Pöcegödörnek tartja az ENSZ-ben terjengő antiszemitizmust Trump nagykövet-jelöltje

HIRDETÉS

A fenti szavak Elisa Stefaniktól származnak, aki még New York-i képviselő korában írta egy véleménycikkében hogy „az ENSZ újra és újra bebizonyította, hogy antiszemitizmusa egy pöcegödör (cesspool), mert a legsötétebb órában teljesen Izrael ellen fordult”. Emeljük, hogy a kemény kifejezés még a választás előttről származik, és majd meglátjuk, hogy enyhül-e ENSZ-nagyköveti kinevezése után.

Vele együtt a republikánusok egységesek a kérdésben, és keményen bírálják a világszervezetet az Izraellel szembeni elfogultság miatt. Ezt a felfogást sok demokrata is osztja, leszámítva a párt radikális balszárnyát, amely Biden-Harris duó vereségével teret vesztett, mivel ők hasztalanul keresték az iszlamista csoport kegyeit.

Donald Trump már egy héttel az újraválasztása után megnevezte Stefanikot, mint kiszemelt ENSZ-nagykövetet, akit okosnak, keménynek és erősnek nevezett. Így a képviselőnő lett az első személy, akiről tudni lehetett, hogy tagja lesz az új adminisztrációnak.

Halálos fenyegetések közepette készülnek a hivatalok átvételére

Nem sokkal a bejelentés után már meg is érkezett Stefanik és családja címére egy bombafenyegetés, ami miatt nem csak ő és családja, hanem a leendő adminisztráció több tagja is az FBI védőőrizete alá került. A halálos üzenetek kiváltották a demokraták haragját is, akik békés és nyugodt átmenetet kértek a két vezetés között, és követelték az új kormánytagok védelmét. A fenyegető üzenetek a palesztin kérdéssel és Gázával kapcsolatos motívumokat tartalmaztak.

Stefanik szívélyes találkozót tartott a demokraták Biden-utáni új hullámának erős emberével, John Fetterman pennsylvaniai szenátorral, és egyetértettek abban, hogy folytatni kell a küzdelmet Izrael megvédésére és a fellépést az antiszemitizmus ellen.

„Botrány, ahogy az ENSZ bánik Izraellel, miközben alapító okmányának szellemisége éppen az, hogy a nemzetközi közösség védje meg az agresszoroktól a nemzeteket, okulva a 2. világháború szörnyű tapasztalataiból” – áll a két politikus közös közleményében.

Stefanik megemlíti a főtitkár felelősségét

A képviselő már tavaly májusban használta a kellemetlen hasonlatot, amikor az amerikai egyetemi kampuszokon antiszemita hullám söpört végig, Hamász- és Hezbollah-aktivisták közreműködésével. Az uszító lázongás 43 amerikai egyetemet érintett, beleértve a legrangosabbakat is, amelyek korábban a békés kutatás és a humánum erkölcsi fároszai voltak. A rendbontást a felsőoktatási vezetők és egyetemi elnökök közül sokan támogatták, fedezték vagy mentegették, de csak kevesen mertek kellő eréllyel fellépni ellene. (Azóta több egyetemi vezető lemondásra kényszerült.)

Stefanik naponta közzétett X-üzeneteiben ostorozta a Biden-kormányzatot, amiért csak hosszas tétovázás után avatkozott be, és az egyetemi autonómia hamis érve mögé bújt. „A tanszabadság és az akadémiai vita magas érték, de nem szabad megengedni, hogy a gyűlöletkeltés és a faji diszkrimináció eszközévé süllyesszék” - kommentálta a képviselő azokat a híreket, hogy az egyetemeken üldözik vagy kizárják a zsidó származású diákokat és oktatókat.

Az eszmei emésztőgödörről alkotott véleményét Stefanik kiterjesztette az ENSZ-re is, amikor azt látta, hogy „még António Guterres sem volt képes rászánni magát, hogy elítélje a Hamászt, miután a közelmúltban hat túszt, köztük egy amerikait meggyilkoltak – ez abszolút szégyen” – írta szeptemberben. (A tragédiáról az Euronews is beszámolt.)

Ezzel szemben a főtitkár melegen üdvözölte a New Yorkba érkező Izrael-ellenes delegációkat, és szót sem ejtett a terrorszervezet attrocitásairól, sem a Hamász túszairól.

Nyílt levelében a képviselő ezután sorra vette az ENSZ különféle szakosított intézményeit, melyeket a palesztin ügy álcája mögé bújt iszlamista fészkeknek és Irán bábjainak tekint. Első helyen említi, hogy az Egészségügyi Világszerveze (WHO) nem volt hajlandó elismerni, hogy a Hamász használja a gázai kórházakat, mint a terroristák biztonságos fedezékét és menedékét. 

Stefanik haraggal szól az ENSZ „fülsüketítő hallgatásáról” a jelentések miatt, amelyek leplezik a Hamász szexuális bűncselekményeit. Felrója a gyávaságot, hogy az ENSZ nőjogi szervezete előbb elítélte a Hamászt, majd az iszlamista nyomásnak engedve törölte erről szóló nyilatkozatát.

Az ENSZ rendre elfogadta és közleményekbe iktatta a Hamász állítólagos minisztériumától származó, de nem ellenőrzött adatokat a gázai halottakról, és csak késve kezdett neki a tények átvizsgálásának, ami egészen más képet mutatott.

Az pedig már egyszerűen arcátlanság, hogy az ENSZ egyáltalán befogadta a palesztin küldöttség indítványát arról, hogy zárják ki Izraelt a világszervezetből, nyilatkozta a politikusnő.

Stefanik szerint abszurd 'Emberi Jogi' Tanácsnak (HRC) nevezni az ENSZ illetékes testületét, amelyben a világ legrosszabb jogsértői foglalnak helyet, és állandó antiszemita napirendi pontokkal állnak elő Izraellel kapcsolatban. Ez a testület fogadott el áprilisban határozatot arról, hogy Izraelt felelősségre kell vonni a háborús bűnökért, miközben nem tekinti háborús bűnöknek a Hamász által elkövetett atrocitásokat. A palesztinpárti ENSZ-delegátusok ünnepként ülték meg a testület határozatát.

Stefanik haragját táplálta az ENSZ azon döntése is, hogy Irán nagykövetét nevezték ki a nemzetközi jogsértéseket vizsgáló bizottság genfi ülésének elnöklésére. „Ilyen döntést csak politikailag végzetesen korrumpáltak, vagy elmebetegek hozhatnak meg” – kommentálta a hír hallatán a CBS podcastjában a képviselő.

Ebben a Tanácsban szavaz Eritrea, Szomália, Pakisztán, Venezuela, Szudán, Líbia, Kuba és más kétes emberjogi politikát folytató kormányok is, köztük az Orosz Föderáció is. Az Egyesült Államok már korábban kivonult a testületből, mert értelmetlennek találta a tevékenységét.

Stefanik értékelésében a leleplező tények királynője, hogy az ENSZ Segély- és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) a Hamász együttműködő partnerévé züllött. A szervezet Gázavárosi központja alatt a Hamász adatközpontja működött, és csaknem kéttucatnyi olyan helyi alkalmazottat foglalkoztatott, akik közvetlenül részt vettek az október 7-i mészárlásban és túszszedésben, további száz fő pedig további terrorista támadásokban működött közre.

Az UNWRA szemet hunyt afelett is, hogy a Hamász kifosztotta a gázai kórházakat, és a gyógyszerek mellett elrabolta az áramfejlesztők működtetéséhez fontos gázolajat is, amit az ENSZ juttatott az övezetbe. 2023 októberében a terroristák 36 000 liter üzemanyagot hordtak el a nemzetközi szervezet depójából, miközben az UNWRA rendre azt kommunikálta, hogy izraeli légicsapások okozzák az áramkimaradásokat, melyek miatt miatt életmentő műtéteket kell elhalasztani a gázai gyógyintézetekben.

A segélyszervezet támogatását az Egyesült Államok és több más kormányzat is megvonta, felfüggesztette vagy csökkentette, arra hivatkozva, hogy az UNWRA nem megoldása a válságnak, hanem a része. Mások csak szigorú feltételekkel folytatták a segítségnyújtást. A Trump-kormányzat a hatalomátvétel előkészítése során jelezte, hogy a szigort nem csak fenntartja, de szélesíti is.

A 40 éves leendő ENSZ-nagykövet szerint ezek a fejlemények közvetlenül kapcsolódnak a Biden-Harris-adminisztráció kudarcos politikájához, amely felbátorította az USA ellenfeleit, és fokozta a Amerika- és szabadságellenes érzelmeket szerte a világon. A kormány milliárdokat szórt ki Iránnak a szankciók enyhítésével, és aktívan dolgozott azon, hogy leállítsák a fegyverszállítmányokat Izraelbe. Tette ezt annak ellenére, hogy az erről szóló törvényt a Kongresszus megszavazta. Stefanik szerint emberéletekbe kerülhetett, hogy a Biden-adminisztráció hónapokon át gátolta Izrael belépését Rafahba, ahol túszokat tartanak fogva.

A biztosítékot végül pedig az verte ki nála, hogy az Egyesült Államok tartózkodott a Biztonsági Tanács kritikus szavazásán, amely nem ítélte el a Hamaszt, és nem kötötte össze a túszok szabadon bocsátását a fegyverszüneti megállapodással. Szerinte ezzel a hivatalos Washington igazolta a terrorizmus alkalmazását, és Izraelre hárította a háború leállításának terhét.

A képviselő heves ellenzője a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) működésének, amely már egy éve napirenden tartja az Izrael elleni népirtási eljárást, de a kezdeményező Dél-Afrika mindmáig nem tudott értékelhető bizonyítékokat bemutatni, ezért a vádemelés nem történt meg.

Donald Trump külső kezdeményezésére a képviselőház a közelmúltban olyan jogszabályt fogadott el, amely szankcionálja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon tisztviselőit, akik nyomozást folytatnak vagy vádat emelnek az Egyesült Államok és bármely szövetségese ellen.

Stefanik szerint az amerikaiak egy korrupt, megbénult és haszontalan intézményt látnak az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely saját bürokráciának a foglya, nem pedig a béke és a nemzetközi együttműködés tekintélyes plénuma, ami régebben volt. „Nem várható el a jövőben, hogy az USA állja a működés számláit, de nem kap cserébe elszámoltathatóságot és átláthatóságot, és közben el kell tűrnie, hogy despoták és diktátorok ítélkeznek, miközben elterelik a figyelmet saját emberi jogi visszaéléseikről” – jelzi várható ENSZ-beli irányvonalát a leendő nagykövet.

„Az Egyesült Államoknak, mint az ENSZ legnagyobb pénzügyi befizetőjének, választás elé kell állítania a világszervezetet: vagy megreformálja a megbomlott rendszert, és visszaáll a szabadság jelzőfényének, ám ha úgy akarja, akkor folytathatja az antiszemita utat, de azt már az amerikai adófizetők támogatása nélkül” – mondja Stefanik. Ezzel arra utal, hogy az USA biztosítja a szervezet működési és békefenntartó költségeinek közel harmadát, miközben ugyanúgy csak egy szavazata van a Közgyűlésben, mint azoknak, akik szinte semmilyen hozzájárulást nem biztosítanak, ezzel szemben egy automatikusan működő szavazói tömböt alkotnak az Egyesült Államokkal szemben.

Az adatok szerint az Izraelt bevádoló Dél-Afrikai Köztársaság 0,07 százalékot tesz hozzá a kiadásokhoz, míg Irán (0,09%), Irak (0,02), Szíria (0,0048), és a Hamászt vehemensen támogató Katar hozzájárulása is csak 0,2%. Több ellenséges kormány még saját delegációjának költségeit sem képes fedezni, Így azt ráhagyja az olyan nagy befizetőkre, mint az USA, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország.

Milyenek a jelölt esélyei?

Stefanik keddi szenátusi meghallgatása valószínűleg nem lesz annyira zökkenőmentes, mint amilyen Marco Rubio külügyminiszterjelölté volt, de több demokrata előre jelezte, hogy készen áll a támogatására.

Az előzetes egyeztetések során a képviselőnő „világossá tette, hogy hajlandó a legkeményebb konfrontációra is az ENSZ-szel, de nem kívánja az Egyesült Államok kilépését a szervezetből, hanem inkább a helyrebillentését szeretné elérni. Számomra ez így rendben is van” – mondta róla Tammy Duckworth illinoisi demokrata szenátor.

Emlékezetes, hogy Trump első elnöksége során szintén egy nő töltötte be a második legfontosabb külügyi posztot Nikki Haley személyében, de az ő reaktiválása nem jött szóba. A választási kampány során Trump legkeményebb párton belüli ellenfelének mutatkozott, és viszonyuk megromlása bizalomvesztéshez vezetett, amit több mérsékelt republikánus nagyon sajnált, mert a volt dél-karolinai kormányzót harcos és képzett politikusnak ismerték.

Stefanik az elmúlt hetekben gyakran megfordult a szenátus irodáiban, hogy előre jelezze, milyen lesz a hozzáállása a világ elsőszámú diplomáciai testületéhez. Ez azért fontos, mert a szervezet a demokraták szerint is tökéletlen, de fontos helyszín a megegyezésekhez. Tim Kaine virginiai demokrata szerint az előzetes találkozók érdemiek voltak, és a demokraták nem állják útját Stefanik megerősítésének.