Minden tűzszünet annyit ér, amennyit betartanak belőle, és jelenleg az történik, hogy a Hezbollahtól Libanonban elkobozott fegyverzet áttelepül a szíriai ellenálló erőkhöz. Ezek szerdán már a kulcsfontosságú Aleppo városát támadták.
HIRDETÉS
FRISSÍTÉS: Az iráni forradalmi Gárda egyik tábornoka is áldozatul esett az Aleppo környéki harcoknak. A hirtelen kialakult helyzet sürgősségét jelzi, hogy a szíriai elnök előre nem tervezett látogatásra érkezett Moszkvába.
Az első értékelések szerint Izrael a valódi győztese a kedden meghirdetett 60 napos libanoni fegyvernyugvásnak
Izrael a tűzszüneti beleegyezés fejében megszerezte több vezető európai hatalom (köztük Franciaország) tartózkodó vagy elutasító álláspontját az ICC nemzetközi bíróság elfogatóparancsával szemben, melyet Netanjahu miniszterelnök ellen bocsátottak ki. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-európai kormányok döntő többsége nem fogja saját magára nézve kötelezőnek tartani a bíróság határozatát.
Az előzetes alkudozások során a libanoni kormány előfeltételül szabta Franciaország részvételét a megegyezésben, amivel Netanjahu izraeli miniszterelnök kivételes alkupozícióhoz jutott, és ezt érvényesíteni is tudta.
Korábban Párizs - még első látásra - elfogadta a bíróság döntését és bejelentette, hogy érvényesíteni fogja Netanjahuval szemben. A tűzszünet megkötése előtti órákban azonban visszalépett ettől a szándéktól, mert nyilvánvaló érdekei fűződnek ahhoz, hogy részese lehessen a libanoni rendezésnek. Ehhez viszont Izrael beleegyezése is kellett.
Történelmi gyökerek
A fordulatnak történelmi előzményei is vannak, hiszen a két világháború között Franciaország gyakorolta a Szíria feletti felügyeletet (mandátum), ami az akkor még nem létező Libanont is magába foglalta. A Franciaországtól független Libanon csak 1943-ban jött létre, és az arab világban sokan máig is kétségbe vonják önálló államiságát. A különféle palesztin erők megegyeznek abban, hogy „a libanoni állam nem létezik”, és ezért is rendezkedtek be az országban 1972 után, amikor kiüzték őket Jordániából.
A francia gazdasági, katonai és kulturális szerep azóta sem szűnt meg, és a megtépázott Bejrútot ma is gyakran nevezik a Közel-Kelet Párizsának. A francia továbbra is a második (nem hivatalos) nyelvnek számít az országban. Jelentősek a francia befektetési, pénzügyi és katonai érdekek is, és ez fenn fog maradni a jövőben is, amikor az Egyesült Nemzetek katonai erőire, a UNIFIL-re hárul a béke fenntartásának biztosítása. (Franciaország delegálja a közös haderő létszámának 10%-át, amivel a második legerősebb résztvevő Olaszország után.)
Erősödő izraeli pozíció
A nemzetközi elfogatóparancstól való visszatáncolás komoly politikai és presztízskérdés Jeruzsálem számára, mert a döntés hetek óta erősen korlátozta diplomáciai mozgásterét. Egyben megrendítette az ICC főügyészének pozícióját is, ami kavics volt az izraeli bakancsban. A La Stampa olasz lap egyenesen a Netanjahunak átnyújtott ajándéknak nevezi a tűszünetet. Ezt a felfogást erősíti, hogy eközben Joe Biden feloldotta az Izraelnek szánt 680 millió dolláros katonai csomag zárolását.
Izrael másik előnye az, hogy katonai koncentációját visszahelyezheti Gázára, és felgyorsíthatja az övezet békefolyamatát, amit a jelenlegi és a következő amerikai vezetés egyaránt remél és elvár.
A körzetben hosszabb ideje szünetelnek a nagyobb hadműveletek, de a második évébe lépett konfliktus továbbra is súlyosan megterheli a helyi polgári lakosságot. Izraelnek most több erőforrása, figyelme és ideje marad közreműködni az áldatlan humanitárius helyzet enyhítésére.
Ugyanakkor a Gázát korábban uraló Hamász terrorszervezet kezében maradt még ütőkártya a 41 főre becsült izraeli és amerikai túszok személyében, és biztosra vehető, hogy nélkülük (vagy földi maradványaik nélkül) Izrael nem fogja elhagyni az övezetet.
24 órán belül új konfliktusövezet jött létre a szomszédságban
A nyílt forráskódú hírszerzői közlemények szerint az utóbbi 24 órában hatalmas lendületet vett a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelők hadereje. A többféle csoportból szerveződő laza szövetség vezető erejét nehéz meghatározni, de vélhetően az SDF nevű kurd ellenállási milícia játssza a főszerepet, amely már 2014 óta tartja magát a szíriai rezsim és az orosz intervenciósok csapásaival szemben.
A másik jelentős lázadó erő a Hayat Tahrir al-Sham nevű csoport.
Tegnap a lázadók elvágták a kulcsfontosságú autópályát Damaszkusz és Aleppo között, ami jelentős és váratlan taktikai sikernek tekinthető.
Aleppo fontosságát jelzi, hogy a szíriai polgárháború során az Asszád-hadsereg elveszítette a kontrollt a történelmi város felett, és csak a konfliktusba beavatkozó orosz hadsereg kíméletlen légicsapásaival tudta visszafoglalni. (A bombázásokat az a Szergej Szurovikin vezérezredes irányította, aki elnyerte a 'Damaszkusz Mészárosa' kétes csúfnevet, és később belekeveredett a Prigozsin-lázadásba is. A tábornok jelenlegi sorsa ismeretlen.)
A hírszerzési források szerint a váratlanul fellángolt harcok mögött az áll, hogy az előző hetekben Izrael átadta a felkelőknek a Hezbollahtól elkobzott fegyverzeteket, melyek között SS-rakéták, páncélelhárító eszközök, tüzérségi ütegek, sőt légvédelmi egységek is szerepelnek.
Egyes útközbeni falvakban a lázadók már gondoskodtak Basár al-Aszád szír államfő portréinak eltávolításáról.
A szíriai rendszer 1948 óta Izrael hagyományos ellenségének számít, amellyel több háborút is vívtak, és egyben az egyetlen, amelyet sosem sikerült bevonni a békekötések hosszú folyamatába. Damaszkuszt - főként vallási, de stratégiai alapon is - Irán leghűségesebb partnerének tekintették a régióban, aki nem csak eltűrte, de igénybe is vette a teheráni proxy fegyveres csoportok jelenlétét, valamint engedte az iráni fegyverzet átjutását Libanonba, a Hezbollahnak.
Ezeket az erőket a damaszkuszi családi rezsim igénybe vette kiterjedt drogügyleteinek védelmére is.
Az eddig ismert hírek alapján megtörténhet, hogy éppen ez a fegyverzet fordult ellene szerdán, Aleppo körzetében. Ez az út is kétirányú, és ha lehet rajta behozni fegyvereket, akkor visszaküldeni is lehet.