Trump megnyomorító csapásokat tervez az ICC ellen a Netanjahura kiadott elfogatóparancs miatt
Az új elnök már első hivatali napján életbe akarja léptetni a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság elleni szankciós lépéseit. Legutóbb Brazília akart elfogni egy ott nyaraló izraeli katonát, akit háborús bűnösnek nyilvánítottak.
HIRDETÉS
Donald Trump azt tervezi, hogy közvetlenül hivatalba lépése után pusztító szankciókat fog bevezetni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen – közölték az Israel Hayommal az ügyet közelről ismerő források. A szükséges végrehajtási utasításokat leghamarabb január 21-én, a beiktatása után egy nappal nyilvánosságra hozzák.
Az új elnök külpolitikai tanácsadója, Robert O'Brian már májusban javasolta hasonló lépések megtételét izraeli látogatása során. „Szankcionálhatjuk a bankszámlákat, az utazást. Vízumkorlátozást rendelhetünk el ezekkel a korrupt ügyészekkel és bírákkal szemben. Megmutathatjuk nekik, milyen az a rátermett viselkedés” – mondta O'Brien.
A még bizonyítatlan és várakozó népirtási vádakhoz ragasztott elfogatóparancsok miatt az USA várhatóan célba veszi az ICC egyes munkatársait, köztük a bírákat és ügyészeket, valamint az intézmény egészét.
A besorolás komoly korlátozásokat válthat ki azok számára, aki részt vesz a bíróság működésében. Ezzel az új amerikai kormányzat a bíróságot gyakorlatilag terrorszervezetként kezeli, mert a korlátozások és szankciók hasonlatosak azokhoz, az intézkedésekhez, amiket az USA a nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztető erőkkel szemben alkalmaz. Mivel az Egyesült Államok nem részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, az intézmény működési költségvetésére Washington nem emelhet kezet. Jelenleg a testület finanszírozásának egyharmadát három részes ország biztosítja ebben a sorrendben: Japán, Németország és Franciaország.
A várható rendeletek szerint a pénzintézeteknek világszerte meg kell szüntetniük kapcsolataikat az ICC személyzetével, ellenkező esetben maguknak is szembe kell nézniük az Egyesült Államok szankcióival. Ennek megfelelően az ICC munkatársai képtelenek lesznek rutinszerű banki műveleteket végrehajtani vagy hitelkártyákat használni.
A bírósági alkalmazottak pénzügyi tevékenységeit befagyasztják, és kivételt csak az alapvető szükségletek, például az élelmiszer-vásárlás jelentene. Emiatt az ICC-nél bíróságnál vezető szerepet vagy beosztást vállaló személyek napi létfenntartása megnehezedik. Emellett az ICC alkalmazottaihoz és az intézményhez tartozó összes amerikai vagyont befagyasztják.
Az intézkedések célja olyan helyzet megteremtése, hogy a bíróság vonja vissza a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter elleni elfogatóparancsokat. Az amerikai tisztviselők abban bíznak, hogy Karim Khan főügyész vagy a bírák megtalálják a kellő jogalapot e parancsok törlésére.
A hivatalba lépő új adminisztráció szerint az ICC Netanjahu és Gallant ellen november végén kibocsátott elfogatóparancsok közvetlen veszélyt jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Úgy vélik, hogy ezek a bírósági akciók megfosztják az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól a képességüktől, hogy katonai védelemmel tudjanak felépíteni a globális fenyegetésekkel szemben.
Egy őrült 'buzgómócsing'?
A Trump-adminisztráció tisztviselői és a republikánus szenátorok széles körben precedensnek tekintik Izrael helyzetét, mivel úgy vélik, hogy az Egyesült Államok legközelebb olyan parancsokat kaphat, melyek az amerikai vezetést és a katonai parancsnokságot célozzák meg. Emiatt az Izraelellenes lépést az USA elleni majdani támadás előfutáraként kezelik.
A brazil hatóság intézkedése kapcsán megjegyzendő, hogy a második világháborút követő büntetőperekben még a német Wehrmacht közkatonáit sem tekintették háborús bűnösöknek.
Tom Cotton szenátor, aki az új Kongresszusban átveszi a Szenátus Hírszerzési Bizottságának vezetését, kijelentette, hogy az ICC egy "kangaroo court", azaz "kenguru-bíróság", Karim Khan főügyész pedig egy őrült buzgómócsing. "De jaj neki és mindenkinek, aki megpróbálja érvényesíteni ezeket a törvénytelen parancsokat!" – tette hozzá.
(A "kenguru bíróság" elnevezést olyan testületekre használják, melyek nem valódi bíróságok, és céljuk valamely személynek vagy országnak a megbélyegzése, lejáratása, hitelének rontása. Legfőbb jellegzetességük, hogy döntéseiket bizonyítékok híján, vagy azok mellőzésével nélkül hozzák meg.)
A szenátor emlékeztetett arra, hogy az USA Hágai Inváziós Törvénynek nevezi a büntetőbíróságról alkotott jogszabályt, amelynek célja az amerikai személyek, tisztviselők és katonák megvédése a hágai testület indokolatlan zaklatásaitól, a megalapozatlan jogi támadásoktól és a karakterrombolástól.
A bírósággal szembeni amerikai oltalom az Egyesült Államok szövetségeseire, így Izraelre is kiterjed.
Párhuzamos eset Brazíliával
A CNN tudósítása szerint egyre több helyen fenyegeti az izraeli katonákat, hogy az elfogatást rájuk is kiterjesztik, annak ellenére, hogy az ICC nem adott ki ilyen parancsot ellenük. A brazíliai esetben egy palesztinpárti civil szervezet tett feljelentést a katona ellen, amit a rendőrség befogadott és intézkedést rendelt el. Az illető „gyors és biztonságos távozását Brazíliából” az izraeli nagykövetség biztosította.
Az izraeli törvényhozás (Kneszet) vasárnap rendkívüli ülést tartott, miután Brazília követelést nyújtott be egy nála nyaraló IDF-katona elfogására háborús bűnök miatti kivizsgálásra. A brazíliai hatóság terve minden egyes IDF-katonai megvizsgálása. Az ügyben érintett katona elszökött, és Brazília most a kiadatását követeli.
A Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Yuli Edelstein azt közölte, hogy „hónapok óta az a bizottság tagjai és jómagam figyelmeztettünk arra, hogy a háborús bűnök hamis vádjával folytatott jogi üldözés nem ér véget a miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel, hanem elkerülhetetlenül az IDF katonáit is célba veszi”.
„Kínos, hogy Brazília és kormánya kapitulált a palesztinbarát legális terrorizmus előtt. Elvárom, hogy az IDF és a külügyminisztérium megvédik katonáinkat ezektől a rosszindulatú szankcióktól és üldöztetésektől".
A jeruzsálemi külügyminisztérium felhívta az izraeliek figyelmét a közösségi oldalakon a katonai szolgálatukkal kapcsolatos bejegyzésekre, valamint arra, hogy Izrael-ellenes elemek ezeket a posztokat kihasználva alaptalan jogi eljárást indíthatnak ellenük.
Yair Lapid ellenzéki vezető (előző miniszterelnök) azt közölte az X-en, hogy „az a tény, hogy egy izraeli tartalékos katonának az éjszaka közepén el kellett menekülnie Brazíliából, hogy elkerülje a letartóztatást a gázai harcok miatt, rávilágít a felelőtlen kormány elképesztő diplomáciai kudarcára. Hogyan jutottunk el odáig, hogy a palesztinok felülmúlják az izraeli kormányt a nemzetközi porondon?”
Gideon Sa'ar külügyminiszter erre úgy reagált, hogy „Lapid, a sarlatán nagyon jól tudja, hogy az ő külügyminiszteri és miniszterelnöki hivatali ideje alatt is előfordultak ilyen incidensek. Nagyon jól tudja, hogy több mint 15 éve született kormányhatározat az ilyen esetek kezelésére” – szúrt vissza Sa'ar.