Bővül az arab-zsidó fegyverkereskedelem, Marokkó Izraelt választja tüzérségének fejlesztésére

HIRDETÉS

Az új fegyvervásárlási döntés a Marokkói Királyi Fegyveres Erők (FAR) és a német-francia KNDS fegyvervállalat közötti növekvő feszültség következménye. Marokkó kifogása az, hogy a 2020-ban megrendelt és részben átvett Caesar tüzérségi rendszerek ismétlődő műszaki hibákba ütköztek, és ezeket nem sikerült elhárítani.

Rabat már az első francia szállítmányok után panaszt emelt, de a szállító nem reagált kellően, és a rendszer zöme időközben leállt. Emiatt a marokkói kormány Izraelhez fordult, és megrendelést adott fel 36 darab Atmos 2000 izraeli önjáró tüzérségi egység beszerzésére.

A hír azért meglepő, mert eközben a szállító széles körben ad el tüzérségi és páncélos eszközöket nem csak a francia, de a dán, a holland és lengyel hadseregnek is. A katonai szakértők szerint a vállalat túlterheltsége az oka annak, hogy Marokkót a prioritási lista végére helyezték, és inkább a nagyobb megrendelésekre összpontosítottak, melyeket az ukrajnai háború gerjesztett.

Ezzel az egyezséggel Izrael lett Marokkó harmadik legnagyobb fegyverszállítója, a királyság importjának 11 százalékát szolgáltatva. A cseh gyártmányú Tátra teherautó-alvázra szerelt Atmos 2000 155 mm-es ágyúval és egy 2-6 főnek elegendő védett legénységi fülkével rendelkezik, lőtávolsága 40 km. Emellett az üteg integrált elektronikus rendszert és automatikus rakodási mechanizmust használ, ami a gyors bevethetőséget és az újratöltést szolgálja, csökkentve ezzel a az alakulat munkaterhelését.

Nem csak Marokkó az arab vevő az izraeli fegyverzetekre

Alig két évvel az Ábrahám-egyezmények után már négy arab ország adta a rekordokat döntögető izraeli fegyvereladások 24%-át, 12,5 milliárd dollár értékben. Marokkó mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és már Szudán is a vásárlók között van. Szó van izraeli rakétafregattok eladására Omán számára is, amely szintén veszélyeztetett helyzetben van a Perzsa-öböl kijáratánál.

Az amerikai közvetítéssel tető alá hozott egyezményt gyorsan követték a közvetlen kapcsolatfelvételek, amelyek közül az egyik legfontosabb az izraeli vezérkari főnök marokkói látogatása volt. Akkor tették le az alapjait a most kibontakozó katonai együttműködésnek, amely titkosszolgálati koordinációt is tartalmaz. A nehézfegyverzetek mellett a királyságnak olyan real-time információkra is szüksége van Izraeltől, amelyek a nyugat-szaharai szakadár erők mozgását és erőcsoportosításait jelzik.

A lassan kézzel fogható közelségbe kerülő szaúdi-izraeli megbékélés esetén az eladások akár a kétszeresükre is nőhetnek, mivel a sivatagi királyságnak fokozott szüksége van fejlett légvédelmi rendszerekre a húti és az iráni fenyegetettség miatt.

Az izraeli hadiipar exportját felügyelő védelmi minisztérium kiemelte, hogy az arab exportcikkek negyede drónrendszerekre irányul, további 19 százalékot pedig rakéták és légvédelmi rendszerek tesznek ki, vagyis pont azt, amire Szaúd-Arábiának a leginkább szüksége van.

Noha az EAE hivatalosan többször is bírálta Izrael gázai háborúját, január végén megállapodás jött létre arról, hogy az EDGE emirátusi hadipari cég tulajdonrészt vásárol az izraeli Thirdeye Systems vállalatban. A Thirdeye Systems olyan technológiát fejleszt, amely széles spektrumban képes észlelni a támadó drónokat, és ezeket szállítja az izraeli hadseregnek és néhány NATO-tagnak is.

Az állami tulajdonú EDGE az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb fegyvergyártója, és már 2021-ben bejelentette, hogy az Israel Aerospace Industries társasággal közösen fejlesztenek pilóta nélküli hajókat, amelyek alkalmasak tengeralattjárók felderítésre is. Az egyezségek megkötése óta mindkét cég papírjai 50 százaléknál magasabb ugrást értek el a részvénypiacokon.

Emellett több hasonló tranzakció zajlik, melyeket a felek nem közölnek nyilvánosan, hogy elkerüljék az Izrael-ellenes arab véleményvezérek kritikáit.

Miért vonzó az izraeli fegyverek megvásárlása?

Az izraeli fegyveripar versenyképességét esélyeit növeli, hogy vállalatai nem csak gyors és megbízható szállítók, hanem készen állnak a megrendelő egyedi igényeinek és speciális szükségleteinek kiszolgálására is. A minisztérium szerint az Ukrajna elleni orosz háború megnövelte az izraeli gyártású fegyverek iránti keresletet Európában, amire példa a védelmi rakétarendszerek, így a Dávid Parittyája és az Arrow-3 eladása Finnországnak illetve Németországnak. Mindkét esetben az izraeli szállító módosításokat végzett el az eszközökön az európai földrajzi és időjárási követelményeknek, és az ismert orosz képességeknek megfelelően.

A német parlament 4,3 milliárd dollár értékben hagyott jóvá vásárlásokat az izraeli Rafael Defense Systems vállalattól, amelynek elhárító rendszere nagy magasságokban képes szuperszonikus támadó eszközök elfogására is.