27 jogszabályt vert át az utolsó pillanatban a kormánypárti többség a magyar Országgyűlésen, szorosabbra fonva a kontrollt a bíróságok, az ügyészség, a tudomány és a választási rendszer fölött - kockáztatva a már feloldott uniós forrásokat is.
HIRDETÉS
Lázas jogalkotásban telik az év vége a magyar Országgyűlésben: összesen 27 jogszabályt módosított a Parlament kormánypárti többsége december 17-én. 14. alkalommal módosították a "gránitszilárdságú" Alaptörvényt annak érdekében, hogy Polt Péter főügyész utódja érkezhessen az ügyészségen kívülről is. Feltételezések szerint a jelenlegi főügyész, akinek 9 éves mandátuma a 2026-os választások után járna le, még a választások előtt lemondana, hogy újabb 9 évre a Fidesz-KDNP érdekeit kiszolgáló főügyészt nevezhessenek ki, ezúttal akár olyan jogászt is, aki nem az ügyészségi szervezetben szocializálódott. Ez gyakorlatilag kizárná annak a nagyon halovány esélyét is, hogy egy esetleges kormányváltás után egy új parlamenti többség olyan főügyészt nevezzen ki, aki nem áll a Fidesz-Kdnp irányítása alatt.
Megkerülték az Országos Bírói Tanácsot
Csattanós választ kaptak az Országos Bírói Tanács azon tagjai - így a volt elnök Szabó Péter is - is, akik azzal érveltek a kormány által ultimátumszerűen eléjük tett megállapodás aláírása mellett, hogy az abban foglalt beleegyezés csak nagyjából meghatározott jövőbeli változásokba nem jelenti azt, hogy a kormánytöbbség további konzultáció nélkül fogja ezeket törvénybe foglalni. (Az OBT egy inflációt el nem érő bérfejlesztési ígéretért cserébe elfogadott egy megállapodást a kormánnyal, amiben elvi egyetértését fejezte ki bizonyos szervezeti változásokkal kapcsolatban, abban a kimondatlan reményben, hogy a konkrét törvényszövegről még meg fogják őket kérdezni.) Bizottsági módosítókba rejtve, az OBT véleményezési jogát megkerülve már keresztül is vitte a változtatások egy részét a Fidesz-KDNP. Így felemelték a bíróvá válás korhatárát 35 évre, és megkönnyítették a bírósági szervezeten kívülről érkező jelölteknek azt, hogy bekerüljenek a bírói karba.
Ezzel Magyarország újabb egy lépéssel távolabb került az uniós forrásoktól, miután az OBT kiterjesztett jogkörei a feltételei voltak mintegy 10 milliárd euró uniós támogatás feloldásának. Az Európai Bizottság azonban fenntartotta a jogot arra, hogy ha visszalépést tapasztal a bíróságok függetlensége terén, akkor a 10 milliárd eurót - amelynek eddig csak a töredékét hívta le Magyarország - újra zárolhatja. Az OBT egyelőre nem szólalt meg az ügyben.
Választási térkép: átrajzolva
Módosítottak a választási szabályokon, 39 körzet határait rajzolták át a lakosságszám változásaira hivatkozva. Az ellenzéki fellegvárnak számító Budapesten kettővel kevesebb egyéni képviselői körzet lesz, és a körzethatárokat is a klasszikus választási manipulációt szolgáló alapelvek (gerrymandering) mentén alakították át úgy, hogy vagy egy körzetbe tömörítettek erős ellenzéki többségű körzeteket, illetve a kisebb ellenzéki előnyt mutató körzeteket a kormánypártok felé inkább húzó körzetekkel dúsítottak fel. A demográfiai változások részben indokolták a körzethatárok átszabását, mert egyes területek lakossága nagy mértékben csökkent, így egy szavazat sokkal többet ért, mint egy nagyobb lélekszámú körzetben. Ugyanakkor kizárólag az ellenzéki többségű körzetek körül zajlottak módosítások, elsősorban Budapesten és környékén, illetve Csongrád megyében, lecsökkent lélekszámú kormánypárti körzetekben viszont nem módosították a határokat.
Tudomány kötőféken
Féláron kapja meg a magyar állam a Magyar Tudományos Akadémiától az egykori akadémiai kutatóhálózat ingatlanjait, és átszervezik az öt éve az Akadémiától elvett, jelenleg HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat néven működő szervezetet. A nagyjából 160 milliárdra taksált, számtalan kedvező fekvésű, bár jellemzően régebbi épületből álló ingatlanvagyonért kapott cirka 80 milliárd forintot az MTA a saját, Budapest központjában található patinás székházának folyamatban lévő felújítására költi. A hálózat pedig az állami tulajdonból egy az egyetemeknél már látott közcélú vagyonkezelői alapítványokra (kekva) megszólalásig hasonlító konstrukcióba szervezik át, amelyet azonban nem neveznek kekvának, miután ezek a kutatóintézetek jelentős részben uniós forrásokból működnek, és a kekvák továbbra sem kaphatnak uniós támogatást. A változtatás célja, hogy miután a HUN-REN ezután egy államtól névleg független magánjogi szervezet lesz, egy esetleges kormányváltás után ennek a vezetőjét sem lehet majd leváltani - a főügyésztől eltérően nem csak kilenc évig, hanem soha. Illetve ezzel még szorosabb kontrollt gyakorol a kormány a tudomány működése felett.
A kisebb jelentőségű változások között szerepel, hogy akár egy év börtön is járhat agresszív kommentelésért, a fiatalkorúak esetén sem évülhetnek el az emberölés minősített esetei, a papíralapú helyett érkezik a digitális bizonyítvány, illetve a Digitális Állampolgár alkalmazással ki lehet majd váltani a fizikai formában létező legtöbb igazolványt.