Jan Lipavsky, a Cseh Köztársaság külügyminisztere szerdán, a NATO partnerekkel való tárgyalása előtt beszélt a sajtónak Brüsszelben. Elmondta, hogy 2024-ben legalább 500 gyanús eset, köztük több kibertámadás is történt Európában, amelynek ötöde Oroszországhoz köthető.
HIRDETÉS
Kibertámadások, gyújtogatás, szabotázs, merényletkísérletek - ezek és az ezekhez hasonló gyanús esetek száma ugrott meg jelentősen az elmúlt években Európában. A cseh külügyminiszter szerint 500 hasonló esetről tettek jelentés idén a kontinensen, ebből nagyjából 100 köthető Oroszországhoz - olvasható a The Guardian brit napilap cikkjében.
Jan Lipavsky hozzátette, hogy ezen események célja a káosz terjesztése, valamint a társadalmi feszültségek szítása Ukrajna szövetséges államai között, amelynek hosszútávú, várt hatása, hogy megszakítsa a katonai ellátmányokat Kijev számára.
A nyugati tisztségviselők egyelőre azon gondolkoznak, hogy miként reagáljanak a gyanított orosz szabotázskísérletekre. A cseh külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a NATO partnereknek közösen, erős üzenetet kell küldenie a Kremlnek, hogy a hasonló támadásokat nem fogják eltűrni.
Az orosz hibrid támadásokkal kapcsolatos aggodalmak azután kaptak nagyobb hangot Európában, hogy a nyugati országok jóváhagyták Ukrajna számára az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Királyság hosszú hatótávú rakétáinak használatát orosz területek elleni akciókhoz.
Gyanús esetek Európa-szerte
Hétfő délután Svédország és Finnország között sérült meg egy egy optikai kábel. Az Aftonbladet finn napilap, valamint a svéd közszolgálati média is arról számolt be, hogy a szabotázs gyanúja fennáll a megrongálódott kábellel kapcsolatban, bizonyíték erre azonban még nem került elő.
Svédországban két további kábellel kapcsolatos szabotázs ügyében is nyomozást folytat a rendőrség, miután november végén egy hajó állítólag horgonyát 100 mérföldön át a tengerfenéken húzva, szándékosan elvágta ezeket az összeköttetéseket Svédország és Németország, valamint Svédország és Litvánia között.
Az Egyesült Királyságban nyomozás zajlik egy brit székhelyű kémhálózattal szemben, amely állítólag titkos adatokat közvetített Oroszország felé, több mint három éven keresztül. A BBC értesülései szerint a rendőrség azt is vizsgálja, hogy a bolgár származású, de orosz kapcsolatokkal rendelkező hálózat további országokban is jelen van-e.
A legsúlyosabb fenyegetés az a merényletterv volt, amelyről az amerikai hírszerzés szerzett tudomást 2024 elején, és amely Armin Papperger, a Rheinmetall német védelmi cég vezérigazgatója ellen irányult volna. A Rheinmetall az egyik európai védelmi ipari vállalat, amely segíti Ukrajnát. Armin Papperger több is alkalommal is találkozott Olaf Scholz német kancellárral, Ukrajna egyik legnagyobb támogatójával.
Mit lehet tenni?
Egy, a The Guardiannek nyilatkozó volt magas rangú európai védelmi tisztségviselő szerint „gyakorlatilag lehetetlen” teljes mértékben szembenézni Moszkva fokozódó hibrid támadásaival. Véleménye szerint a Nyugat évekig alábecsülte Oroszország hibrid tevékenységeit, ezzel értékes időt vesztve védelmi kapacitásainak fejlesztésében.
Több európai ország ezért átmeneti megoldások felé fordult: novemberben például a holland kormány jelentette be, hogy privát hajózási társaságokat von be, annak érdekében, hogy az ország északi tengerpartja biztonságosabb legyen.
Az új NATO-főtitkár, Mark Rutte az európai országok közös párbeszédének fontosságát hangsúlyozta, amellett, hogy szorgalmazta a közös fellépést a hibrid támadások ellen. Rutte szerint Oroszország intenzív hibrid akcióinak sorozata rávilágít arra, hogy Moszkva el szeretné tolni a frontvonalat Ukrajnából a Balti-tenger térségébe, Nyugat-Európába, de akár még a sarkvidékre is.