Az Európai Bizottság szigorítani fogja az uniós pénzekhez való hozzáférést és nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamisági normák betartatására - ez derült ki a területért felelős unió biztosjelölt meghallgatásán.
Az ír jelöltet, Michael McGrath-t bízta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal, hogy a demokráciával, igazságossággal és jogállamisággal kapcsolatos portfóliót ellássa. McGrath a megbízatása részleteit tartalmazó küldetéslevélre is hivatkozott, amelyben politikai iránymutatásként szerepel a következő: “az uniós jogszabályok betartása előfeltétele az uniós alapok lehívásának”.
A volt ír pénzügyminiszter részletezte is, hogy mit ért ez alatt. Az Európai Bizottság az elmúlt ötéves ciklusban – az első Von der Leyen-bizottság egyik vállalásaként - évente készített minden tagállamra vonatkozóan úgynevezett éves jogállamisági jelentést. (A legutóbbi itt olvasható.) Ezt egyfajta párbeszéd előzte meg, amikor az Európai Bizottság küldöttsége találkozott a tagállamok hivatalos szerveivel, de a civil szféra és a sajtó képviselőivel is. A jelentés minden évben ugyanarra a négy területre összpontosít:
Igazságügyi reformok
Korrupcióellenes keretek
A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége
Intézményi fékek és ellensúlyok
Az utóbbi két évben az Európai Bizottság már nem csak megállapításokat tett, hanem ajánlásokat is megfogalmazott, amelyeket a tagállamok vagy elfogadtak és betartottak, vagy pedig nem. Most azonban McGrath biztosjelölt kijelentette, hogy a költségvetésért felelős uniós biztossal együttműködve szeretne “szorosabb kapcsolatot a jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között”.
"Minden rendelkezésre álló eszközzel"
Ezt a meghallgatás során többször is visszatérően megerősítette. Elismerően nyilatkozott az elmúlt ciklus ezirányú fejleményeiről, például magáról a jogállamisági jelentésről, illetve az úgynevezett kondicionalitási (vagy jogállamisági) eljárásról, amelynek “köszönhető”, hogy a Magyarországnak járó uniós források jelentős része nem elérhető.
“Mérhető javulást szeretnék elérni a jogállamiság területén, ezért minden rendelkezésre álló eszközt megragadok” - jelezte Michael McGrath az elkötelezettségét. Hozzátette, hogy a jogállamisági elvárások és a pénzekhez való hozzáférés közötti szoros kapcsolatnak már a következő költségvetésre vonatkozóan jelen kell lennie. McGrath több alkalommal és nagyon határozottan leszögezte, hogy egyenlő elbírálást fog alkalmazni a tagállamok között és hozzátette: “pártatlanul fogok viselkedni”. Úgy véli, a jelenleg rendelkezésre álló uniós eszköztár (kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági eljárás, 7-es cikk szerint eljárás) meglehetősen sok lehetőséget tartalmaz, azonban szeretné ezek alkalmazását hatékonyabbá tenni.
“Ha a jogállamiságot nem tartják tiszteleben, minden más szétesik” - mondta a jelölt, és azt is aláhúzta, hogy egyetlen tagállam sem válogathat az uniós étlapról annak alapján, hogy melyik jogszabályt tartja be és melyiket nem.
A vita során ez a téma egy-két kivételről eltekintve szinte mindig Magyarországgal összefüggésben merült fel. A magyar kormány számára ez újabb akadályokat jelent a pénzekhez való hozzáférés során, holott a mostani helyzet is több mint aggasztó.
Fizetési felszólítás - halmozódó adósság
Az Európai Bizottság hétfőn 93 millió euró kifizetéséről szóló felszólítást küldött Magyarországnak, a 15 napos határidő november 19-én jár le. Ettől kezdve erre a pénzre is érvényes lesz az, mint ami 200 millió euró esetében már eldöntött tény: az Európai Bizottság ezeket az összegeket visszatarthatja a Magyarországnak esedékes kifizetésekből, vagyis az utófinanszírozásra benyújtott számlákból. Mindkét összeg az Európai Bíróság 2020 decemberi ítéletének semmibe vétele miatti büntetés: a 200 milliós euró egyszeri bírság mellett a bíróság napi 1 millió eurós kötbért vetett ki, mert Magyarország három és fél év alatt sem igazította a menekültügyi szabályozását az uniós normákhoz. A napi 1 milliós tétel első három havi “adagja” a 93 millió euró. Mindkét összegnél a késedelmi kamatokat is fizetni kell.
Az Európai Bíróság magyar kormány által sokat bírált ítélete - szemben a kormányzati állásponttal - nem az illegális bevándorlók feltétel nélküli beengedéséről szól, ezt ugyanis tiltja az uniós jog. Hanem azt írja elő a döntés, hogy a magyar menekültügyi eljárásban érvényesíteni kell bizonyos eljárási garanciákat, és lehetővé kell tenni a határokon a nemzetközi védelem iránti kérelem beadását, valamint a bevándorlók visszakényszerítése is tiltott az EU jog alapján.
Tízmilliárdok befagyasztva
Továbbra is érvényesek a magyar pénzekre vonatkozó egyéb korlátozások. Nagyrészt a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt továbbra is zárolnak a hétéves költségvetésből mintegy 10 milliárd eurót, illetve a helyreállítási alapok csaknem teljes összegét, ami ugyancsak közel 10 milliárd eurót tesz ki.
A magyar kormány számára a tavaly decemberben felszabadított 10,5 milliárd euró az elérhető forrás. Az ennek terhére beadott számlákból tartják majd vissza a 293 millió eurót és kamatait, azonban egyelőre nem érkeztek Brüsszelbe olyan számlák, amelyek ennek az összegnek legalább egy részére fedezetet nyújtanának.