A túszok családjai és az izraeli tisztviselők abban bíznak, hogy a megválasztott elnök sikeres lesz ott, ahol Joe Biden elnök kudarcot vallott. Trump meggyőzheti Netanjahu miniszterelnököt arról, hogy még a hivatalba lépés előtt zárja le a gázai háborút - a túszokért cserébe.
HIRDETÉS
Kevesebb mint két hónappal Trump beiktatása előtt nagyon nehéznek tűnik, hogy addig megtörténjen a túszszabadítás, és beállhasson a tűzszünet Gázában, de érdemes megpróbálni. Még akkor is, ha jelenleg nem világos, hogy a Hamász terrorszervezet részéről kivel lehet erről érdemben egyeztetni, és milyen garanciákat lehet szerezni a végrehajtásra.
Noha nagyon nem szeretné, de Trump nagy valószínűséggel megörökli a válságot és a terroristák által ejtett hét amerikaiért való felelősséget. Közülük négyről feltételezi Izrael, hogy még életben vannak. A megválasztott elnököt sokan győzködik, hogy már most avatkozzon be a válságba, és vállaljon közvetítői szerepet, és erre hajlik is.
Amikor Isaac Herzog izraeli elnök felhívta Donald Trumpot, hogy gratuláljon a választási győzelemhez, jelezte neki, hogy a 101 túsz szabadon bocsátása továbbra is sürgető kérdés. Az esetet ismerők szerint Trump válasza az volt, hogy ő úgy tudja, hogy a túszok szinte mindegyike valószínűleg már meghalt.
Az izraeli elnök közölte, hogy a titkosszolgálatok szerint a foglyok fele még életben van. Trump meglepődött, és azt felelte, hogy erről nem volt információja, és megerősítette, hogy nagyon komolyan fogja kezelni az ügyet. (Az izraeli adatok szerint a megmaradt 101 túsz közül körülbelül 50 még életben van, köztük néhány külföldi munkavállaló.)
Hogyan működhetne a közvetítői mechanizmus?
A hivatalban lévő és a megválasztott elnök személyes egyeztetésén a túszválság is hangsúlyosan szerepelt. „Nem érdekel, hogy Trump kapja meg az elismerést, csak jöjjenek mielőbb haza!” – mondta Biden az amerikai túszok családjainak, nem sokkal az egyeztetés után.
A körülmények és az átfedő időpontok emlékeztetnek egy nevezetes történelmi előzményre. Az 1979-ben kitört teheráni túszválság végén a már megbukott Jimmy Carter aláírta a megállapodást Iránnal, de csak egy nappal Ronald Reagan elnök beiktatása előtt. Így a propagandasikert természetesen az új elnök aratta le.
Trump nyilván örülne, ha a beiktatás napját eggyel kevesebb válsággal léphetné át, de azt sem bánná, ha a megoldás kötődne a nevéhez. Ezért elfogadja azt a lehetőséget, hogy közvetítőként járuljon hozzá egy új megállapodáshoz, még ha annak esélye csekély is.
Egy Omer Neutra nevű amerikai állampolgár 412 napja sínylődik Gázában. Szülei nyílt levelet írtak Trumpnak a Washington Postban, amiben azt üzenik neki, hogy most ő is megélheti egy naga „Reagan-pillanatát”. A szülők úgy látják, hogy a Hamászra befolyást gyakorló országok, Irán és Katar mintha újraterveznék további lépéseiket Trump választási győzelme óta. „Üzenetünk Trump úrnak az, hogy az idő a lényeg. Számítunk az ön vezetésére, hogy hazahozza Omert” – írták.
Mik az esélyei egy ilyen próbálkozásnak?
A szerveződő új Fehér Házi stáb sajtótitkára, Karoline Leavitt azt közölte, hogy a következő adminisztráció visszaállítja az Irán elleni szigorúbb szankciókat, fokozottan küzd a terrorizmus ellen, és messzemenően támogatja Izraelt. „Trump elnök Amerika főtárgyalójaként fog szolgálni, és arra fog törekedni, hogy az ártatlan civileket hazahozza” – mondta.
A tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások három hónapja elakadtak. Egy minapi találkozón az IDF, a Moszad és a Shin Bet belbiztonsági szervezet vezetői azt mondták Netanjahu miniszterelnöknek, hogy a Hamász nem fog lemondani arról a követeléséről, hogy Izraeli teljesen vonuljon ki Gázából a túszok kiadásának fejében. Ha tehát az izraeli kormány érdekelt egy alkuban, akkor enyhítenie kell a jelenlegi állásponton – mondta az Axiosnak két izraeli tisztviselő, aki ismeri a találkozó részleteit.
A miniszterelnök viszont egyelőre nem hajlandó befejezni a háborút a túszügyletért cserébe, attól tartva, hogy az alku lehetővé tenné a Hamasz túlélését, és azt sugallaná, hogy Izrael vereséget szenvedett.
Ha közben megszületik a libanoni fegyverszüneti megállapodás, aminek jobbak a kilátásai, az növelni fogja a Hamászra nehezedő izraeli nyomást, és átirányítja az erőfeszítéseket a túszok szabadon bocsátására és a gázai tűzszünetre.
A Hamász már nem tudja összehangolni erőfeszítéseit a Hezbollahhal vagy Iránnal, melyek jelenleg saját problémáikkal van lekötve, beleértve az iraki szerepvállalását és a terrorista kapacitások megvédését Jemenben. Teheránnak emellett bármikor számítani kell egy újabb izraeli légihullámra is.
A The Jerusalem Post tudomása szerint az Egyiptommal és Katarral folytatott megbeszélések és Törökországból érkező jelzések alapján van lehetőség arra, hogy a következő 42 napon belül, Donald Trump beiktatása előtt fokozatosan megállapodás szülessen. Ennek egyik első lépése lenne a gázai lakosok visszaengedése az övezet északi részébe, ami sokat enyhítene az ellátási nehézségeken.
Kik irányítanák a folyamatot?
A még kormányzó demokratáknak és Trump átmeneti stábjának egyaránt mellőznie kell az esetleges ellentéteket, és össze kell dolgoznia, ha sikerre akarnak jutni még január vége előtt. Joe Biden felajánlotta a még hivatalos adminisztráció segítségét, és a két stáb állítólag napi folyamatos kapcsolatban van, zajlanak az információcserék és és fogalmazódnak cselekvési vázlatok.
Az izraeli tisztviselők szerint Trumpnak jóval nagyobb befolyása lehet Netanjahura, mint amilyen Bidennek volt. Mark Dubowitz, a Demokráciák Védelméért Alapítvány vezérigazgatója, aki együttműködik a megválasztott elnök csapatával, úgy látja, hogy Trumpnak most gyorsan kell cselekednie, mert a kezdődő téli időszak alatt tovább fog romlani a gázai lakosság helyzete is, ami sürgős intézkedéseket követel.
„Bármilyen eredményhez előbb el kell érni, hogy a hivatalban lévő kormányzat már jóval január 20-a előtt figyelmeztesse az összes érintett felet az érkező amerikai elnökkel való szembeszegülés következményeire. Nyomatékosítani kell, hogy a túszok szabadon bocsátása bármilyen tűzszünetnek a kikerülhetetlen előfeltétele” – mondta Dubowitz.
Az összesített tervcsomag majdani kivitelezője Marco Rubio floridai szenátor lesz, aki a külügyi tárcát veszi át. Nem világos, hogy Trump 2020-as béketervéből mennyit próbál majd alkalmazni egy második kormányban, de már beszélt az Ábrahám-egyezmény kiterjesztéséről, amely megteremtette a kapcsolatokat Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között.
A republikánus csoport két másik fontos szereplője Jared Kushner (Trump veje) és Mike Watz floridai képviselő, aki az elnök fülébe súgja a nemzetbiztonsági tudnivalókat.
Mindketten keményvonalas álláspontot képviselmek Izrael támogatásáról és Irán féken tartásáról, és ebben Teherán mellett körzeti zsoldosait: a Hamászt, a Hezbollahot és a jemeni húszikak, és tucatnyi egyéb t is bele kell érteni,
2020-ban Waltz támogatta Trump akkori elnök közel-keleti béketervét, amely korlátozott autonómiát adott a palesztinoknak a ciszjordániai területeken, és zöld lámpát gyújtott Netanjahunak az izraeli telepek de facto annektálásához.
A másik kimagasló cél Szaúd-Arábia bevonása a részvételbe, amire Trump az első ciklusában még nem tudott sort keríteni, Biden pedig jórészt az izraeli-palesztin válság miatt bénult le a béketörekvésekkel. A demokrata kormányzat periódusában a két ország kapcsolatai erősen lehűltek.
Ha majd elkezdi az egyezkedéseket, Rubio legnehezebb partnere Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg lehet (MBS), aki az önálló palesztin állam felé vezető utat szorgalmazza, ehhez viszont Izrael egyetértése is kell. Ezért össze kell kalapálni egy amerikai-szaúdi-izraeli közös egyeztetést, hiszen a királyság erős katonai függésben van az Egyesült Államoktól, és szeretne segítséget kapni egy szaúdi polgári nukleáris program kiépítéséhez is.
A mérkőzés több pályán, több csapattal, sokféle érdekkel, és olykor eltérő játékszabályokkal folyik. A kérdés az, hogyan lehet ezeket összehangba hozni, a játék menetét felgyorsítani, és az eredményt mielőbb kihirdetni. Jelenleg erre senki nem számít 2025 vége előtt. Ha közben további túszok halnak meg, akkor a végkifejlet durvább lesz, mint ahogy most elképzeljük.