A francia szatirikus lap felmérései azt mutatják, hogy a franciák többsége egy évtizeddel a történtek után még mindig hisz a karikatúrához való alapvető jogban, a fiatalabb generációk viszont egyre inkább érzéketlennek, de legalábbis megosztónak tartják a műfajt.
HIRDETÉS
Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo párizsi polgármester a merénylet helyszínén emlékezett, ahol 2015. január 7-én 12 ember veszítette életét.
Bruno Retailleau francia belügyminiszter a közelmúltbeli, Németországban és az egyesült államokbeli New Orleansban elkövetett támadásokat komor emlékeztetőnek nevezte, amelyek szerinte arra figyelemeztetnek, hogy Franciaországnak továbbra is nagyon óvatosnak kell lennie.
"A tavalyi évben szolgálataink kilenc terrortámadást hiúsítottak meg. Ez több, mint 2017 óta összesen. Azt jelenti, hogy a szolgálataink maximálisan felkészültek, de azt is, hogy a fenyegetés még mindig fennáll. Nemcsak szembe kell néznünk vele, meg kell vizsgálnunk a táptalaját is, ami nem más mint az iszlamizmus" - fogalmazott.
A Charlie Hebdo elleni támadás, amelyet a Mohamed prófétát sértő módon ábrázoló karikatúrái miatt hajtottak végre, heves globális vitákat váltott ki a szólásszabadság határairól.
2015. január 7-én az algériai származású Said és Cherif Kouachi a gúnyrajzok miatt bosszút állva behatoltak a lap párizsi szerkesztőségébe és lelőtték, akit ot ttaláltak. Olyan híres karikaturistákat mészároltak le mint Cabu, Wolinski, Charb és Tignous. Az elkövetőket néhány nappal később a Charles de Gaulle repülőtér közelében kerítették be majd lőtték agyon a rendőrök.
Tíz évvel a történtek után a lap felmérései azt mutatják, hogy a franciák többsége még mindig hisz a karikatúrához való alapvető jogban, a fiatalabb generációk viszont egyre inkább kritizálják a műfajt, megosztónak vagy érzéketlennek tartva azt, főleg a marginalizált közösségekkel szemben.
A Charlie Hebdo szerkesztősége ma már titkos helyen működik, tagjaira testőrök vigyáznak.