A bebörtönzött azeri aktvisták és újságírók szabadon engedéséért kampányol a Szaharov-díjra jelölt korrupcióellenes aktivista, Gubad Ibadoghlu lánya.
HIRDETÉS
"A hatóságok betiltottak három független médiumot, és őrizetbe vettek több újságírót, arra hivatkozva, hogy külföldi támogatást fogadtak el. Főként az olaj-és gázüzletekkel kapcsolatos pénzmosásról és környezeti károkról számoltak be, ezért akarja a kormányzat elhallgattatni őket. Nemcsak az újságírókat zaklatják, hanem ismerőseiket és családtagjaikat is: előfordul, hogy nem fizetik ki a nyugdíjukat, és utazási korlátozásokat rendelnek el velük szemben" – mondta az Euronewsnak Zhala Bayramova, aki édesapját, Gubad Ibadoghlut képviselte Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP) tartott díjátadó ünnepségen.
A Szaharov-díj idei jelöltjei között szerepelt Gubad Ibadoghlu azerbajdzsáni közgazdász és korrupcióellenes aktivista, aki jelenleg is házi őrizetben van. Ibadoghlu az Azerbajdzsáni Demokrácia és Jólét Mozgalom elnöke. Az akadémikus tevékenységét a hatóságok nem nézték jó szemmel, mivel kiterjedt kutatásokat folytatott a gáz és az olaj környezeti hatásaival, a pénzmosással, a korrupcióval és a sikkasztással kapcsolatban Azerbajdzsánban.
A London School of Economics vezető vendégkutatója volt, és vezette a Közgazdasági Kutatóközpont civil szervezetet, amely a költségvetés átláthatóságával foglalkozik. 2014-ben az azerbajdzsáni hatóságok a civil társadalom elleni fellépésük részeként bezárták a központot, és befagyasztották bankszámláit. Gubad Ibadoghlu 2017-ben politikai száműzetésbe vonult, de 2023-ban visszatért Azerbajdzsánba, hogy meglátogassa családját.
Szorongatják a civileket és az újságírókat
Gubad Ibadoghlut 2023 júliusában tartóztatták le. Amint lánya elmesélte, fekete ruhás fegyveresek rángatták ki feleségével együtt a kocsijából. Később feleségét kiengedték a börtönből.
Idén áprilisban házi őrizetbe helyezték, mivel a kínzások, az embertelen fogvatartási körülmények és a megfelelő orvosi ellátás megtagadása következtében egészségi állapota jelentősen romlott.
Ilhamiz Gulijev emberi jogi aktivistát 2023 decemberében önkényesen letartóztatták kábítószer-kereskedelem kétes vádjával, miután bejelentőként tanúvallomást tett arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat hamisított meg a kormány kritikusai ellen. Rá akár 12 év börtönbüntetés is várhat.
Az EP állásfoglalása szerint Azerbajdzsán fokozta a civil társadalom, az aktivisták és a megmaradt független média (például az Abzas Media) elnyomását letartóztatások és bírósági zaklatások révén. A civil szervezetek csaknem 300 politikai foglyot tartanak nyilván.
Azerbajdzsán külügyminisztériuma 2023 novemberében bekérette az amerikai és a német ügyvivőt, valamint a francia nagykövetet, mert azzal vádolja a három országot, hogy szerepük volt az Abzas Media oknyomozó hírportál finanszírozásában. Bakuban ezt a belügyekbe való beavatkozásnak tekintik.
Az Abzas Media főszterkesztőjét és lapigazgatóját – akik az azeri politikai elit korrupciós ügyeit igyekeztek feltárni – előzetes letartóztatásba helyezték, külföldi valutával kereskedés gyanújával.
A Freedom House 2024-es Freedom in the World indexe szerint Azerbajdzsán a világ legkevésbé szabad országai közé tartozik, Oroszország és Fehéroroszország mögött.
Az Azerbajdzsáni Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége kérdésünkre az alábbiakat közölte:
"Azerbajdzsánban senkit sem tartanak fogva szakmai hovatartozása vagy politikai nézetei miatt. A letartóztatás egyetlen oka bűncselekmény, amely magában foglalhatja a pénzmosást, az illegális finanszírozást stb. A letartóztatottakkal szemben tisztességes eljárást és vizsgálatot folytatnak le. Azerbajdzsán elfogadhatatlannak tartja az ország belügyeibe való beavatkozást, beleértve a bírósági eljárásokat is."
Nincs foganatja az EP felhívásának
Az Európai Parlament 2024. áprilisi állásfoglalásában sürgette Azerbajdzsánt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje szabadon Ilhamiz Gulijevet. Felszólította a hatóságokat, hogy a házi őrizetben tartott Gubad Ibadoghlu ellen oldják fel az utazási tilalmat, ejtsenek minden vádat ellene, és tegye lehetővé számára, hogy külföldön kezeltesse magát.
Az EP egyúttal sürgette Azerbajdzsánt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje szabadon az összes többi politikai foglyot, beleértve Tofig Yagublut, Akif Gurbanovot, Bakhtiyar Hajijevet, az emberi jogok védelmezőit, illetve Ulvi Hasanli, Sevinj Vagifgizi, Nargiz Absalamova, Hafiz Babali, Elnara Gasimova, Aziz Orujov, Rufat Muradli, Avaz Zeynalli, Elnur Shukurov, Alasgar Mammadli, Farid Ismayilov újságírókat, valamint uniós és más állampolgárokat.
Az állásfoglalásban emlékeztették az azerbajdzsáni hatóságokat az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeikre. Felszólították őket, hogy helyezzék hatályon kívül az elnyomó jogszabályokat, amelyek a független civil szervezeteket és a médiát a törvény peremére szorítják.
Ismételten felszólítottak arra, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében szabjon ki büntetőintézkedéseket az emberi jogok súlyos megsértését elkövető azerbajdzsáni tisztviselőkkel szemben.
Az EP hangsúlyozta, hogy az emberi jogok megsértése összeegyeztethetetlen azzal, hogy Azerbajdzsán a COP29 megrendezésére készül, és követelte, hogy a szervezők biztosítsák, hogy az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a civil társadalom hatékony részvétele teljes mértékben garantált legyen.
Ez nem történt meg, ennek ellenére Bakuban novemberben megrendezhették a COP29 klímacsúcsot.
Gázüzlet és emberi jogok
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022-ben abban állapodott meg Alijev azeri elnökkel Bakuban, hogy Azerbajdzsán megkétszerezi földgázszállítását az EU-ba 2027-ig.
Ezt sokan bírálták hangsúlyozva, hogy bár Azerbajdzsánnak nagy földgázkészletei vannak a Kaszpi tenger alatt, azok kitermelése nem könnyű, ezért földgázt vesz Oroszországból, és azt exportálja. Vagyis az Európai Unió tulajdonképpen orosz földgázt vásárol.
Az EP felszólította a Bizottságot, hogy fontolja meg az Azerbajdzsánnal az energia területén fennálló stratégiai partnerség felfüggesztését. Az áprilisi állásfoglalás szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden jövőbeli partnerségi megállapodást az összes politikai fogoly szabadon bocsátásától és az ország általános emberi jogi helyzetének javításától tegyenek függővé.
Zhala Bayramova – édesapja kutatásaira hivatkozva – arra hívta fel az EP-képviselők figyelmét, hogy Azerbajdzsánnak kőolajból sincs elegendő mennyisége, így azt is Oroszországból vásárolt olaj "tisztára mosásával" exportálja az Európai Unióba (olykor törokországi finomítók közreműködésével).
Alijev egyeduralma
Ilham Alijev a szavazatok több mint 90 százalékával győzött a februárban tartott előrehozott elnökválasztáson. A nagyobb ellenzéki pártok bojkottálták a februári szavazást, szerintük nincsenek meg a feltételei annak, hogy demokratikus választásokat lehessen tartani Azerbajdzsánban.
A Musavat párt elnöke arra emlékeztetett, hogy sok újságírót és aktivistát bebörtönöztek, több mint kétszáz politikai fogoly van rács mögött. Szerintük a választási törvénnyel is súlyos gondok vannak. Úgy látják, hogy a választási bizottságok a helyi hatóságok befolyása alatt állnak.
A 62 éves politikus több mint 20 éve van hatalmon, apja utódjaként. Haydar Alijev 1969-től 1982-ig állt az azerbajdzsáni szovjet tagköztársaság élén, majd a Szovjetunió felbomlása után elnökként a helyén maradt.
Az azeri alkotmány 2009 óta nem korlátozza az elnöki mandátumok számát, úgyhogy Ilham Alijev is államfő maradhat akár haláláig.