Vasárnap 3,7 millió horvát állampolgár nyolc elnökjelölt közül választhat, és nagy eséllyel második forduló is lesz, ahol már csak a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt indul.
HIRDETÉS
A közvélemény-kutatások alapján a jelenlegi horvát államfő a legesélyesebb jelöltje a vasárnapi elnökválasztásnak. Zoran Milanović többször nyíltan bírálta a Nyugat által Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és folyamatosan bírálja a jelenlegi horvát kormányt. Az 58 éves államfő a legnépszerűbb politikus Horvátországban.
Milanovićot a balközép szociáldemokraták (SDP), a legnagyobb ellenzéki párt támogatja. A politikus 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki.
A kormányzó Horvát Demokratikus Unió Dragan Primorac gyermekorvost és egyetemi professzort támogatja az elnöki posztra, a felmérések szerint ő áll a második helyen. A nyugatbarát jelölt igyekszik a nemzet egységét megtestesítő politikusként feltüntetni magát.
Egyesek úgy vélik, hogy a konzervatív független jelölt, Marija Selak Raspudić, aki a választások előtti felmérések szerint a harmadik helyen áll, szintén esélyes kihívója lehet Zoran Milanovićnak a második fordulóban. Ő az egyszerű polgárok gazdasági problémáira és olyan kérdésekre összpontosított, mint a népességfogyás és a korrupció.
Az első fordulóban ugyanis csak akkor dőlhet el a verseny, ha a nyolc jelölt egyike megszerzi a szavazatok legalább felét, erre viszont nincs nagy esély, így várhatóan meg kell tartani a második fordulót is, 2025. január 12-én.
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.