Trump vejének a fejéből pattant ki az ötlet Gáza „gyarmatosítására”, csak senki nem vette komolyan

HIRDETÉS

Ivanka Trump férje, aki apósának első elnöki szakaszában a Fehér Ház bizalmas tanácsadója volt, nem sokkal a gázai háború kitörése után részt vett a Harvard egyetem tematikus beszélgetésén, ahol az izraeli-palesztin konfliktus és az övezet jövője volt terítéken.

Ez 2024 februárjában történt, amikor az izraeli haderő jórészt már elfoglalta az exklávé északi részét, és szisztematikusan szorította a Hamász terrorszervezet erőit dél felé. Néhány korabeli sajtójelentés beszámolt az eseményről, de ezek nem keltettek különösebb feltűnést.

A beszélgetés során Kushner szinte betűre azt az érvelést és tervet ecsetelte, amivel az elmúlt napokban apósa meglepte a világot

Az elnöki vő Tarek Maszúddal, a Harvard egyetem és a Kennedy Központ kutatójával beszélgetett, többek között arról, hogy hová helyezzék át a gázai menekülteket, ahogy a Hamász-Izrael háború előre halad. Az esemény egésze itt megtekinthető.

Amikor Maszúd felvetette, hogy az arab világban sokan aggódnak amiatt, hogy Izrael nem engedi majd meg, hogy a lakosok visszatérjenek otthonaikba, Kushner úgy reagált, hogy a katonai folyamat intenzitása arra mutat, hogy Gázából nem sok marad majd meg. Ezzel kapcsolatban vetette fel, hogy Gáza vízparti területe és ingatlanjai nagyon értékesek lehetnének, ha a gázaiak a megélhetésre összpontosítanának a harc helyett. „Gondoljunk csak bele abba a temérdek pénzbe, amit az alagúthálózatra és a hadianyagra elköltöttek. Ha ez oktatásra vagy innovációra ment volna, mi mindent lehetett volna azzal tenni” - mondta.

A legjobb megoldás az emberek átmozdítása lehet élhető helyekre, majd a terület rendbetétele (megtisztítása). Kusher azt jósolta, hogy Izrael nem akarja majd, hogy a gázaiak visszaköltözzenek oda.

Kushnerisztán? Kisebb tiltakozó vihar tört ki, de hamar elcsitult

Ezek a megjegyzések egyes kommentekben felháborodást váltottak ki, azzal a gyanúval, hogy az ingatlanfejlesztő Kushner célpontnak tekinti a háború sújtotta Gázát saját jövőbeli terveihez, és a palesztinok végleges eltávolítását szorgalmazza. Néhány napig forgott is a "Kushnerisztán" elnevezés Gázára, de idővel a figyelem más irányba fordult.

Kushner azzal vágott vissza a kritikusoknak, hogy beszéde bizonyos részeit szenzációhajhászásra használták fel. Viszont megismételte döbbenetét afölött, hogy a palesztin nép közel 20 éven át nézte és eltűrte, hogy a vezetőik több évtizedes nyugati segélyt pazarolnak el katonai és csempész-alagutakra és fegyverekre, és nem a nép életének javítására használják fel.

Az érvelést némiképp alátámasztja, de nem feltétlenül igazolja az ENSZ 2023-as jelentése, amely szerint a háború előtti éveket „lefojtott fejlődés” jellemezte Gázában. A tanulmány kimutatta, hogy az infláció, a szűkülő fiskális mozgástér, a külföldi segélyek csökkenése és az adósság felhalmozódása a palesztin területek gazdaságát a 2019-es világjárvány előtti szint alatt tartotta. A beruházások 2022-ben Gáza GDP-jének 10,7 százalékára estek, és a Hamász hatalomátvétele óta a körzet nemzeti jövedelme egyharmadával csökkent.

Nem Kushner volt az egyetlen, aki panaszkodott a Gázában rejlő kihasználatlan lehetőségekről. Alig két nappal a Hamász terrortámadása után egy palesztin emberjogi aktivista használta először a „Közel-Kelet Szingapúrja” kifejezést, amikor azt írta, hogy mindkettő öntörvényű városállam lehet, a világkereskedelem kulcsfontosságú kereszteződésében, összehangolva a magas népsűrűséget a városfejlesztéssel és a kimagasló természeti előnyökkel, beleértve a nagyszerű minőségű kikötőt. Szingapúrban ez megvalósult, Gázában viszont csak lehetőség maradt.

Most azt látjuk, hogy Donald Trump átvette a szingapúri hasonlatot, amikor Gáza jövőjével kapcsolatos terveit ismertette. Az ötletszerűséget és az átgondolatlanságot jelzi, hogy a Fehér Ház tisztviselői szerint az elképzelés csak a közelmúltban alakult ki, mivel arról az illetékesek előzőleg nem hallottak. A Trump belső körén kívüli illetékesek nem tudták, hogy az ötlet asztalra kerül majd a Netanjahu miniszterelnökkel való találkozó tervezése során. 

A terv szinte teljes elutasításra talált a világban, de még nem került a sutba

Több európai és nemzetközi hatalom jelezte, hogy Trump gázai tervét elfogadhatatlannak tartják, és helyette a kétállami megoldást támogatják. A Fehér Ház azonban nem vonta vissza az elképzelést, és továbbra is keresi a gázai palesztin lakosság áttelepítésének célpontjait.

Ebben a törekvésben az izraeli kormányzat is rész kíván vállalni. Israel Katz védelmi miniszter közleménye szerint utasította az IDF-et, hogy a véderő készüljön fel arra, ha civil lakosok elhagyni kívánják Gázát, bármely országba, amely hajlandó befogadni őket.

A terv tartalmazni fogja a szárazföldi átkelőhelyeken keresztüli kilépési lehetőségeket, valamint a tengeri és légi indulásra vonatkozó különleges rendelkezéseket. Katz szerint az olyan országok, mint Spanyolország, Írország, Norvégia és mások, amelyek hamisan vádolták Izraelt a katonai cselekedetek miatt, jogilag kötelesek engedélyezni a gázaiak belépését területükre. Ha ezt megtagadják, akkor képmutatásuk lelepleződik.

Katz megemlíti, hogy olyan országok, mint például Kanada, amelyeknek strukturált bevándorlási programja van, korábban kifejezték hajlandóságukat Gázából származó lakosok befogadására, akiknek jogot kell biztosítani a szabad mozgáshoz és a migrációhoz, ahogy az a világon mindenhol szokás.

A Washingtonban tárgyaló izraeli miniszterelnök teljes támogatásáról biztosított Trump elnököt, viszont Gáza közvetlen arab szomszédjai azonnal elutasították a kitelepítési-befogadási elgondolást. Ezért az amerikai külügyminisztérium most távolabbi lehetőségeket kutat.

A három új célpont Marokkó, Szomália és Puntland, ami nemzetközileg nem elismert autonóm régiója Szomáliának. Ezek a területek többezer kilométerre fekszenek Gázától, és előre megjósolható, hogy akár csak kisebb népesség áttelepítése is lehetetlen lenne ezekbe a körzetekbe.