A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint Trump azt szeretné, ha Zelenszkij elnök elkötelezné magát az Oroszországgal kötendő békemegállapodás mellett. Trump "meg akar győződni arról", hogy Kijev komolyan akarja a békét. Jelentős és fontos fegyverzetekről lehet szó.
Kedd este lesz az elnök éves beszéde a Kongresszus előtt - abból talán majd többet ki lehet bogozni az elmúlt napok zavaros nyilatkozataiból
Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok visszatartja a függőben lévő katonai segítségnyújtást Ukrajnának mindaddig, amíg Trump "meg nem állapítja", hogy vezetői "jóhiszeműen elkötelezettek a béke mellett". Ennek módját és időtartamát nem részletezték, csak annyit, hogy Trump nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.
Addig is az Egyesült Államok szünetet tart és felülvizsgálja segélyeit, hogy "biztosítsa, hogy hozzájárul a megoldáshoz".
Megjegyzendő és feltűnő is, hogy mindezekkel párhuzamosan az elmúlt hét során Washington semmilyen kérést, követelést, ajánlatot vagy feltételt nem hozott nyilvánosságra Moszkva címére is, amiből jelenleg olyan szemlélet látszik, hogy Trump kizárólag Ukrajna magatartásától teszi függővé a béketeremtést. Kérdés, hogy ez a benyomás változik-e az elnöki beszéd során.
E tekintetben kétségekre ad okot az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésén az Egyesült Államok Oroszország nem járult hozzá ahhoz, hogy agresszornak bélyegezzék Oroszországot, azaz nem tekinti a háború kirobbantójának.
Egyelőre nincs szó végleges befagyasztásról, de jelentős fegyverek eshetnek ki a hadműveletekből
A szüneteltetés - vélhetően - nem jelenti az amerikai segítségnyújtás végleges megszüntetését. A rendelet minden amerikai katonai felszerelésre vonatkozik, amely jelenleg nem tartózkodik Ukrajnában, beleértve a repülőgépeken és hajókon szállított fegyvereket, és főként a lengyelországi tranzitterületeken várakozó eszközöket.
Bár az érintett fegyvercsomagok terjedelme és összetétele még nem teljesen állapítható meg, az amerikai kormány Joe Biden volt elnöktől örökölt a felhatalmazást, hogy 3,85 milliárd dollár értékű fegyvert szállítson az Egyesült Államok készleteiből. Ekkora tételről lehet szó, amit a Kongresszus még tavaly engedélyezett.
A blokkolás érintheti a még lengyel területen tárolt Patriot and NASAMS légvédelmi rendszereket, ami nagyon nagy gond lehet Ukrajnának. A kiszivárgott híresztelések szerint fennakadás lehet a hírszerzési megosztás terén is, ami pedig a támadó fegyvereket illeti, a műholdvezérlésű JDAM bombák hiánya okozhat súlyos hátrányt.
A lépésre adott egyik első reakcióban Steven Pifer, Bill Clinton ukrajnai nagykövete azt mondta, hogy a segélynyújtás felfüggesztésére vonatkozó döntés „nagyon rossz irány”, mivel egy bizonyos ponton valódi hatással lesz a csatatérre. „Trump elnöknek rengeteg befolyása van Oroszországra, ha akarja használni. Szankciókat szigoríthat az orosz gazdasággal szemben. Együttműködhet a G7-ekkel, hogy lefoglalhassa 300 milliárd dollárnyi orosz Központi Bank eszközét, és ezt a pénzt Ukrajna rendelkezésére bocsáthassa.
A volt nagykövet hozzáteszi, hogy „valaki, aki a megállapodás művészetéről beszél, semmit sem tett, hogy növelje Putyinnal szembeni befolyását...most úgy tűnik, hogy nem a megfelelő oldalt szorongatja".
Trump egyre nagyobb csalódottságát fejezi ki Zelenszkijjel szemben a háború miatt, miközben azt a meggyőződését jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökben meg lehet bízni a béke fenntartásában, ha tűzszünet jön létre a konfliktusban. Az elnök gyors alkura vágyik a háborúnak a lezárására, de amikor Zelenszkij a múlt héten az Ovális Irodában tartott kaotikus megbeszélésen biztonsági garanciákat kért arra, hogy Oroszország ne sértse meg a megállapodást, Trump dühösen azt mondta neki, hogy "jöjjön vissza, ha készen áll a békére."
Ezzel együtt a két fél elvetette az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás terveit is, amelyet a tűzszünet lehetséges előfutárának tekintettek. A Kongresszus előtti beszédben remélhetőleg ez a kérdés is jobb megvilágítást kap.
JD Vance alelnök , aki a múlt héten részt vett a Zelenszkijvel folytatott éles eszmecserében a Fehér Házban, azt mondta Sean Hannity-nek a Fox Newsban hétfő este, hogy „az oroszoknak is fel kell adniuk dolgokat, az ukránoknak fel kell adniuk dolgokat.” Hozzátette, hogy "ha hajlandóak békéről beszélni, Trump elnök lesz az első, aki felveszi a telefont."
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn biztosította a brit tisztviselőket arról, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az orosz-ukrán konfliktus lezárásáról szóló tárgyalások mellett, és David Lammy brit külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében köszönetét fejezte ki az Egyesült Királyság azon erőfeszítéseiért, amelyek arra ösztönzik Európát, hogy erősítse meg védelmét.
Az Ukrajna melletti kiállás fontos jele, hogy a brit Alsóház egyöntetűen Ukrajnát támogató álláspontot támogatott, melyet még az oroszbarát Nigel Farage is bólogatással fogadott.
Kier Starmer miniszterelnök a nyilatkozatban emlékeztette Trumpot, hogy Oroszország az agresszor, Zelenszkij pedig egy háborús vezető, akinek az országát megtámadták, és őt kell támogatni, nem pedig Putyint.