Interjú Dr. Szabó Péterrel, aki egy széles körű felháborodást kiváltó szoros testületi döntés után mondott le a bírói önigazgatás csúcsszervének számító Országos Bírói Tanács vezetéséről, miután öt tag az elmozdítását kezdeményezte.
HIRDETÉS
Lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke, dr. Szabó Péter. A bírák önigazgatási testületének kevesebb mint egy éve megválasztott vezetője azután távozik, hogy az OBT elfogadott egy négyoldalú megállapodást az Igazságügyminisztériummal és más bírói szervekkel, amely az évek óta esedékes béremelést bizonyos bírósági szervezeti átalakításokhoz való hozzájáruláshoz kötötte. A megállapodás ellen több mint száz bíró állt ki nyilvánosan azzal, hogy az OBT engedett a kormány nyomásgyakorlásának, öt OBT-tag rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte hívott össze , amelynek egyetlen napirendi pontja az elnökkel szembeni bizalom kérdése volt.
"Vállalom a felelősséget"
Euronews, Tanács Gábor: - Mi volt az oka a lemondásának?
Dr. Szabó Péter: - Ahogy az Országos Bírói Tanács tagjainak is elmondtam, döntésemhez két ok vezetett. Egyrészt az elmúlt hét csütörtökén érkezett egy bizalmatlansági indítvány ellenem. Összesen egyetlen egy sorban. A tegnapi nap délelőtt ezt felmentés iránti kérelemként terjesztette elő néhány tag. Tegnapi nap érkezett tehát maga a kérelem, annak indokaival együtt. A mai nap véleményem szerint joggal kérhettem volna további határidőt, hogy erre megfelelően fel tudjak készülni. Az Országos Bírói Tanács ezt számomra nem biztosította, megítélésem szerint így tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat megsértette, emiatt nem kívántam a továbbiakban az eljárás hatálya alatt maradni. A másik, nem kevésbé fontos ok az volt, hogy érzékelem, tapasztalom, hogy a bírói kar többsége a megállapodás kapcsán azt az álláspontot fejti ki, hogy ezt helytelen volt aláírni. Mindennek következménye lemondásom, vállalom ezért a felelősséget.
- Beszéljünk erről a megállapodásról, amit az OBT, az OBH, az Igazságügyi Minisztérium és a Kúria kötött. Ezzel több probléma is volt, amit sokan fölvetettek, és az egyik ilyen probléma az az, hogy nagyon rövid határidőt kaptak annak a megállapodástervezetnek a megítélésére, amit az Igazságügyi Minisztériumtól kaptak. Ön nem tartotta problematikusnak, hogy ilyen kevés időt kaptak?
- 2024 november elején szereztem tudomást arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezéssel él négyoldalú megállapodás megkötése iránt. Erről egyébként november első hetében a tagok is tudomást szereztek. Kétségtelen tény, hogy a november 20-i ülést megelőző két nappal érkezett meg az indítvány, ugyanakkor tudni kell, hogy a jogalkotás rendjéből következően a döntés nem bírt halasztást. A saját véleményemet hadd mondjam el. Én nem értettem egyet azzal, hogy az igazságügyi kormányzat összekapcsolja a bérrendezés régóta esedékessé vált kérdését más szervezeti jogállási kérdésekkel. Mindemellett el kellett dönteni, hogy melyik álláspont melletti érvek az erősebbek, tehát a megállapodás megkötése mellett, vagy pedig a megállapodás megkötése elleni érvek. Az én megítélésem szerint felelősségünk van a bírósági szervezetrendszerben dolgozó 12 ezer ember, különösen a kiskeresetűek iránt. Nagyon fontos szempont volt az, hogy megítélésem szerint a megállapodás tartalma a bírói függetlenséget semmiben nem sérti, elképzelhető, hogy érdekeket sért, de a bírói függetlenséget nem sérti.
"Nem kapcsolódik a bírói függetlenséghez"
- Ön elfogadta és megszavazta ezt a döntést. Meglepte önt az a tény, hogy ilyen nagy ellenállás volt utólag a bírók körében?
- A mai nap elérhetővé vált az Országos Bírói Tanács honlapján a november 20-i ülésről készült jegyzőkönyv. Ebből kitűnik, hogy a valóban szűk időkeret ellenére valamennyi tag alaposan felkészült, megismerte a megállapodás tervezett szövegét. A megállapodás létrejöttének körülményei véleményem szerint nem bírói függetlenségi kérdést jelentenek, és engedje meg, hogy ezt egy kicsit messzebbről vázoljam. A hatalommegosztás rendszerében természetszerű, hogy más hatalmi ágaknak is befolyásuk van az igazságszolgáltatásra, legklasszikusabb módon a jogalkotás útján, tehát más hatalmi ágak, a végrehajtó, illetve a törvényhozói hatalom terrénumára tartozik klasszikusan az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok megalkotása. Üdvözlendő az, hogy az Országos Bírói Tanácsot, mint ahogy a bírósági szervezetrendszer más szereplőit is a jogszabálytervezetek véleményezésének joga megilleti. Az adott esetben érzékelhető volt, hogy a kormány számára valamilyen szempontból fontos volt, hogy egyfajta garanciát szerezzen, és ennek eszköze volt ez a négyoldalú megállapodás. Még egyszer említem, hogy annak köre, hogy a jogalkotás során más hatalmi ágak milyen módon vonják be a harmadik hatalmi ágat, az igazságszolgáltatást a jogalkotásba, semmiképpen nem kapcsolódik a bírói függetlenséghez.
- A megállapodás kritikusai szerint az egy biankó felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a bírósági szervezetrendszerben változásokat hajtson végre.
- Nagyon széles értelmezési keretet jelent a megállapodás, ami megadja azt a lehetőséget, hogy legalább részben a harmadik hatalmi ág maga szervezze meg a működését. Széles értelmezési keret van, de pontosan ez ad lehetőséget abban, hogy a későbbi jogalkotási folyamatban aktívan és tevékenyen részt tudjon venni az Országos Bírói Tanács is.
- Az OBT korábban arra a megállapításra jutott, hogy a bérek rendezése viszont függetlenségi kérdés, és messze elmarad attól is a végül kialkudott béremelés, mint amit az OBT kívánatosnak tartott. Erről mi a véleménye, miért kellett ezt ilyen módon elfogadni akkor, hogyha ez elmarad attól, ami a bíróságok függetlenségét kvázi biztosítja?
- Én nem tudok valamennyi tag nevében nyilatkozni, azok nevében sem, akik igennel döntöttek. A lényeg az, hogy a tagok többsége úgy döntött, hogy elfogadja ezt a bizonyos megállapodástervezetet. Kétségtelen tény, hogy az Országos Bírói Tanács határozataiban magasabb mértékű illetményemelésre tett javaslatot, ugyanakkor megítélésem szerint az illetményrendezés mértéke nem elhanyagolható. Ez csupán a bírósági szervezet rendszerét érintően 2025. január 1-je és 2027. január 1-je közötti kétéves időszakra 135 milliárd forintot jelent, és hogy érzékeltessem, megközelíti az 50 százalékot az átlagos bírói fizetés emelkedése ebben az időszakban, míg az igazságügyi alkalmazottak bére átlagosan duplájára növekszik. Magam úgy gondolom, hogy ezt a mértéket mindamellett sem lehet elhanyagolhatónak tartani, hogy valóban több szakaszban kerül beépítésre a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérébe.
"Arra hivatkoztak, hogy testületi hatáskörbe tartozó kérdéseket vontam el"
- Ön tagja marad az OBT-nek? Az elnöki posztról lemondott, tagja marad-e a testületnek?
- Az elnöki megbízatásomról lemondás nem érinti tagi megbízatásomat.
- Az ön elleni bizalmatlansági indítványt mivel indokolták? Kiszivárgott egy bírókkal folytatott háttérbeszélgetésének tartalma, erre hivatkoztak, akik a távozását akarták elérni?
- Én azt gondolom, hogy a bírósági szervezetrendszeren belül a felzúdulást igazándiból a megállapodás váltotta ki, illetőleg az ismertetett illetményrendezési mérték. Újpesten valóban részt vettem egy kötetlen beszélgetésen a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bíróival és igazságügyi alkalmazottaival ezt a kötetlen beszélgetést jogellenesen, jogaimat többszörösen sértve valaki feltehetően rögzítette. Erről a beszélgetésről készült egy torzított, a szöveg összefüggéseiből kiragadott, hitelesnek nem mondható leirat. Nyilván ez ismertté vált a bírósági szervezetrendszeren belül is.
- De akkor erre hivatkoztak? Mert azt mondta, hogy formailag nem a megállapodásra.
- Gyakorlatilag arra hivatkoztak, hogy az elnök testületi hatáskörbe tartozó kérdéseket vont el. Én magam azt gondolom, hogy ez nem lett volna alapos és helytálló hivatkozás, de ennek megmérésére nem került sor, tekintettel arra, hogy hangsúlyosan az említett okokból a lemondásomat benyújtottam.