Kushner volt a közel-keleti új békeszerződés, az Ábrahám-megegyezések kidolgozója. A Trump-stáb rohamléptekben dolgozik az érkező kormány összeállításán, és igyekszik kész helyzeteket teremteni január 20-ig. Az ENSZ-nagykövet személye már biztos, a külügyi tárcának pedig két esélyese van.
A megválasztott elnök veje tagja lesz az új Fehér Házi adminisztrációnak, noha pontos beosztását még nem lehet tudni. A nyilvánvaló feltételezés az, hogy a Közel-Kelet kérdéseivel foglalkozik majd, és a célkeresztben a megfeneklett szaúdi-izraeli békemegállapodás lesz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kushner az első Trump-kormány kulcsfigurái közé tartozott, és számos sikerét készítette elő. A 2020-as választások óta ő és felesége -, Ivanka Trump lánya - kerülte a közéleti és politikai tevékenységet, elmondásuk szerint azért is, hogy gyermekeiknek nyugalmasabb életet biztosítsanak.
Kushner rendkívül kiterjedt személyes kapcsolatrendszert épített ki az arab kormányzatokkal 2016/20 között, főként az Emirátusokkal, Bahreinnel, Marokkóval és Ománnal. Ennek során többször tárgyalt Mohammed bin-Szalmán szaúdi trónörökössel is (MBS).
Kushner volt a szerkesztője és az előtárgyalója a mérsékelt arab rezsimekkel 2020-ban megkötött Ábrahám-egyezményeknek, de ezeket a gázai háború megtörte. Főként azért, mert a főhatalmat még gyakorló Szalmán szaúdi király a palesztin önkormányzat elkötelezett barátja.
Az elnöki vő nyilvánvaló fő feladata az egyezkedés felújítása lesz az arab világ vezető hatalmával. Startpozícióját megkönnyíti, hogy a Biden-kormány viszonya a szaúdi vezetéssel előbb ellenséges, majd hűvös lett, és nem vergődött vissza a szövetségesekre kötelező bizalmi szintre.
Az amerikai elnök mandátuma kezdetén - engedve az amerikai titkosszolgálatok és a The Washington Post nyomásának - gyilkosnak nevezte a koronaherceget a Hasogdzsi-gyilkosság miatt, majd két évvel később is csak egy kényszeredett, de eredménytelen találkozóra futotta köztük.
Jelen állás szerint az Egyesült Államok kezéből jórészt kicsúszott a közel-keleti válságkezelés, és nem jutott eredményre a gázai Hamász túszairól szóló alkudozásokon sem, noha amerikai állampolgárok is vannak köztük. Az Irán és Jemen ellen intézett izraeli légitámadások egyeztetése is már közvetlenül Jeruzsálem és Rijád között zajlott. A CATO Institute elemzése szerint a helyzet odáig fajult, hogy Trump egy 'ellenőrizhetetlen konfliktussal' néz szembe a Közel-Keleten.
Kushner egy hónapja törte meg hallgatását, erősen bírálva a Biden-kormányzat Izraelhez való hozzáállását és közel-keleti politikáját, értetlenségét jelezve a Washington által belengetett fegyverszállítási korlátozások miatt. A Közel-Kelet más térségeinek válságrendezését (Gáza, Libanon) Trump már rábízta a nászurára, így Kushner a továbbiakban inkább Szaúd-Arábiára és Iránra koncentrálhat.
Nem mellékes tényező Kushner különféle árnyékszerepeiben, hogy ő volt a Trump-stáb egyik közvetítője Moszkva felé a 2016-os választások során, személyes kapcsolatot tartva Szergej Kiszljak orosz nagykövettel.
Ki lesz az új külügyminiszter? Két erős jelölt is fut
Az első híresztelések még Mike Pompeo személyére mutattak, aki az első Trump-mandátum második felében vette át a tárcát Rex Tillerson olajmágnástól. Az újabb washingtoni híresztelések szerint viszont a republikánusok radikálisabb szárnya nem tartja Pompeo személyét kellően erélyesnek, és helyette inkább a jóval dinamikusabb Marco Rubio floridai szenátort látnák szívesen a State Department élén.
Rubio erős támogatója Izraelnek, és az elmúlt hónapokban igen közel került Trumphoz. A bizalmi viszony azért is erős köztük, mert a floridai nem indult Trump ellen a republikánus előválasztáson, szemben Ron DeSantis kormányzóval, aki ezt megtette, és nagyon messzire ment az elnökjelölt bírálatában.
Rubio a választás éjszakáján meghívót kapott a West Palm Beach-i győzelmi eseményre, és két beavatott forrás szerint igen nagy az esélye annak, hogy ő legyen az USA vezető diplomatája. Mellette szól a fontos ügyekben mutatott személyes dinamizmusa is, ami Antony Blinken előző külügyminiszter esetében kevésbé volt jellemző.
Rubio átnyergelése esetén a megüresedett szenátori székre előre hozott választást kell tartani Floridában.
Rubio mellett komoly jelölt a másik emlegetett személy is, David M. Friedman csődjogi ügyvéd is, aki 2017/21 között szolgált az USA izraeli nagyköveteként. Friedman személyéhez kötődik az amerikai nagykövetség átköltöztetése Tel Avivból Jeruzsálembe 2018-ban.
A nagykövet akkori kijelentése szerint a költözés a kapcsolatok dinamizálását szolgálta, alkalmazkodva ahhoz a realitáshoz, hogy az izraeli kormány Jeruzsálemben működik, de elismerése volt annak is, hogy az Egyesült Államok elfogadja Jeruzsálem fővárosi státuszát. Ez szöges ellentétben áll az úgy nevezett kétállami megoldás híveinek követelésével, hogy Kelet-Jeruzsálem vagy a város egésze kerüljön arab fennhatóság alá. (Utóbbi a radikális palesztin szervezetek, főként a Hamász eredendő célkitűzése, ami Izrael egész állami területére kiterjed.)
Azt megelőzően Friedman ügyvédi irodája képviselte Donald Trumpot az Atlantic City-i kaszinó csődeljárásában. A jogász kapcsolata Jared Kushnerrel is régre nyúlik vissza, amikor Trump vejének alapítványa többmillió dollárral segítette a nagykövet zsidó hagyományvédő kezdeményezéseit Izraelben.
Az új ENSZ-nagykövet személye már biztosra vehető
A hírek szerint Trump már kiadta a felkérést Elise Stefanik New Yorki képviselőnőnek, aki az egyik legszilárdabbnak ismert követője. Stefanik személye már az alelnök kiválasztásáról szóló találgatásokban is vezető helyen szerepelt, és több vélemény szerint csupán fiatal életkora tartotta távol a sikertől, mert 40 évével még nem számít kellően tapasztaltnak a második vezető posztjára.
Emlékezetes, hogy Trump első elnökségének idején is nő töltötte be a második legfontosabb diplomáciai posztot, Nikki Haley ENSZ-nagykövet személyében. A Capitolium ostroma után azonban Haley élesen szembefordult volt főnökével, és ő volt az, aki a legtovább kitartott ellene a republikánus előválasztásokon. Személyes viszonyuk annyira megromlott, hogy Haley reaktiválása jelenleg szóba se jöhet.