Magyarországtól veszi át az EU soros elnökségét Lengyelország. Ha májusi elnökválasztáson kormánybarát államfőt választanak, akkor a jogállamisági problémák elhárítása is könnyebb lehet. Összeszedtük a január 1-én kezdődő lengyel soros elnökség kulcsfontosságú elemeit.
HIRDETÉS
Olaf Scholz német kancellár és kormánya aligha nyeri meg a februári választásokat Németországban, Emmanuel Macron francia elnök pedig egy éve képtelen kivezetni országát a politikai válságból, noha úgy tűnik, hogy az újonnan kinevezett miniszterelnök, François Bayrou némi stabilitást hozhat.
A nyugat-európai országokban egyre erősödik a radikális jobboldal (Franciaországban például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, Németországban pedig az Alternatíva Németországért, rövidítve: AfD), az EU keleti határát súroló Lengyelországban viszont nem az EU-szkepticizmus van terítéken. (Ugyanez igaz a Baltikumra, így Lettországra, Észtországra és Litvániára is, de Magyarországra kevésbé: Orbán Viktor ezerszer megismételt mondatai szerint Budapest harcban áll Brüsszellel.)
Moszkva nem lesz úgy terítéken, mint Orbánnál
Január 1-től Magyarországot követve Lengyelország veszi át az Európai Tanács soros elnökségét. A Tanácsnak 2014 és 2019 között Donald Tusk volt jelenlegi lengyel kormányfő volt az elnöke, akinek mai is jó a viszonya Brüsszellel. Tusk 2023 őszén lett miniszterelnök, miután a Polgári Platformmal legyőzték a regnáló Jog és Igazságosságot (PiS) a parlamenti választásokon. A PiS-vezette Lengyelország évekig a magyarhoz hasonló úton járt, Tusknak viszont kormányfőként az első lépései közt szerepelt, hogy Brüsszel igényeit kielégítve a ismét pályára állítsa az előző kormányzás ideje alatt kicsúszott lengyel jogállamiságot. Lépései nem maradtak válasz nélkül, Brüsszel több milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást szabadított fel Varsónak.
Tusk pontosan tudja, hogy a soros elnöki tisztséget nem kell túlmisztifikálni, szimbolikus szerepe viszont igenis van, erre utal már az elnökségi logó is, melyen egy „E” és „U” betűkkel összefonódó lengyel zászló látható.
A fél évig tartó elnökség egyik kulcsmotívuma a biztonság. A The Guardian megjegyzi, hogy ez erős kontraszt Orbán Viktor és a magyar elnökség diplomáciái játszmái után. A lap ezzel utalhat többek közt Orbán júniusi békemissziójára, amikor a magyar miniszterelnök azt sem tisztázta Vlagyimir Putyinnál tett látogatása során (vagy előtte), hogy kormányfőként vagy az EU soros elnökeként érkezik Moszkvába.
Az EU-s diplomácia gyorsabb volt a magyarnál, Brüsszel egyszerűen közölte, hogy nem ők küldték oda Orbánt, és hogy a magyar kormányfő nem tárgyalhat Putyinnal az Unió nevében.
Megváltást hozhat egy kormányhoz kötődő köztársasági elnök
Michał Wawrykiewicz, a Polgári Platform EP-képviselője azt mondta, hogy "Magyarország soros elnöksége után vagyunk, Magyarországgal kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy náluk jobban senki nem képes sértegetni az Európai Unió alapelveit. Eljött az idő a hazám számára, amikor bebizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk az Európai Unió egyik vezető állama.”
Lengyelországgal számára azonban a jogállamiság helyreállítása terén még vannak hiányosságok, hiába van meg a politikai akarat, a kormányzati szándékot blokkolja a köztársasági elnök.
Az Európa Tanács (a szervezet nem egyenlő az Európai Tanáccsal, előbbi nem döntéshozó szerv) szerint Lengyelország 10 ezer bírájának harmada politikai kinevezett, akik a PiS által bevezetett, jogállamiságot sértő eljárások során kerültek hivatalukba. Tusk kormánya ugyan rendezné a helyzetüket, de rengeteg jogi nehézségbe ütköznek, a PiS-párti köztársasági elnök, Andrzej Duda pedig számos reformot blokkol. Wawrykiewicz szerint a PiS pusztítását nehéz helyrehozni, de úgy véli, Varsó már jó úton jár.
Duda elnök azonban második mandátuma végéhez közeledik, és többször nem indulhat az elnöki hivatalért. A májusban esedékes elnökválasztás döntő jelentőségű Lengyelország jövője szempontjából, Tusk kormányának ugyanis fontos a saját jelöltjét juttatni az elnöki hivatalba, hogy ne ütközzenek további falakba.
Széndioxid vs. Donald Trump: lejthet még Duda felé a pálya
A soron következő lengyel elnökségről egyes EU-s bennfentesek úgy vélik, hogy biztonsági játék lesz, melynek során a lengyel kormány kerülni fogja a kényes kérdéseket, így például nem tűz napirendre környezetvédelmi témákat, mint például a 2040-re tervezett 0 százalékos CO2 kibocsátás elérése, vagy éppen a Donald Trump jövőbeli amerikai elnökhöz való közeledés, amihez szükség lehet a lengyel jobboldal közbenjárására is.
Andrzej Duda lengyel elnök hasznos játékos a Fehér Ház szemében, és ugyanígy az lehet a Fehér Ház irányába is az EU szemszögéből. Anna Wójcik, a varsói Kozminski Egyetem munkatársa szerint Tusk kormánya kijátszhatja a Duda-kártyát Washington felé, noha úgy véli, hogy Varsónak erre nincs szüksége. A magyarázat szerinte egyszerű: Trump hevesen bírálta azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek a GDP-jük 2 százalékát sem költik védelmi és hadi kiadásokra (ennyi a NATO kötelező elvárása), Lengyelország viszont nem tartozik ebbe a csoportba, sőt GDP arányosan a maga 4,7 százalékával a legnagyobb védelmi költő lehet 2025-ben. Várható, hogy az orosz agressziótól tartó lengyelek szorgalmazni fogják az EU-s védelmi kiadások növelését, és nem kizárt, hogy az Európai Bizottság ebben partner lesz, főleg azok után, hogy 2024-ben közölték, hogy minimum 500 milliárd euróra kell növelni az uniós védelem fellendítésének költségeit, és hogy 2025-re ki kell találni, miként lehet előteremteni az ehhez szükséges forrásokat.
Varsó és Berlin kaotikus viszonya
A PiS-kormány idején Lengyelország és Németország távolról sem ápolt jó viszonyt. Varsó rengeteget kampányolt, hogy a második világháborús invázió során okozott károkat tegye jóvá Berlin, Berlin viszont folyton a bíróságok átpolitizálása és a jogállamiság semmibe vétele miatt vegzálta Varsót.
Tusk megválasztásának elméletben javítania kellett volna a kapcsolatokon, de ez még nem történt meg. Berlint például feldühítette, amikor a lengyel kormányfő májusban összefogott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel, hogy építsenek egy összeurópai légvédelmi rendszert. Németország elutasította a tervet, és kifogásolta annak hatalmas költségeit.
"Nincs egyetértés abban, hogy miként lehetne javítani a lengyel-német kapcsolatokon" - mondta Piotr Buras, az Európai Tanács varsói irodájának vezetője, és hozzátette, hogy ez komoly problémát jelent Tusk számára, főleg hogy a PiS őt németbarátnak állítja be, miközben sokszor keményen fogalmaz Németországgal kapcsolatban.
Buras szerint az EU jó része úgy véli, hogy a PiS-nek már nincs jelentős hatása a lengyel közbeszédre, de úgy véli, hogy ez nem igaz. A lengyelek jó része ezzel együtt továbbra is EU-párti, noha egy friss felmérés során kiderült, hogy már "csak" a 77 százalékuk a 2024 áprilisi 92 százalékhoz képest. „Tuskra nagy nyomás nehezedik az ellenzék részről, épp ezért roppant óvatos politikát kell folytatnia" – véli Buras, aki szerint épp ezért a lengyel kormányfő kevésbé bátran állhat bele a soros elnökségbe, mint ahogy azt valójában szeretné.