Hálátlan szerep vár a következő bő két hónapban Joe Bidenre. A hivatalban lévő amerikai elnöknek úgy kell irányítania a világ legnagyobb gazdaságát, hogy pontosan tudja, távozását követően gyökeres fordulat áll be a Fehér Házban.
HIRDETÉS
A politikai szleng “béna kacsának” nevezi azt a vezetőt, aki már tudja, hogy nem marad hivatalban, de még nem adta át formálisan a hatalmat utódjának.
A kifejezés a 18. századi brit pénzpiaci nyelvezetből származik, ahol a csődbe jutott tőzsdézőket vagy azokat az üzletembereket nevezték így, akik nem tudtak eleget tenni pénzügyi kötelezettségeiknek. Politikai értelemben a “lame duck” időszakban a hivatalban lévő elnök mozgástere és a befolyása jelentősen csökken, a közvélemény pedig már az új vezetőre figyel. Mégis, az Alkotmány értelmében viszont a választást követő év január 20. napjáig ő marad az Egyesült Államok legfőbb vezetője és a haderők főparancsnoka.
A mostani választás után előbbi megállapítás különösen igaz lehet, sajátos politikai helyzetet teremtve az Egyesült Államokban. Az átmeneti időszakban a hivatalban lévő elnök hatékonysága csökkenhet ugyan, viszont a külpolitikában továbbra is jelentős szerepet tölt be. Ez az időszak még lehetőséget biztosít számára, hogy a politikai örökségét erősítse.
Több elnök esetében az utolsó hetek jórészt azoknak az iratoknak, dokumentumoknak és emléktárgyaknak a rendszerezésével teltek, melyek nem tartalmaznak államtitkokat, nem képezik az Egyesült Államok tulajdonát, ezért magukkal vihetik őket a szülővárosukban létrehozott elnöki könyvtárakba. Ronald Reagan például megvásárolta és elhelyezte múzeumában a kiszuperált Air Force One elnöki repülőgépet.
Előkerült egy régi hagyomány
Egy meglévő, de az elmúlt nyolc évben elfeledett hagyományt elevenített fel Joe Biden, amikor az elnökválasztás után meghívta Donald Trumpot a Fehér Házba. A győztes jelölt 2016 novemberében megválasztott elnökként járt már ott Barack Obama vendégeként, négy évvel ezelőtt viszont nem ismerte el vereségét, és szakított a hagyománnyal.
Joe Biden most békés átmenetet ígért az új adminisztrációnak, és egységre szólította fel az amerikaiakat. A hivatali idejéből hátralévő bő két hónapban ő is sokat tehet ezért, más kérdés, hogy mekkora politikai befolyása marad.
Mit tehet még Joe Biden?
Joe Biden rendkívül feszült külpolitikai helyzetben adja át a hatalmat Donald Trumpnak. A Fehér Ház a tervek szerint még a január 20-i beiktatás előtt fegyvereket és hatmilliárd dollár segélyt juttat Ukrajnának.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy Biden az utolsó 70 napját arra fogja használni, hogy meggyőzze Trumpot és a Kongresszust, hogy „az Egyesült Államoknak nem szabad elsétálnia Ukrajnából, az ugyanis még több instabilitást jelentene Európában”.
A Pentagon engedélyezte, hogy néhány amerikai védelmi cég F-16-osok és a Patriot rakétavédelmi rendszerek karbantartását és javítását végezze Ukrajnában. A Wall Street Journal szerint az amerikai védelmi minisztérium még a Biden adminisztráció alatt felgyorsítja több mint 500 rakétaelhárító Ukrajnába küldését.
A Guardiannak nyilatkozó Centre for a New American Security nevű agytröszt vezérigazgatója, Richard Fontaine úgy véli, hogy ha Trump valóban megvonja a katonai támogatást, akkor az ukránok a jövő évtől nem fognak tudni megfelelően harcolni. "Már láttuk korábban, a támogatási csomagok közti időszakban, hogy az európaiak nem tudják betölteni a hiányosságokat... tehát ha ezt megteszi, akkor az teljesen megváltoztatja a dinamikát a helyszínen, és így azt is, hogy mi lehet a végeredmény” - mondta Fontaine.
Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet szerint a béna kacsa időszak a nevéhez hű lesz. Szerinte "alapvetően a vizet fogják taposni.. Egyszerűen nem látom, hogy milyen utolsó és tartós lépést tehetnének, amit Trump nem tud visszafordítani".
Donald Trump Ukrajna-politikájával kapcsolatban sok a kérdőjel. Azt már bejelentette, hogy Marco Rubio floridai szenátor lesz a külügyminisztere, és nem Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet, vagy Mike Pompeo volt külügyminiszter, akik korábban határozottan kiálltak Kijev mellett.
A megválasztott elnök fia, ifjabbik Donald Trump néhány napja egy Instagram-sztoriban arról írt, hogy 38 nap van hátra, hogy Ukrajna elveszítse az amerikai támogatást. A mellékelt képen a gondterhelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható a régi-új elnök mellett.
Nem mindenki dőlt hátra, és várta nyugdíjazását
Az amerikai történelem egyik legfeszültebb átmeneti időszaka Herbert Hoover elnökségének utolsó szakasza volt, 1932 és 1933 között. A republikánus politikus a nagy gazdasági világválság alatt adta át hivatalát a demokrata Franklin D. Rooseveltnek. Hoover válság enyhítésére tett elkésett intézkedéseit Roosevelt rosszul fogadta, a gazdasági problémák emiatt tovább nőttek.
Az 1960-as választások után a leköszönő Dwight D. Eisenhower - aki az amerikai haderő európai főparancsoka volt a 2. világháborúban - azzal az erős figyelmeztetéssel adta át hivatalát John. F. Kennedynek, hogy nagyon figyeljen oda az ipari-katonai komplexum megnövekedett politikai befolyására, mert ezek háborúkat képesek kirobbantani. Kennedy később nem is tudta tartani ezeknek az erőknek a nyomását, és belesodródott a vietnámi háborúba.
Lyndon B. Johnson 1968-ban bejelentette, hogy nem indul ismét a választáson. A kampány helyett a vietnámi háború lezárására összpontosított. Az volt a célja, hogy utódjának, a közben megválasztott Richard Nixonnak már úgy adja át hivatalát, hogy a béketárgyalások eredményesen lezárultak. Ez azonban végül nem jött össze, sőt, a háború még évekig tartott és eszkalálódott Laoszra és Kambodzsára is. Johnson azonban a béna kacsa időszak alatt is rengeteget tett az előrelépés érdekében.
Jimmy Carter elnöksége alatt, 1977-ben írták alá a Panama-csatornával kapcsolatos egyezményt, mellyel új alapokra helyezték az amerikai-panamai kapcsolatokat. Panama akkor átvette az általános jogokat a csatorna működése felett, a működtetésért viszont az Egyesült Államok volt a felelős. Washington 1979-mondott le a felügyeleti jogokról, 1982-ben pedig Panama az összes jogi és rendfenntartói funkciót átvette. Carter utódja, Ronald Reagan kritikusan viszonyult a csatorna átadásához.
Jimmy Carter egyik legfontosabb diplomáciai sikere a teheráni amerikai túszok szabadon engedése volt. A tárgyalási folyamat az ő hivatali idejére esett, a hazaérkezés viszont már nem. Az irániak 1981. január 20-án, percekkel Ronald Reagan beiktatása után - amikor az új elnök már a beszédét mondta - engedték el a túszokat.
A hosszú túsztárgyalási időszak döntően hozzájárult Jimmy Carter választási vereségéhez.
George H.W. Bush 1992. november 3-án elvesztette az amerikai elnökválasztást Bill Clintonnal szemben. Decemberben viszont aláírta az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTA-t, amely Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokat erősítette meg. A szerződés tartalmát évekig készítették elő, és végül Bush a “béna kacsa” időszakban írhatta azt alá, igaz, a kongresszus már Bill Clinton hivatalba lépését követően fogadta el. Az egyezménynek köszönhetően a szabadkereskedelmi politika egy fontos eleme valósulhatott meg. (Donald Trump elnöksége alatt a háromszereplős csoportosulást jelentősen átrendezték, és jelenleg USMCA néven ismert.)
Katonai döntéseket ritkán hoznak a leköszönő elnökök, idősebb Bush azonban kivétel volt ebből a szempontból. Utolsó Fehér Házban töltött hetei során, még 1992 decemberében katonai beavatkozást rendelt el Szomáliában a humanitárius válság enyhítése érdekében.
Bill Clinton, utódja, George W. Bush hivatalba lépése előtt, 2001 januárjában mintegy 140 személynek adott kegyelmet, köztük számos vitatott ügyben döntött erről, melyek politikai viták sorát indították el az Egyesült Államokban.
Ifjabb Bush elnök hivatali idejének végére esett a 2008-as gazdasági világválság csúcspontja. Bush akkor a bankrendszert stabilizáló intézkedésekről döntött, és jelentős állami támogatásokat nyújtott a pénzügyi szektornak a TARP (Troubled Asset Relief Program) mentőcsomag keretében. A Bush megüresedett székére pályázó John McCain republikánus és Barack Obama demokrata jelölt egy időre fel is függesztették a kampányt, hogy segítsék az elnököt a károk rendezésében.
Barack Obama megválasztását követően a hivatalban lévő és a megválasztott elnök példamutatóan működött együtt a válságkezelés kapcsán. Ennek köszönhetően az Obama-adminisztráció zökkenőmentesen tudta folytatni a megkezdett intézkedéseket.
Barack Obama számos klímavédelmi intézkedésről döntött második ciklusa utolsó hivatali évében. A választáson Donald Trump nyert, ezzel egyértelművé vált, hogy az amerikai klímapolitika gyökeres fordulatot vesz. Obama az utolsó hetekben intézkedett a tengeri területek védelméről, korlátozta az olajkitermelést az Északi-sarkvidéken, és támogatását fejezte ki a Párizsi Klímaegyezmény fenntartása mellett. Hivatalba lépését követően Trump visszavonta elődje több rendeletét is, közük klímapolitikai és bevándorlás-ügyieket is.
Donald Trump elnöksége végén az egyik legfontosabb külpolitikai sikere, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények megkötése volt 2020. szeptember 15-én, még a novemberben elbukott választás előtt. A megállapodás az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatokat javította. Az elnökválasztás után Trump megpróbált még több arab országot bevonni az egyezménybe.
Az amerikai történelem egyik legmegosztóbb “béna kacsa” időszaka Trump elnökválasztási vereségét követően volt. Nem volt hajlandó elfogadni az eredményt, és jogi eszközökkel próbálta megfordítani a választás eredményét. A lépései szokatlan feszültséget okoztak az Egyesült Államokban, ami a Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásban csúcsosodott ki.
Várhatóan Joe Biden utolsó hivatalban töltött hetei a nyugodt átmenet időszakát hozzák majd. Ennek egyik első jele volt, hogy a Fehér Házban fogadta szerdán a megválasztott elnököt, aki megköszönte neki, hogy a hatalomátadás zökkenőmentesen zajlik.
Ugyanakkor még kérdéses, hogy a hátralévő két hónapban Joe Biden teljesíti-e az Ukrajnának törvényben megszabott katonai támogatásokat, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az új Trump-kormány azt részben vagy egészében felszámolja.