Az Országos Bírói Tanács egy inflációt sem fedező béremelési ígéretért cserébe hozzájárulást adott a bírósági szervezet címszavakban meghatározott átalakításához. Erről beszéltünk a MABIE elnökével, Dr. Boros Katalinnal.
HIRDETÉS
A bírói önigazgatást képviselő és a bíróságok függetlensége felett is őrködő Országos Bírói Tanács a múlt héten egy viharos ülésen elfogadott egy többoldalú megállapodást - az OBT-n kívül a Kúria és az bíróságok legfelsőbb igazgatási szerve, az Országos Bírósági Hivatal is aláíró - az Igazságügyminisztériummal, amelyben a 3 év alatt közel 40%-os inflációtól messze elmaradó, jövőre mindössze 15%-os fizetésemelés mellett elvi hozzájárulásukat adták bizonyos szervezeti átalakításokhoz, amelyek azonban nincsenek részletesen kifejtve. Az OBT jogköreit az Európai Unió nyomására szélesítették ki a közelmúltban azért, hogy ellentartson a magyar igazságszolgáltatást érő kormányzati befolyásnak. A bíróságokon több mint 3 éve nem volt béremelés, ennek a pótlása - ami 35%-ot jelentett volna - a bírói szervezetek központi kérése volt a kormányzat felé, méghozzá a javaslatuk szerint 2024. januárjára visszamenőleg. Ehelyett sokkal kisebb béremelés érkezett - és cserébe a kormányzat is fellépett igényekkel.
Erről a megállapodásról kérdezte az Euronews a Magyar Bírói Egyesület elnökét, dr. Boros Katalint.
Nem ismerjük a szervezeti változások okát
Euronews: A MABIE a honlapján megjelent állásfoglalásban határozott kritikával illette a megállapodást. Összefoglalná, hogy mi a fő gondjuk ezzel az egyezséggel?
Dr. Boros Katalin: A mi számunkra ezzel az a probléma, hogy jóval elmarad a mi javaslatunktól (amelyet az OBT, az OBH és a Kúria is elfogadott - a szerk.) Az összegszerűségről annyit, hogy igazából az inflációt adtuk össze, tehát a 2022. meg a 2024. tavasza közötti inflációt, és abból jött ki a 35 százalék, és az azóta eltelt időt már nem is számítottunk. A másik kérésünk, ami számomra például nagyon-nagyon fontos, az a valorizáció. Hogy legyen egy automatizmus az ezt követő emelésre, mert ennek hiányában gyakorlatilag alkudozásra kényszerülünk minden olyan esetben, amikor a bérünk az infláció miatt elveszíti az értékét, és ugye most is ez a helyzet.
Tehát van ez a probléma egyrészt, hogy abszolút nem tükrözi az egyesületnek az elképzelését a bér, a másik pedig, hogy vannak szervezeti átalakítások. Ezek elég homályosak, tehát nem igazán tudjuk, hogy ez miben fog kitöltődni tartalommal. Erre mi nem tudunk nyilatkozni, nem tudunk egyesületi álláspontot kialakítani. Nem tudom a javaslatainkat elmondani, nem ismerjük ezeknek a szervezeti változásoknak az okát, hogy ezeket milyen gazdasági vagy ügyszámadatok indokolják.
A legfőbb probléma pedig az hogy ezt a kettőt egy csomagban terjesztették elő. Tehát konkrétan ez most úgy néz ki, vagy az az olvasat a számukra, hogy a béremelésnek a kérdését a szervezeti átalakításoktól teszik függővé, illetve azoknak az elfogadásától. Ez egy borzasztó erős politikai nyomásgyakorlás, amiről azt gondolom, hogy a harmadik hatalmi ág irányába nem egy jogállami megoldás a kormányzat részéről.
Szorított az idő
Az OBT rendkívüli gyorsasággal tűzte napirendre a megállapodást, a legtöbb tagnak mindössze két napja volt annak áttekintésére.
Dr. Boros Katalin: Mi azt javasoltuk, hogy ne vegye napirendre, de az OBT úgy döntött, hogy napirendre veszi. Hogy miért kellett ilyen gyorsan szavazni, arra azt a magyarázatot tudom, hogy 2024. november 28-ig van lehetőség arra, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtsanak be.
Az elhangzott több alkalommal - nem feltétlenül ezen az OBT-ülésen, hanem korábbi OBT-üléseken az igazságügyi minisztérium képviselőjétől, hogy a bírósági költségvetésnek a módosítására év közben nincsen lehetőség, tehát mindig a következő év költségvetési törvényben lehet javaslatot tenni az illetményalapnak az emelésére.
És az információink alapján, ha ez a megállapodás aláírásra kerül, ahogy egyébként ez a megállapodás aláírásra került, akkor a kormány garanciát vállal, hogy módosító javaslatot fog benyújtani a költségvetési törvény javaslatához.
Még remélik, hogy máskor bevonják őket
Euronews: Az OBT ülésén heves vita alakult ki a megállapodásról, amelyet végül nyolc-hét arányban megszavazott a testület. Milyen érvkészletet ahasználtak a támogatók, illetve az ellenzők?
Dr. Boros Katalin: Az egyik oldal azt mondta, hogy a bírói függetlenségről beszélünk. Tehát az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak - hogy a béremelés kérdését a szervezeti átalakításhoz fogjuk kötni - ennek nem szabad engedni.
A másik oldalnak az érvei pedig röviden arra irányultak, hogy a szervezet egészét kell nézni. Nem önmagában a bírókat, hanem a bírósági szervezetet, ahol 11 ezer ember dolgozik, akiknek csak a kisebb része bíró, több mint 7500 igazságügyi alkalmazott. ebben benne vannak azok a tisztviselők, akik a bírók mellett dolgoznak: a gazdasági dolgozók, az informatikusok, a titkáraink, a fogalmazóink, és méltatlanul alacsony az ő jövedelmük. Tudomásom szerint az igazságügyi alkalmazottaknak körülbelül a 40 százaléka a garantált bérminimumot kapja. Ez a megállapodás annak a reményét vagy annak a reális lehetőségét teremti meg, hogy az ő jövedelmük érdemben növekedjen, és ha a bírósági szervezetnek az egészét nézzük, akkor ez a 7500 emberre is figyelemmel kell lenni, nem csak a bírókra.
Illetve akik ott igennel szavaztak, azok valamennyien azt a reményt fogalmazták meg, hogy ezeknek a szervezeti változásoknak a konkrét tartalommal való feltöltése, tehát a végleges jogszabályalkotás során bevonásra kerülnek az érintettek.