztetett, hogy Peking nem enged a második Trump-adminisztráció nyomásának, ami a mai Amerikát felelőtlen és számonkérhetetlen nagyhatalommá kívánja tenni.
A világ mai bizonytalanságának nagy része Washingtonból származik, benne a „félelmetes protekcionizmussal”, ami felborítja a szabályokon alapuló globális rendszert. (Itt megjegyzendő, hogy a külügyminiszter nem említette meg Oroszország ukrajnai agresszióját, mint a globális rendszert fenyegető veszélyforrást.)
A külügyminiszterrel párhuzamosan Li Csen miniszterelnök agresszívebb kínai költekezést ígért a globális növekedés ösztönzésére, amivel ellensúlyozni kívánja azokat a várható károkat, melyeket Donald Trump izolacionista politikája (Amerika az első!) rejteget. Mindezt a párt által jóváhagyott 5 százalékos GDP-növekedésből gondolja finanszírozni, amit Kína tavaly teljesített is, de a továbbiakban nem látszik tarthatónak.
Li azt is megüzente, hogy Kína mostantól még többet fog nyitni a világ felé, és fenn fogja tartani a többoldalú világrendet. „Megvédjük a szabadkereskedelmi rendszert, elősegítjük a nemzetközi együttműködés nyitott, befogadó és megkülönböztetéstől mentes környezetét, és előmozdítjuk az egyetemesen előnyös és befogadó gazdasági globalizációt” - fogadta meg Kína nevében a miniszter.
Li szerint a nemzetközi ügyeket nem szabad kis számú ország javára monopolizálni, és nagyobb figyelmet kell fordítani a globális dél hangjára. Mint mondta, „az erősebb karral és nagyobb ököllel rendelkezőknek nem szabad megengedni, hogy szabadon üssenek is”.
A globális délről beszélve a miniszter szembe állította Peking technológiai szemléletét az amerikaival, mondván, hogy a tudomány és a technológia előnyeit mindenkivel meg kell osztani, és „nem lehet vasfüggöny felhúzására használni”, ami utalás az Egyesült Államok csúcstechnológiára vonatkozó korlátozásaira.
Peking ellenfelei szerint viszont Kína egyszerűen csak szeretné a szabad rablást legalizálni a szellemi termékek egyre meghatározóbb piacán, miközben ő maga sem osztja meg fejlesztéseit a világgal.
Számtalan régi-új konfliktus várható Washington és Peking között
A küszöbön álló ütközések sorából most csak kettőt említünk meg.
Egyre aktuálisabb az aggodalom amiatt, hogy Trump eltörölni szándékozik a területen születéssel szerzett amerikai állampolgárságot (Ius Loci). A végrehajtási rendeletet első hivatali napján írta alá az elnök, arra utasítva az ügynökségeket, hogy tagadják meg az Egyesült Államokban született gyermekek állampolgárságának elismerését (bejegyzését), ha egyik szülő sem amerikai állampolgár vagy törvényes állandó lakos. Az intézkedés jórészt a kínai és hispán lakosokat érinti, kisebb részben afrikaiakat.
Ez a lépés kínai nők és családok tízezreire nézve nyomasztó az Egyesült Államokban, és Peking nehezményezi, hogy erről semmilyen előzetes egyeztetés vagy tájékoztatás nem történt. Az érintett nők teljes bizonytalanságban várják a továbbiakat, és azt, hogy a több mint 20 állam által már megtámadott rendelet átmegy-e a Legfelsőbb Bíróság szűrőjén.
Trump támogatói azzal érvelnek, hogy az elmúlt évtizedben valóságos baba-turizmus jött létre, amiben kínai utazási irodák speciális programokat kínálnak várandós kínai nőknek, hogy amerikai felségterületen és magas nívójú egészségügyi körülmények között hozzák világra kisbabájukat. Az elnöki rendelkezés hívei szerint ez oda vezet, hogy az így született gyerekek tízezreinek sokféle juttatás és később majd szavazati jog is jár, miközben soha nem éltek Amerikában.
Szerintük ez a rendszer veszélyezteti az USA nemzetbiztonságát is, mert amerikai állampolgárként ezek a személyek beépülhetnek az államigazgatásba és a nemzetvédelmi szervezetekbe, miközben nem Amerikához hűségesek.
Egy újabb kémkedési eset is borzolja a Kína és Amerika közti érzületeket
Oregonban a múlt héten vett őrizetbe az FBI két aktív és egy leszerelt katonatisztet, akik közül kettő kínai származású. A gyanú szerint érzékeny információk összegyűjtésében és továbbításában vállaltak szerepet Peking javára – közölte az igazságügyi minisztérium.
Pam Bondi főügyész tájékoztatása szerint a vád valószínűleg nem (csak) kémkedés, hanem hazaárulás is lesz, mivel a tisztek „aktívan dolgoztak Amerika védelmi képességeinek gyengítésén, és erősítették ellenfeleinket Kínában”, ezért gyors, szigorú és átfogó igazságszolgáltatást ígért.
A vádat súlyosbíthatja, hogy a Kínának eljuttatott érzékeny adatok között fontos fegyverrendszerek, így a Bradley, a Stryker és a HIMARS szoftverfrissítései is szerepeltek, közölte a Védelmi Minisztérium. Ennél is nyugtalanítóbb, hogy a tisztek a Kínával való esetleges konfliktusra szóló katonai készenléttel kapcsolatban is átadtak információkat.
Egyelőre nem világos, hogy az eset összefüggésben áll-e Trump elnök intézkedésével az Ukrajnának átadott HIMARS-ok informatikai ellátásának felfüggesztésével, ami a letartóztatással egy időben történt.
