Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A horvát miniszterelnök beváltja fenyegetését: gátolják, hogy Orbán köreihez kerüljön a Fortenova

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A Fortenova disztribúciós központjai a térségben, jobbra Andrej Plenković és Orbán Viktor találkozója Portugáliában, 2020-ban
A Fortenova disztribúciós központjai a térségben, jobbra Andrej Plenković és Orbán Viktor találkozója Portugáliában, 2020-ban   -   Szerzői jogok  Forrás: Fortenova, AP Photo/Armando Franca

Nem felhőtlenek a horvát-magyar kapcsolatok az INA felvásárlása óta. Az adok-kapok az idén a magyar miniszterelnök egy elejtett félmondatával kezdődött. Orbán Viktor azt találta mondani: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét. Zágrábban nem hagyták szó nélkül megjegyzését. A horvát kormányfő később felrótta neki a diszkriminatív, kettős magyar benzinárat, ami alapján a külföldiek Magyarországon többet fizetnek az üzemanyagért. Egy gázsvindli után Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön.

Szlovénia után Horvátországban kongatták meg a vészharangot miután kiderült, hogy a legnagyobb munkáltató, a több mint ötvenezer embert foglalkoztató Fortenova-csoportnak az eddig az orosz Sberbank tulajdonába tartozó 43 százalékos részesedését magyar, ráadásul Orbán Viktor szűk köréhez tartozó befektetők vásárolnák meg durván fél milliárd euróért, nagyjából 200 milliárd forintért.

Andrej Plenković kormányfő személyesen fogja megakadályozni, hogy magyar kézbe kerüljön a Fortenova – ezt harangozta be néhány napja a zágrábi Nacional, amely szerint a két miniszterelnök nagy csatára készül.

A portál nem részletezte, hogy a horvát kormányfő miért és miként akadályozná meg az üzletet, a jelek szerint azonban Zágrábban behúzták a kéziféket, és első lépésben a jogászok véleményét kérik ki, hogy a szankciókkal sújtott Sberbank és a VTB képviselői – holott a cégcsoport főrészvényesei – szavazhatnak-e egyáltalán a tulajdonosváltásról.

Jóllehet a Fortenova-csoportot birtokló, de orosz tulajdonban álló holland cég alapító okiratai úgy rendelkeznek, hogy a határozatképtelenség esetén, harmadik kísérletben a jelenlevők szavazatának háromnegyedével hozható érvényes döntés, a szeptember 9-én megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy elnapolják a határozathozatalt.

Az eredeti elképzelés szerint az orosz tulajdont első lépésben maga a cégcsoport vásárolta volna fel, majd a kiszivárgó hírek szerint durván 500 millió euróért tovább értékesítette volna a magyar Indoteknek, amely már áprilisban feltételes elővételi szerződést kötött a Sberbankkal.

Az elmúlt napokban az Indotek sorra jelentette be, hogy a tranzakcióra engedélyt kaptak az Egyesült Államok és az Európai Unió szabályozó hatóságaitól, és már csak az Egyesült Királyság jóváhagyására várnak. Zágrábban ezt nyomásgyakorlásként értelmezik abban az időszakban, amikor egy olyan forgatókönyv készül, amely teljes egészében kizárná az Indoteket az adásvételből.

A tét tárgyát képező, alig három éve létrehozott Fortenova, az Új erő az évekkel ezelőtt becsődölt Agrokor hamvain jött létre, és Horvátország legnagyobb vállalat-csoportja. Mezőgazdasági birtokai vannak, továbbá élelmiszergyárai, valamint bevásárló központokat és egy 2500 boltból álló hálózatot üzemeltet Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia szinte teljes területén – Észak-Macedónia kivételével. Európába, Észak-Amerikába és Afrikába exportálja termékeit. Az éves bevétele tavaly elérte a 4,16 milliárd eurót, 1650 milliárd forintot.

A menekülő útvonal: feltőkésítés a magyarok nélkül

Egy ilyen méretű cégóriásnak folyamatosan pénzre van szüksége működtetéséhez. Rohamléptekkel készül egy új terv a Fortenova feltőkésítéséhez, amelyben már nem biztos, hogy szükség mutatkozik az Indotek fél milliárd eurójára. A tervek szerint az ehhez szükséges források többségét a négy horvát magánnyugdíjpénztár biztosítaná – ugyanazok az intézmények, amelyeket Magyarországon az Orbán-kormány 2010-ben beszántott, a sóval hintett be, és rátette a kezét a lakosság letétbe helyezett 3000 milliárd forintjára.

A Fortenova második legnagyobb társtulajdonosa, Pavao Vujnovac saját állítása szerint a cégcsoport részvényeinek 29 százalékával rendelkezik. A pillanatnyi elképzelések szerint szintén friss tőkével növelné befektetését, hogy megőrizze tulajdonosi hányadát. Ebben az esetben csaknem 150 millió eurót kellene a cégcsoportba ömlesztenie.

Horvát lapértesülések szerint nem kizárt, hogy a zökkenőmentes gazdálkodás érdekében a tulajdonosváltás október végéig lezárul. Ugyanakkor óvatosságra intenek, hiszen eddig is nem várt bonyodalmakkal szembesültek a Sberbank kilépése óta.

Magyar ügyeskedés

A horvát kormány le kívánja állítani a Fortenova többségi részvényesének belengetett részvényeladását – szellőztette meg üzleti és politikai forrásokra hivatkozva még a múlt hét végén a már idézett Nacional portálja, amely arra is emlékeztetett, hogy a kiszemelt vevő az egyik leggazdagabb magyar, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek befektetési alap volt.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök személyesen döntött a tranzakció meghiúsítása mellett, miután arról tájékoztatták, hogy a feltételezések szerint Jellinek ebben az ügyletben tulajdonképpen csak „a közvetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető, átláthatatlan tőke” álcája.

Mikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tárgyalása a Kremlben, 2022. február 1-jénMikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

Már a télen, Orbán moszkvai látogatása után „drámai információról” értesültek a horvát hatóságok. Jóllehet Putyin és Orbán február 1-jén hosszú asztalnál töltött hosszú, ötórás tárgyalásának homlokterében a gázszállítás és a paksi projekt állt, a lap szerint a magyar miniszterelnök arra is engedélyt kért az orosz elnöktől, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolja a Sberbank részesedését a horvát Fortenovában.

Putyin ekkor már nyilvánvalóan eldöntötte, hogy az orosz csapatok lerohanják Ukrajnát, sőt NATO-forrásból valószínűleg Orbán is még októberben értesült Moszkva szándékairól, nehezen hihető azonban, hogy felmérték volna: a Sberbankot is szankciókkal sújtják, ami miatt le kell mondania tulajdoni hányadáról a horvát nagyvállalatban. Ugyanakkor persze az sem kizárt, hogy az orosz-magyar ügylet a háborútól függetlenül is szóba került.

Ezek után Szijjártó Péter rövid időn belül többször is Moszkvába utazott, hogy a Sberbank vezetőivel megtervezze a tranzakciót, áprilisban pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy az Indotek át kívánja venni a Sberbank részesedését a Fortenova-csoportban. A magyar külügyminiszter viszont – legalábbis saját Facebook-oldala alapján – júliusban és augusztusban járt Moszkvában, azok előtt pedig legutóbb februárban, Orbánnal egyidejűleg.

Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kirótt szankciók bonyolították azokat a feltételeket, amelyeket a Sberbank tulajdonában álló részvények értékesítése érdekében kellett teljesíteni. Amerikai, brit és uniós engedélyt kellett beszerezni az ügylet jóváhagyásához, a bökkenő csupán az, hogy uniós szinten nincs egységes szabályozó hatóság. Ilyenkor – helyzettől függően – a nemzeti hatóságok minősítését alkalmazzák.

„Magyarország ügyeskedni próbált” – állítja a zágrábi lap egyik forrása. Miután a vevő magyarországi, a NAV augusztus 22-én kibocsátott engedélyével próbálták érvényesíteni az Indotek vásárlási jogát. A magyar adóhivatal engedélyének fordítását a Nacional be is mutatta, és leszögezte: jóllehet a NAV „tisztában volt” azzal, hogy nem illetékes a kérdésben, támogatta, és megkísérelte lehetővé tenni a Sberbank tulajdonában álló részvények megvásárlását az Indotek részéről. Zágráb azonban az állítja, hogy miután a tranzakció horvát cég részvényeihez kapcsolódik, az értékesítést az illetékes horvát hatóságnak kell jóváhagynia.

A horvát vezetés úgy döntött: egyszerűen „figyelmen kívül” hagyja a magyar dokumentumot.

„Egy ekkora ügyletnél rengeteg olyan ellenérdekelt van, akiknek érdeke lehet hamis információkat terjeszteni” – így reagált maga Jellinek Dániel a G7 megkeresésére. A horvát lap állításait légből kapott információknak tartja.

Forrás: Indotek
Jellinek DánielForrás: Indotek

Korábban egyébként számos magyar cikkben megjelent, hogy miután Jellinek országosan ismert vállalkozó lett, egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel.

Jellinek többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, és komoly állami támogatásokhoz is jutott – írta például a Direkt36. Ráadásul több olyan üzletnél is felmerült a neve, amelyek egybeesnek a kormány stratégiai céljaival. Az Indotek például kisebbségi tulajdonos lett az Auchan magyarországi cégeiben, egy általa vezetett konzorcium pedig vételi ajánlatot tett a ferihegyi repülőtér megvásárlására. Legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a bíróság szerint bűnsegéd volt egy uniós pályázati csalás ügyében.

Jellinek egyébként azt is elmondta, hogy a legnagyobb falatnak számító amerikai hozzájárulást megkapták, akárcsak az EU jóváhagyását is, amelyet „jelen esetben a NAV illetékes szervének kellett kiadnia”. Mivel a Fortenova hivatalosan Hollandiában van bejegyezve, onnan is kell engedély, de Jellinek szerint az egy egyszerűsített eljárás lesz, mivel egy másik uniós tagállamtól, Magyarországtól megvan már a hozzájárulás. Így alapvetően az Egyesült Királyság engedélyét várják, és ez a hatóság előzetes jelzései alapján a következő hetekben megérkezhet.

A NAV engedélyét azonban – amint azt a horvát hatóságok a Nacional szerint már jelezték – semmibe veszik.

„Magyarokat nem szolgálunk ki”

A magyar-horvát kapcsolatokat az idén több apró, de jellemző incidens is beárnyékolta.

Vajon az Adria, vagy legalábbis egyik kikötője magyar volt? Orbán Viktor vélhetően a ma Horvátországhoz tartozó Rijekára gondolt, amikor májusban azzal érvelve utasította el az Oroszország ellen irányuló olajembargót, hogy a kikötőkkel rendelkező országok bárhonnan szállíthatnak kőolajat feldolgozásra, Magyarországnak azonban nincs tengere, mert elvették, ezért az olajszállításban vezetékre szorul. Megjegyzése után bekérették a magyar nagykövetet a horvát külügyminisztériumba.

A magyar külügyminiszter egy „Dehát mi jó barátok vagyunk!” poszttal próbálta csillapítani a kedélyeket, később pedig azt nyilatkozta, hogy durván 200 millió euróba kerülne a Rijeka mellől a magyar határig terjedő Adria gázvezeték bővítése ahhoz, hogy kielégíthesse a magyar igényeket is. Ezzel szemben az üzemeltető azt állítja, kapacitásaikkal már most is elláthatják Magyarországot és Szlovákiát, ezért a magyar megállapítás tulajdonképpen nem helytálló.

Orbán Viktor azt mondta: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét – idézte a Horvát Állami Levéltár a magyar miniszterelnök nagy port kavart szavait.

„Senki sem vehette el a tengert országától, mert soha nem volt neki” – üzenték Zágrábból, és felidézték, hogy Fiume soha nem volt magyar, hanem a helyi ideiglenes hatóság, a Magyar Nemzeti Levéltár által is említett fiumei provizórium kormányozta.

„A tengerparttal és Nagy-Magyarországgal kapcsolatos kicsinyes rögeszméi repertoárjának a részét képezik” – így reagált Orbán akkor kijelentésére a horvát államfő.

„Horvátországra nem jelent veszélyt” – mondta Zoran Milanović, aki szerint Orbán harcol a hazájáért és az energiafüggetlenségért. „Azért választották meg, hogy a hazájáért harcoljon” – tette hozzá a horvát elnök.

Vele ellentétben kertelés nélkül fogalmazott a külügyminisztérium.

„Horvátország elítéli Magyarország miniszterelnökének a kijelentését. Elítélünk minden, a szomszédos országokkal szembeni területi követelést” – idézte a zágrábi Nacional a közleményt.

Horvátországban egyébként a nyaralási szezon kezdetén akadt – mint utóbb kiderült, vicces kedvű – vendéglátós, aki látszólag egészen barátságtalanul reagált a magyar miniszterelnök elejtett félmondatára.

„Magyarokat nem szolgálunk ki – nem szívesen látott vendégek a tengerpartjukon” – ezt üzente az Instagramon azóta eltávolított posztjában egy, a terasza elé kirakott táblával egy étteremtulajdonos a Pelješac-félszigeten, Trpanjban. Később azzal egészítette ki a „menüt”, hogy amennyiben a magyarok az INA-ügyletben elítélt Hernádit is magukkal hozzák, szívesen látott vendégek.

Orbán Viktor köztudottan gyakori vendég az Adrián. A zágrábi Jutarnji list felidézte, hogy 2020 nyarán a hvari szigetvilágban hajókázott, miközben honfitársainak a járvány miatt azt üzente: „Több Balaton, kevesebb Adria”.

A magyar miniszterelnök az idén is heteket töltött a horvát tengerparton, sőt egy „laza” vacsorát Zoran Milanović államfővel is elköltött.

Hogy ekkor szóba került-e a Fortenova-ügylet, nem tudni.

Az INA-botrány

Milanović utólag csak annyit árult, hogy még az INA sem került szóba; súlyosabb témák – például Oroszország – kerültek terítékre.

„Gyerekes lett volna, ha Hernádi Zsoltról kérdezem” – mondta a horvát elnök.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón azonban maga is aggasztónak nevezte, hogy a Mol többségi tulajdonában levő INA olajvállalat üzleti modellje lehetővé tette a „szervezett rablást”.

A horvát államfő az augusztus végén kirobbant botrányra utalt, amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy alsóbb beosztottak az INA tulajdonába tartozó földgázt értékesítették a piacinál magasabb áron. A nyomozók 16 magán bankszámlán összesen 813 millió kunát, csaknem 43 milliárd forintot zároltak – a pénz nagy részét az egyik gyanúsított nyugdíjas apjának számláján.

Az INA teljes hattagú vezetésének menesztését követelte Davor Filipović gazdasági miniszter. Az igazgatótanácsnak három, a Mol által kinevezett magyar tagja van, a kisebbségi tulajdonos horvát állam pedig szintén három tagot delegált.

„A teljes vezetést, a horvát és a magyar tagokat egyaránt felelősségre kell vonni” – kardoskodott Andrej Plenković.

A kormányfő korábban a magyar kormányt ostorozta a kettős benzinárról hozott döntésért, amellyel összhangban a külföldiek a magyaroktól eltérően piaci árat fizetnek az üzemanyagért. Plenković egyértelműen diszkriminatívnak az EU-joggal ellentétesnek, egyszóval kötelezettségszegésnek tartja, és ezt szavai szerint közölte is Orbán Viktorral.

A horvát-magyar kapcsolatok, legalábbis gazdasági téren, azok után hidegültek el, hogy a Mol – zágrábi bírósági ítélet szerint – megvesztegetéssel vette át a horvát INA feletti irányítást.

Az egyik bizonyíték egy az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt zágrábi vacsorájáról készített titkos felvétel volt, amelyen a Mol-vezér egy cetlit nyújtott az akkori horvát miniszterelnök – rajta állítólag a felajánlott kenőpénz összegével.

Tavaly ősszel Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatában.

Az év elején Szlovéniában piros-fehér-zöld transzparensekkel tiltakoztak az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén szállodalánc magyar kezekbe kerüljön. A névleges vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.

A magyar gazdasági terjeszkedés Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja – állapította meg egy hónappal később, márciusban a ljubljanai Mladina hetilap.