Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke ennek mégis az ellenkezőjét nyilatkozta. A magyar jogrendszert többféleképpen is "át tudná verni" a Nemzetközi Büntetőbíróság, de eddig nem léptek rá egyik kerülőútra sem.
HIRDETÉS
November 21-én a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant korábbi izraeli védelmi miniszter, illetve Mohamed Deif ellen. Deif a Hamász magas rangú katonai vezetője volt, a 2023. október 7-ei, 1200 ember életét követő terrortámadás egyik szülőatyja. Az ellene kiadott elfogatóparancs már a kiadás pillanatában értelmetlen volt, ugyanis az izraeli haderő a nyár folyamán Gázában végzett vele.
Netanjahut és Gallantot jelenleg háborús- és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az ICC. Az elfogatóparancsról szóló határozat nagy port kavart, a döntésre tengernyi reakció érkezett, párat érdemes is kiemelni közülük:
- Izzat al-Rishq, a Hamász politikai irodájának munkatársa a “palesztin ügy győzelmeként” méltatta a döntést, és közölte, hogy “Izrael végre szembesül az általa elkövetett bűnökkel."
- A Dél-afrikai Köztársaság is az ICC mellé állt, Fokváros szerint a lépés végre igazságot szolgáltathat Palesztinában.
A parancsot méltatók mellett érkeztek diplomatikus reakciók is: többek közt Olaszország, Franciaország és Svédország is azt mondta, hogy az ICC szuverenitását tiszteletben tartják, és a határozat végrehajtását a saját joghatóságukban megvizsgálják, de ezzel tulajdonképpen lesöpörték az asztalról az ügyet.
Az ICC-tag britek ehhez képest bátrabbak voltak, London szerint a bíróság döntése nem mérvadó, Izraelnek pedig joga van az önvédelemre. A Fehér Ház hozzájuk hasonlóan nyilatkozott: Washington elutasította a büntető törvényszék határozatát, és közölték, hogy a szövetségeseikkel és Izraellel is konzultálnak a lehetséges ellenlépésekről.
Szíjjártó és Orbán a fedélzeten
Az ICC határozatára adott magyar reakció a briten és az amerikain is túltett: Szíjjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a kormány támogatásáról biztosította izraeli kollégáját, Gideon Sa'art, és közölte, hogy Budapest szégyenteljes és abszurd döntésnek tartja a törvényszék döntését, egyben elítéli, hogy politikai eszközként használjanak fel jogi ügyeket. Szíjjártó szerint a döntés
A reakcióáradatba Orbán Viktor is beszállt, alig egy nappal az elfogatóparancs közzétételét követően Magyarországi látogatásra hívta Benjamin Netanjahut. A kormányfő a Kossuth rádióban "felháborítóan pimasz és cinikus döntésként" értékelte az ICC-határozatot, és azt mondta, hogy “egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból”. Orbán szerint ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, sőt még olaj is lehet a tűzre. "Nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel” - szögezte le, és azt mondta, hogy amennyiben Netanjahu hazánkba látogat, a meghívásban garantálni fogja, hogy az elfogatóparancsnak semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és hogy Izrael miniszterelnöke "nálunk" kellő biztonságban tud majd érdemi tárgyalásokat folytatni. Orbán később feladatba adta három miniszterének, hogy vizsgálják meg, mi történne, ha Magyarország (egyedüli EU-tagként ) kilépne az ICC kötelékéből.
Brüsszel dühös, de nincs igaza
Orbán nyilatkozata szemet szúrt Brüsszelben, reakció pedig az Európai Bizottság alelnökétől, Vera Jourovától érkezett. Jourova azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy “hiába mond mást Orbán Viktor, a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Magyarországra nézve is kötelező, hiszen az ország aláírt erről egy megállapodást”. Jourova szerint “a felelős politikusok tisztában vannak nemzetközi kötelezettségeikkel”, és közölte, hogy mivel Magyarország ICC-tag, így tiszteletben is kell tartania az ICC döntését.
A bizottság alelnöke úgy véli, hogy az az ország, amelyik nem tartóztat le egy olyan politikust, aki ellen érvényes nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, annak jogi lépésekkel kell szembenéznie, és leszögezte: a parancs nem teljesítése rossz fényt vethet az adott országra.
Gyenge lábon, kerülőutak nélkül
Jourova nyilatkozatának egyik hangsúlyos eleme, hogy a "nem teljesítés rossz fényt vetne” Magyarországra. Fontos elem, mivel Orbán bejelentése a diplomáciai csörtén túl mást nemigen generálhat. Az indoklás egyszerű, mert Magyarország ugyan ratifikálta a Nemzetközi Büntetőíróság statútumát (tehát elismerte annak nemzetközi jogi kötelező voltát Magyarországra nézve), viszont azt nem ültette át a magyar belső jogba. Dr. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Corvinus egyetem docense 2023 nyarán, még a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancs kiadásakor nyilatkozott az Euronewsnak. A szakértő emlékeztetett, hogy “a magyar jogon belül vannak kérdőjelek”, a kérdőjelek pedig éppen abból fakadnak, hogy a magyar jogba (miként azt 2024 novemberében is is megerősítette lapunknak) még mindig nincs átültetve a statútum, tehát nincsen eljárásjogi kötelezettség.
Hoffmann azt mondja, lehet úgy érvelni, hogy Magyarországnak a fentebbiektől függetlenül is nemzetközi jogi kötelezettsége végrehajtani az elfogatóparancsot, és megjegyzi, hogy van is néhány kiskapu, amin keresztül ezt meg lehetne oldani. Az egyik ilyen, hogy ha a Nemzetközi Büntetőbíróság az Interpolon keresztül körözteti az elfogatóparancsot (annak végrehajtására Magyarország törvényben kötelezettséget vállalt), a másik pedig, hogy az Európai Unió területén belül érvényes elfogatóparancsot adnak ki. Jogilag mindez nem tűnik macerás feladatnak, de az ICC egyelőre nem játszotta ki ezeket a kártyáit.
"Ha Izrael bizonyít...
...akkor az elfogatóparancsot vissza is vonhatjuk" - közölte Fadi El Abdallah, a Nemzetközi Büntetőbírósági szóvivője szombaton, de kiemelte, hogy ehhez Izrael hiteles és alapos, a vádakkal kapcsolatos nemzeti vizsgálatot kénytelen bemutatni.
Abdallah a UN Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy a Hamász terrortámadása miatti gázai háború esetén az ICC bírái ésszerű okot találtak arra, hogy azt feltételezhessék, hogy a gyanúsítottak felelősek a törvényszék joghatósága alá tartozó bűncselekményekért. A szóvivő hozzátette, hogy a tárgyalást megelőző szakaszban az alperesek vitathatják az eljárás elfogadhatóságát, sőt le is állíthatják azt, amennyiben komoly bizonyítékokon alapuló büntetőeljárást indítanak Izraelben, magyarán
Abdallah szerint ennek hiányában az elfogatóparancs érvényben marad, de közölte, hogy a vádlottaknak addig a pontig jár az ártatlanság vélelme, míg az ICC előtt nem bizonyítják a bűnösségüket.
Az ICC 2002-ben jött létre, ez a világ első állandó, egyezményen alapuló nemzetközi büntetőbírósága, amely kifejezetten az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök, a népirtás és az agressziós bűncselekmények elkövetői ellen nyomoz és emel vádat.
Az ICC-nek nincs rendőrsége a végzések végrehajtására, ez kizárólag a tagállamok lépéseitől függ. A tárgyalásokat Hágában, a hatóság központjában tartják, és csakis akkor vonulnak a tárgyalóterembe, ha a gyanúsított is jelen van.
Arról egyelőre nem tudni, hogy Netanjahu vagy Gallant a közeljövőben elhagynák a zsidó állam területét, de ha el is hagyják, aligha mennek olyan országba, ahol a belépéskor máris kattanna a kezükön a bilincs. Izraelben nem fenyegeti őket a letartóztatás veszélye, mivel az ország nem tagja az ICC-nek. Éppen úgy, mint egyik legfőbb szövetségese, a védelmére kelt Egyesült Államok.