Pár óra alatt több mint hetven rakétát, köztük ballisztikus rakétákat, és legalább száz drónt vetett be az orosz hadsereg Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
HIRDETÉS
Oroszország intenzív rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen karácsony első napján azután, hogy a megelőző éjszaka is folyamatosak voltak a légicsapások. Elsősorban az energetikai infratruktúra volt célkeresztben, így számtalan településen áramkimaradások nehezítik a helyzetet, és sokfelé nincs fűtés. Az emberek melegedőközpontokban keresnek menedéket, vagy ahol van, lemennek a metróba.
Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energetikai vállalata, a DTEK közölte, hogy orosz csapás érte az egyik hőerőművüket szerdán reggel. Idén már 13. alkalommal vették célba a cég áramhálózatát.
"A fény és a meleg megtagadása békeszerető emberek millióitól, akik a karácsonyt ünneplik, romlott és gonosz cselekedet, amire választ kell adni" - írta Maxim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója az X-en. Az ukrán elnök ugyanott embertelennek nevezte az orosz hadsereg karácsonyi műveleteit mondván, hogy Vlagyimir Putyin szándékosan választotta pont ezt a napot ehhez a pusztító támadáshoz.
Az ukrán állami energiaszolgáltató, az Ukrenergo is "masszív rakétatámadásról" számolt be, illetve arról, hogy megelőző áramszünetekkel igyekeznek megvédeni a hálózatot. Emiatt Kijev több kerületében is elment az áram szerdán délelőtt. Az energiaügyi miniszter közölte, hogy azonnal elkezdik felmérni a károkat, amint alább hagynak a harcok, és a szakemberek helyreállítják az energiarendszert, ahol csak mód van erre.
Volodimir Zelenszkij tudomása szerint pár óra alatt több mint hetven rakétát, köztük ballisztikus rakétákat, és legalább száz drónt vetett be az orosz hadsereg ukrán energetikai célpontok ellen december 25-én délelőtt. Ebből az ukrán légvédelem lelőtt legalább 50 rakétát és jelentős számú drónt is.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy egy orosz rakéta megsértette a moldovai és a román légteret is. Szerdára virradó éjjel a Fekete-tenger felől Kalibr típusú cirkálórakétákat indított az orosz haditengerészet Ukrajna felé, és orosz stratégiai bombázók is felszálltak, amire válaszul a lengyel légierő is felküldött több vadászgépet a lengyel légtér védelmére.
Harkivban ballisztikus rakéták csapódtak be
Helyi jelentések szerint hét ballisztikus rakéta érte el az orosz határtól nem messze fekvő, északkelet-ukrajnai nagyvárost szerdán délelőtt. Több helyen tűz ütött ki, és megrongálódtak lakóházak is.
"Harkiv masszív rakétatűz alatt áll. Robbanások sorozatát lehetett hallani a városban, és még mindig rakéták tartanak a város irányába. Maradjon mindenki biztonságos helyen" - kérte Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a lakosságtól karácsony első reggelén.
A Dnipropetrovszki, a Vinnicjai és az Ivano-Frankivszki területen is több találat érte az energiahálózatot. Robbanásokat jelentettek Dnipróból, Kremencsukból és Krivij Rihből is. A Kijevi Területen egy drón lehulló roncsai okoztak kárt épületekben és parkoló teherautókban.
Tervszerű pusztítás zajlik
Az orosz hadsereg több mint másfél éve lövi az ukrajnai energiaszolgáltatók infrastruktúráját, ezzel nyáron a hűtést, télen a fűtést teszi lehetetlenné elsősorban az ország keleti és déli részén. Idén ősszel azonban már Ukrajna középső, sőt nyugati részét is érték orosz rakétatámadások. Kijevet legutóbb december 20-án lőtte az orosz hadsereg, méghozzá ballisztikus rakétákkal.
Az ukrán hadsereg súlyos ember- és lőszer-, illetve fegyverhiánnyal küzd, de az ukrán elnök szerint tűzszünetről ezzel együtt is csak akkor érdemes tárgyalniuk Moszkvával, ha Ukrajna bekerül a NATO-ba. Volodimir Zelenszkij úgy látja, hogy csak az Észak-atlani Szerződés Szervezete képes olyan erejű garanciákat nyújtani egy ilyen megállapodáshoz, amelyek elrettentik az orosz elnököt egy újabb ukrajnai inváziótól. Amennyiben az orosz elnök hajlandó lenne elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, az ukrán elnök hajlandó lenne kivárni, amíg tárgyalásokkal rendezni tudják a megszállt ukrán területek sorsát. Erről Volodimir Zelenszkij egy tévéinterjúban beszélt december elején hozzátéve, hogy hivatalosan senkitől sem kapott ajánlatot egy ilyen konstrukcióról.
Az kevéssé valószínű, hogy Vlagyimir Putyin belemenne ebbe a megoldásba, mert a 2022 februárjában indított inváziót is Ukrajna NATO-orientációjával indokolta azon kívül, hogy oroszországnak "meg kell védenie az ukrajnai orosz kisebbséget". A nagy kérdés most az, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump mit lesz képes keresztülvinni annak érdekében, hogy valóra tudja váltani választási ígéretét, mely szerint véget vet az ukrajnai háborúnak még beiktatása előtt.