Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet a hidegháború enyhülő szakaszában, 1975-ben született (a kort Détente-ként emlegetjük). Most végveszély fenyegeti, mert Oroszország és Belarusz személyi vétókkal és a befizetések megtagadásával a szakadék szélére sodorta az 57 tagú csoportot.
A jelen helyzet - a közelmúlt következménye
HIRDETÉSA kialakult patthelyzetben, de inkább krízisben az egyes államok vagy kisebb csoportjaik zavartan keresik a megoldás módjait, melyek rendkívül korlátozottak. Nagy az esélye a bécsi székhelyű szervezet feloszlatásának vagy felbomlásának, amit egy új biztonsági rendszerrel kellene pótolni – de immár Oroszország nélkül.
Ez a legroszabb forgatókönyv, de minden eltelt nappal egyre reálisabb veszély.
Elnevezésén ("Európai") messze túlmutatva a szervezetnek az Egyesült Államok és Kanada, több balkáni és közép-ázsiai ország, nem-EU és nem-NATO államok is tagja, és köztük van Ukrajna is. Alapeszméje az együttműködés, némileg függetlenül az egyes államok politikai és kormányzati sajátosságaitól.
Az EBESZ kibontakozó válsága nem az égből pottyant, mert az ukrajnai háború kitörése óta egyre több jel mutatott arra, hogy Oroszország nem igényli sem a konkrét részvételt, sem a szervezet fennmaradását, mert akadálynak látja a háborús politika folytatásában.
Ebben a tekintetben a bizonytalanság jele, hogy 5 közép-európai kormány (Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország) is fontosnak tartja a kapcsolati-kommunikációs háló fenntartását Oroszországgal, ami még nem szakadt meg, bár a szervezet egyre bénultabb állapotban van.
Várhatóan több más országcsoport is sürgősen tanácskozni lesz kénytelen az együttműködés újjászervezéséről, mert az EBESZ klasszikus funkcióit valakinek továbbra is be kell tölteni (békeközvetítés, konfliktusfigyelés, a választások tisztaságának ellenőrzése különböző országokban).
Az EBESZ ügyvezető elnöke, Bujar Osmani Észak-Macedóniai külügyminiszter fogadkozik, hogy nem hagyja „összeomlani” a világ legnagyobb biztonsági szervezetét, de közben eszközei apadnak és mozgástere szűkül.
Az elnök erőfeszítései ellenére a csoport nem tud működni, ha Oroszország tovább blokkolja a személyi kinevezéseket és a költségvetést. Oroszország „zéró összegű játékmódja”, ami az ukrajnai háború kezdete óta fölerősödött, gyakorlatilag megbénította és tetszhalottá tette az intézményt.
Az idő nagyon sürget
Az elnök mandátuma decemberben lejár, de a személyi váltás az EBESZ-tagok egyhangú támogatását igényli. Moszkva viszont blokkolja a jelenlegi egyetlen jelöltet, Margus Tsahkna észt külügyminisztert, mivel annak kormánya Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségese, és a moszkvai rezsim elszánt ellenfele.
A még hivatalban lévő elnök támogatná az észt jelöltet, de Oroszország és Belarusz blokkolását látva felajánlhatja a feladatkör ideiglenes folytatását. A csapda viszont az, hogy ehhez is Oroszország jóváhagyására lenne szükség. Ily módon sem jövőre, sem 2026-ra nem látszik biztosítottnak a vezetés megújítása.
Elnök nélkül viszont a szervezet nem működhet, és Oroszországnak éppen ez az érdeke - folyamatos térvesztés zajlik
Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke már áprilisban világossá tette, hogy „nem szabad azért fizetnünk, amiben nem veszünk részt”. Ennek nyomán Oroszország gyakorlatilag befagyasztotta az együttműködést a szervezettel, és megtagadta hozzájárulását az idei költségvetéshez.
A szervezet érdemi működése éppen akkor torpan meg, amikor zajlik a 21. század eddigi legnagyobb háborúja, és emellett végzetesen kiéleződik a helyzet Hegyi-Karabahban, amiben két EBESZ-tagország is érintett: Örményország és Azerbajdzsán. A szervezet korábban sokszor sikeres ellenőrző és békeközvetítő funkciója megbénult.
2022-ben az EBESZ leállította megfigyelő misszióját Ukrajnában, ahol a 2014-es krími invázió óta figyelte a biztonsági helyzetet. Tavaly márciusban Moszkva megakadályozta a missziók kiterjesztését, és illegálisan őrizetbe vette az EBESZ munkatársait az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban.
Oroszország a szokásos egyéves időszak helyett csak hat hónapra engedélyezte az EBESZ moldovai mandátumának meghosszabbítását is.
A patthelyzet új megoldásokat vetít előre
Az EBESZ főtitkára, Helga Schmid közlése szerint az Európai Unió biztosítja a szervezet 140 millió eurós éves költségvetésének kétharmadát. Több uniós tisztviselő azt javasolja, hogy hatékonyabb formát kell keresni, olyat, amit nem béníthat meg Oroszország akadályozó jelenléte. Az egyik ilyen lehetőség a tavaly nyáron létrejött Európai Politikai Közösség, az Emmanuel Macron francia elnök által képviselt formáció, amely eleve kizárja Oroszországot.
A színfalak mögött Osmani elnök „kreatív megoldásokat” vezetett elő, mind a költségvetéssel, mind a 2024-es elnökséggel kapcsolatban, amelyeket még nem ismertettek nyilvánosan, és nem fogadtak el. „Van még néhány hetünk a konszenzus megtalálására, de a határidő lejárta után el kell kezdenünk a döntések meghozatalát” – mondta.
Kapcsolódó hivatkozások:
HIRDETÉSAz EBESZ honlapja
Öt EBESZ-tag találkozója Bécsben
Az orosz Állami Duma határozata
Az Európai Politikai Közösség