2019-ben jelentős tiltakozást váltott ki az MTA kutatási háklózatának elvétele - akkor az Akadémiától az államhoz kerültek, most egy fura magánjogi konstrukcióba pakolnák őket - állítólag saját kérésükre.
HIRDETÉS
Újra átszervezné a magyar kormány az egykori akadémiai kutatóhálózatot. A korábban azó Magyar Tudományos Akadémiához tartozó intézeteket 2019-ben a HUN-REN névre keresztelt állami szervezet irányítása alá rendelték, most pedig viharos gyorsasággal egy magánjogi szervezetté alakítanák át, amely rendkívüli mértékben hasonlít az egyetemeknél alkalmazott közérdekű vagyonkezelői alapítványokra, betűszóval kekvára. A magyar innovációs miniszter, Hankó Balázs Brüsszelben az Euronews kérdésére azzal érvelt, hogy a változtatást a hálózat általuk kinevezett vezetése kezdeményezte.
- A magyar kutatói hálózat módosítására vonatkozó törvényt maga a kutatói hálózat javasolta - mondta Hankó Balázs. - Ha már van egy autonóm, intézményszerű magyar kutatói hálózat, ami javaslatot tett egy önmagára vonatkozó rugalmas új szabályozásra, az autonómia azt jelenti, hogy mi ezzel egyetértünk. A másik pont amit szeretnék világossá tenni, hogy ez abszolút különbözik a közérdekű vagyonkezelő alapítványi modelltől, nincs benne alapítvány, nincs kuratórium, ez egy valóban rugalmas és hatékony működési környezet.
Az akadémiai dolgozók fórumának alelnöke, Lőrincz Viktor szerint az alapítványokra való utalást a törvényszövegből utólag vették ki, de a hasonlóság a két intézmény között megmaradt.
- Tulajdonképpen annyi történt, hogy ezt az egy szabályt, az alapítványra hivatkozást vették ki, de az átfedés a két törvényszöveg között ugyanakkora 50%-os maradt, a hálózatra vonatkozó törvénybe a kekva törvény 50%-át átvették. Az egyéb szabályok még mindig olyanok, tulajdonképen olyan mintha ez egy alapítványként dolgozó szervezet lenne, igazából jelentős változást ez nem jelentett.
Az Európai Unió számos kifogást emelt az egyetemek alapítványokba szervezése ellen, és ezek emiatt hosszabb időre elestek az uniós tanulmányi és kutatási pályázatoktól. Bár a magyar parlament november elején elfogadott egy törvényt, amely orvosolni hivatott az Európai Bizottság által felvetett problémákat, kétséges, hogy ezek elégségesek-e a Bizottság pedig nem végzett azok kiértékelésével. A probléma feloldására ez év végéig van lehetőség, a végső határidő közeledésével a magyar egyetemek akár végleg el is búcsúzhatnak ezektől a forrásoktól.
Az intézetek épületei még a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, ezek a piaci ár feléért kerülnének az új szervezet tulajdonába, a bevételt az Akadémia a székháza felújítására fordíthatja, így érdemi kifogást nem emel az átszervezés ellen. ( Az MTA érvelése szerint az épületekre költött állami forrásokat le kell vonni azok érétkéből.) A HUN-REN vezetése hatékonysági szempontokra hivatkozva támogatja az átszervezést, és cáfolja, hogy ez csökkentené a magyar kutatási szabadságot. A hálózat kutatói bizonytalan ígéretet kaptak az utoljára öt éve rendezett, mára minősíthetetlenül alacsony fizetések emelésére.
- Akkor egy 30%-os átlagos emelést kaptak a kutatóhálózatban dolgozók, amit aztán teljesen elvitt az infláció, most szó van arról hogy valamilyen béremelést megint kaphatunk - mondta Lőricz Viktor. - Ennek megint nem lenne feltétele az hogy újra átszervezzék a hálózatot, hiszen 19-ben minden olyan elemet belerakhattak volna, amit ők szerettek volna érvényesíteni.
Azt a tervek kritikusai is elismerik, hogy a HUN-REN első öt évében nem történt átfogó támadás a kutatási szabadság ellen, ahogy attól sokan tartottak 2019-ben. A szervezet jelenleg az asztalon lévő átszervezésével garantált, hogy a hálózat felett egy esetleges kormányváltás után is a jelenlegi kormány által kinevezett vezetés rendelkezzen, és még alkalmasabb lehet a jelenlegi kormány politikájával ellentétes tudományos kutatások ellehetetlenítésére. A riport elkészítéséhez kértük a HUN-REN vezetésének nyilatkozatát, de az Euronews megkeresésére nem válaszoltak.