Michael McGrath új kezdetet ajánl a Brüsszel és Magyarország közti feszült jogállamisági és finanszírozási vitában, de hangsúlyozta: nem fog visszariadni attól, hogy szükség esetén megvonja az országnak nyújtott uniós támogatásokat.
"Soha nincs túl késő ahhoz, hogy bárki visszalépjen a szakadék széléről, vagy pozitív változást hozzon" - mondta az ír politikus a Politicónak Magyarországra utalva, de azt is világossá tette: ha kell, befagyasztja az uniós forrásokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A demokráciáért, igazságosságért és jogállamiságért felelős új uniós biztos a brüsszeli lapnak elmondta, hogy a Magyarországgal folytatott vitában a Bizottság hajlandóságot mutatott arra, hogy adott esetben lépéseket tegyen, "de én egy új biztos vagyok". McGrath azt mondta, már volt egy "jó találkozója" Bóka János Európa-ügyi miniszterrel.
"Semmilyen módon nem leszek agresszív vagy bombasztikus, de ez nem téveszthető össze a gyengeséggel" - tette hozzá, elhárítva Terry Reintke, a Zöldek társelnökének kritikáját, miszerint "túl ír" lenne a feladathoz - ezt egyébként bóknak veszi.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a volt ír pénzügyminisztert és Piotr Serafint, az új költségvetési biztost azzal bízta meg, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az éves jogállamisági ellenőrzések és az uniós források elosztása között.
A Bizottság legutóbbi, Magyarországról szóló jelentése továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg a médiaszabadság és a pluralizmus, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. McGrath a Politicónak hangsúlyozta: bár a feltételes mechanizmus felülvizsgálata a következő költségvetési ciklus keretében történik majd,
A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárás - más néven a "nukleáris opció" - első szakaszát Magyarországgal szemben az EU alapvető értékeinek és alapvető jogainak "súlyos megsértése" miatt. Az eljárás, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet, a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt.
2022-ben az EU végrehajtó szerve korábban nem használt hatáskörrel élt a szabályszegők megfékezésére, lehetővé téve számára, hogy befagyasszon bizonyos országoknak szánt pénzeszközöket - írja a lap. Az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt a Bizottság a Magyarországnak szánt mintegy 22 milliárd euró összegű kohéziós pénzeszköz zárolását kezdeményezte.
Tavaly végül több mint 10 milliárd euró befagyasztását oldotta fel, ami a törvényhozók ellenkezését váltotta ki. Magyarországnak most december 31-éig kell lépnie, ha nem akar végleg elveszíteni mintegy 1 milliárd eurót.