Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Amerikai nehézbombákat rakodnak ki Ashdod kikötőjében
Amerikai nehézbombákat rakodnak ki Ashdod kikötőjében Szerzői jogok  IDF
Szerzői jogok IDF
Szerzői jogok IDF

Eddig tartott Joe Biden tilalma: amerikai nehézbombák érkeztek Izraelbe

Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve:
A cikk megosztása
A cikk megosztása Close Button

Az előző elnök akkor állította le a nehézbombák szállítását Izraelnek, amikor azt követelte Tel-Avivtól, hogy az izraeli haderő ne indítson offenzívát Rafah ellen. A Trump-kormány a múlt héten oldotta fel a tilalmat, az első szállítmány pedig szombaton érkezett meg Ashdod kikötőjébe.

Az előzmények

HIRDETÉS

Tavaly májusban a dél felé nyomuló izraeli haderő ostromgyűrűbe fogta az egyiptomi határnál fekvő Rafah átkelővárost a Gázai övezetben, ahol mintegy másfél millió, északról menekülő helyi lakos zsúfolódott össze. Joe Biden amerikai elnök - tartva egy tömeges veszteségeket okozó offenzívától - akkor megtiltotta a 2000 fontos MK 84 típusú légibombák további szállítását Izraelnek, noha azt a Kongresszus korábban már jóváhagyta.

Később az izraeli légierő nem is mért jelentős csapást a városra és környékére, hanem földi erőkkel szilárdította meg jelenlétét, majd körzetekre osztotta a területet. A földi kommandós akciók során több túszt kiszabadítottak, és megtalálták néhányuk földi maradványait is a rafahi régióban.

Nehézbombákat rakodott ki az amerikai hadsereg Haifában

Fagyponton volt az USA és Izrael kapcsolata

Abban az időszakban az amerikai-izraeli kapcsolatok mélypontra jutottak, mert az izraeli miniszterelnök haragosan nehezményezte, hogy a Fehér Ház eltitkolta előle a Hamász akkori ajánlatát a tűzszünetről és a fogolycseréről. Emiatt az izraeli kormány nem látott más utat, mint elutasítani az általa csak percekkel előbb megismert vázlatot, amiről a terrorszervezet médiájából értesült. Ezzel a döntéssel olyan látszat keletkezett, hogy Izrael gátolja a békefolyamatot, és akár tömeges civil életek árán is beveszi Rafah városát.

Az amerikai mulasztás gyanakvást keltett Izraelben az USA túszközvetítői szerepével kapcsolatban. Az akkori elemzések szerint a washingtoni kormány megrettent az amerikai egyetemeken és a nagyvárosokban kirobbant heves palesztinpárti lázongásoktól, és kerülni akarta a látszatát, hogy támogatja Izraelt egy nagyobb méretű katonai akcióban. A már zajló elnökválasztási kampány sodrásában a muszlim szavazatok elvesztésének kockázata is szerepet játszott Biden akkori döntésében.

Kamala Harris demokrata alelnök választási veresége után a még hivatalban maradt elnök 1700 darab erejéig engedélyezte a kisebb, 500 fontos bombák szállítását, de ezeket Izrael már nem Gázában, hanem Dél-Libanonban vetette be, és nem is a teljes kontingenst, hanem mintegy 300 darabot. A kétezer fontos bombák tilalma viszont az elmúlt hétig fennmaradt.

Netanjahu látogatása Bidennél, 2024 július 25.
Netanjahu látogatása Bidennél, 2024 július 25. Susan Walsh/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

A tilalom alá vetett fegyver az MK 84 Mark egy irányítatlan (gravitációs) légibomba, melyet az amerikai légierő már a vietnámi háborúban is bevetett, tömeges pusztulást okozva északi célpontok ellen. A Mark 84 egy 3,5 méteres betonfalon is áthatol, és 120 méter sugarú körben halálos rombolásra képes.

Sok Markot később stabilizáló és lassító eszközökkel szereltek fel a precíziós célravezetés érdekében. A legjobbnak tartott kiegészítő eszközöket egy török hadiipari vállalat szolgáltatja, amely képes a Markot intelligens bombává alakítani.

A mostani szállítmány kritikus időszakban érkezett: az IDF a következő két hétben akár újra is indíthatja a háborút Gázában, már amennyiben a Hamász a tűzszüneti megállapodás egyik legfontosabb kritériumát be nem tartva nem ad át további túszokat Izraelnek.

A két szállítóhajóval érkezett transzport kipakolásakor zajlott Marco Rubio amerikai külügyminiszter látogatása, melynek során az USA teljeskörű támogatást és az Irán elleni küzdelem minden eszközét ígérte meg Izrael számára.

Emlékezetes, hogy szenátusi meghallgatása előtt Rubio azt közölte, hogy az Egyesült Államok száz százalékban meg akarja semmisíteni a "vadállatokból álló Hamászt", Trump elnök pedig ismertette elképzelését a gázai lakosság kitelepítéséről más országokba, és a körzet átalakítását ingatlanfejlesztési célokra.

Rubio és Netanjahu Jeruzsálemben, 2025 február 16.
Rubio és Netanjahu Jeruzsálemben, 2025 február 16. Ohad Zwigenberg/Copyright 2025 The AP. All rights reserved

A mai napig mintegy 76 ezer tonna katonai felszerelés érkezett Izraelbe 678 légi, és 129 tengeri szállítmányon keresztül. Ez volt Izrael történetének legnagyobb légi és tengeri hídj-vállalkozása.

Israel Katz védelmi miniszter kijelentette, hogy a Trump-kormányzat által kibocsátott és Izraelbe érkezett hadianyag-szállítmány jelentős erősítő eszköz a légierő és az IDF számára, és további bizonyítéka az Izrael és az Egyesült Államok közötti szövetségnek. „A közelmúltban folytatott beszélgetésünk során Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter megerősítette Amerika elkötelezettségét amellett, hogy továbbra is minden szükséges eszközzel ellátja Izraelt biztonsága érdekében” – mondta Katz.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek