Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt sérelmezi, hogy több magyar sajtótermék az eredetinek megfelelően idézte egy vállalat vezetőjének nyilatkozatát. Ezek a perek első és másodfokon is elbuktak, a Kúria azonban már a második alkalommal adott igazat a miniszterelnöknek - ezúttal a Klubrádió ellen.
Megsemmisítette a másodfokon eljáró bíróság ítéletét a Kúria Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Klubrádió ellen indított perében. A kormányfő májusban perelt be több szerkesztőséget, mert azok az eredetinek megfelelően idézték a Spar vezérigazgatójának, Hans Reischnak a Lebensmittel Zeitung nevű élelmiszeripari szaklapnak adott nyilatkozatát, mely szerint a vállalat "Orbán oligarchái elől" menekített ki tőkét Magyarországról, illetve azért, mert Orbán Viktor állítólag azt kérte a cégtől, hogy "engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba".
Ezek a perek első és másodfokon is elvéreztek a korábbi sajtójogi gyakorlatnak megfelelően, mely szerint egy hír vagy vélemény az eredetinek megfelelő utánközlése a forrás és a kontextus körültekintő ismertetésével általában kizárta azt, hogy az érintett személyiségi jogi pert vagy sajtópert nyerjen egy adott szerkesztőséggel szemben.
A Kúria már hozott hasonló ítéletet a Pécsi Stop ellen, amelynek az indoklásában azt írta a legfelsőbb magyar bírói fórum, hogy Hans Reisch tényállításainak közlése tényállítás a Pécsi Stop részéről, vagyis ha a magyar sajtótermékek nem tudják bizonyítani Reisch állításait, akkor azokért ugyanúgy felelősséggel tartoznak, mintha maguk állítanák azokat. (Míg a sajtótermékek érvelése részben az hogy ők egyetlen tényt állítottak, hogy ezeket az állításokat tette a SPAR vezérigazgatója.)
A Klubrádió képviselője az Európai Unió Bíróságához fordult.
A Kúria ítéletének a kontextusa, hogy a magyar legfelsőbb bírói fórum elnökének, Varga Zs. Andrásnak a kinevezéséhez az Országgyűlés fideszes többségének kétharmados törvénymódosítására is szükség volt, miután az eredeti feltételeknek nem felelt meg. A közelmúltban pedig a bírák fizetésemelése kapcsán bebizonyosodott, hogy a Kúria bírái jelentősen nagyobb béremelést kaptak, mint az inflációtól messze elmaradó béreket kapó többi bíró. Varga Zs. András pedig egy belső levelezésben azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ez a kiemelt bánásmód a kormány részéről "nem volt ingyen".