Donald Trump Fehér Házba való visszatérését várva az Európai Unió próbál egységes stratégiát kialakítani.
HIRDETÉS
Donald Trump újra Amerika elnöke lesz. Ez az új valóság, amellyel az Európai Uniónak szembe kell néznie, mióta az amerikai választók urnához járultak, és a vártnál is nagyobb győzelmet hoztak a republikánus jelöltnek, aki hét csatatérállamban söpörte be a szavazatokat.
Trump visszatérése a Fehér Házba nem volt világrengető meglepetés Brüsszel számára, mivel a közvélemény-kutatások lehetetlenül szoros versenyt jósoltak, ahol bármilyen eredmény lehetséges. Ám mégiscsak egy olyan ember tér vissza a világpolitikai szcéna élvonalába, aki berzenkedik a multilaterális rendszer ellen, ráadásul olyan időszakot élünk, amikor a világban háborúk zajlanak. Ez még okozhat fejfájást az uniós tisztviselőknek és a diplomatáknak.
De hogyan manőverezzen az EU ezeken a zavaros vizeken? Egyelőre semmi sincs kőbe vésve, nem született megállapodás a közös irányvonalról, és nem jelent meg politikai dokumentum. A munka még folyik, hónapokba is telhet, mire egyhangú, szilárd stratégiává válik.
A múlt heti budapesti informális csúcstalálkozó és az európai biztosjelöltek megerősítő meghallgatásai azonban már adtak némi támpontot arra vonatkozóan, hogy hogyan kíván megbirkózni az Unió a második Trump-elnökséggel
Párbeszéd
Az első Trump-adminisztrációval kapcsolatos tapasztalatok ellenére az EU új esélyt akar adni az elnöknek. Az ok evidens: az Egyesült Államok túl nagy, túl fontos ahhoz, hogy a szőnyeg alá söpörjék, és úgy tegyenek, mintha semmi sem történne. Döntő fontosságú, hogy az USA egyben Európa legrégebbi szövetségese és legfőbb biztonsági szolgáltatója is.
"Az Európai Uniónak szüksége van az Egyesült Államokra, és csak megerősített együttműködéssel tudunk megfelelni a közös kihívásoknak" - hangsúlyozta Nikosz Hrisztodulisz ciprusi elnök a budapesti csúcstalálkozón.
Hasonló hangot ütött meg Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök, aki felszólította az EU-t, hogy "baráti partnerséget" alakítson ki anélkül, hogy feladná elveit. Frieden egyben mérsékletet sürgetett a vitában, mivel Trump külpolitikai programja még mindig a levegőben lóg.
"Most meg kell néznünk, hogy Trump elnök pontosan mit fog tenni, amint elnök lesz, hogy alkalmazni fogja-e mindazt, amit a választási kampányban mondott. Sok minden még mindig homályos" - mondta Frieden. "Szóval beszéljünk vele, hallgassuk meg őt, és aztán egy erős európai kollektív válasszal kell alkalmazkodnunk" - tette hozzá.
Az EU vezetői a politikai spektrum minden részéről egyetértenek abban, hogy a párbeszéd kiemelkedően fontos ahhoz, hogy az időtálló szövetség túlélje Trump kompromisszummentes "Amerika az első" gondolkodásmódját, amely közvetlenül ellentétes a blokk mélyen gyökerező, szabályokon alapuló rend iránti elkötelezettségével.
Az Unió külpolitikai vezetői posztjára készülő Kaja Kallas megerősítő meghallgatásán azt ígérte, hogy a kakofónia közepette is hallatni fogja az EU hangját a globális színtéren. "Az elszigetelődés soha nem vált be Amerikának. Szándékom, hogy Európa ott legyen az asztaloknál, amikor Európáról tárgyalnak, hogy ne maradjunk ki, hogy legyen beleszólásunk" - mondta Kallas a törvényhozóknak.
Megegyezés
Az EU nem ringatja magát abban az illúzióba, hogy a párbeszéd önmagban megoldja az összes problémát. A tagállamok tisztában vannak azzal, hogy Trump hírhedten tranzakciós szemlélettel áll a diplomáciához, amit néhányan első kézből szenvedtek el az első ciklusa alatt.
Az 1890-es évek Amerikájának dicsőséges képét felidézve Trump már többször fenyegetőzött azzal, hogy minden, az országba érkező importra 10 százalékos vámot vet ki. Az intézkedések, ha bevezetik őket, mérhetetlen pusztítást végezhetnek az EU-ban, amely exportnagyhatalom, és nagymértékben támaszkodik a globális kereskedelemre, hogy növekedjen és ellensúlyozza a lassú belső keresletet.
Simon Harris, Írország miniszterelnöke úgy véli, hogy a Trump vállalati ösztöneire való közvetlen apellálás lehet a módja annak, hogy csillapítsák protekcionista ösztöneit, és meggyőzzék: Amerika többet veszíthet, mint nyerhet a kipróbálatlan vámokkal.
"Trump elnök egy üzletember, némiképp tranzakciós beállítottsággal, és szerintem meg fogja érteni, hogy a kereskedelmi kapcsolat kétirányú. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a transzatlanti kereskedelmi sokk kockázata most megnőtt" - mondta Harris.
Ursula von der Leyen, aki lelkes híve az EU-USA köteléknek, azt javasolta, hogy a Fehér Házzal vitassák meg a "közös érdekeket", hogy "aztán tárgyalásokba kezdjenek".
Az első javaslata az volt, hogy Európa vásároljon több amerikai cseppfolyósított földgázt.
"Még mindig rengeteg LNG-t kapunk Oroszországon keresztül, Oroszországból. Miért ne cserélnénk le ezt amerikai LNG-re, ami olcsóbb, és csökkenti az energiaárainkat?" - vetette fel az Európai Bizottság elnöke Budapesten.
A Bizottság, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a blokk kereskedelmi politikájának meghatározására, a zárt ajtók mögött zajló erőfeszítések kerékkötője lesz, hogy olyan üzletet kínáljanak Trumpnak, amely kellően csábító ahhoz, hogy meggondolja magát. Amerika időközben másodszor is megválasztott, leendő elnöke néhány hete arra figyelmeztetett, hogy a "kedves EU nagy árat" fog fizetni az Amerikával szembeni következetes kereskedelmi többletéért.
Megerősödés
Az EU jövőre vonatkozó stratégiája sok mindent el fog mondani Trumpról, de magáról az EU-ról is. Trump első elnöki mandátuma alatt a blokk sok sebet szerzett. Emmanuel Macron francia elnök magára vállalta a "stratégiai autonómia" koncepciójának előmozdítását, hogy az EU kevésbé függjön a globális partnerektől, és ellenállóbb legyen a külső sokkokkal szemben. Macron gondolkodása végül mainstreammé vált, és olyan jogalkotási javaslatokat inspirált, amelyek például a hazai zöld technológiák és a mikrochipgyártás fellendítését célozták.
A nagy hangsúly a védelemre helyeződik. Trump azt mondta, hogy "arra bátorítaná" Oroszországot, hogy "azt csináljon, amit akar" azokkal az európai országokkal, amelyek nem teljesítik a NATO kiadási céljait, valamint ígéretet tett az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás felülvizsgálatára.
"Nekünk, európaiaknak kellőképpen realistának kell lennünk - nem közelíthetjük meg ezt a transzatlanti szövetséget a gyengeség pozíciójából" - mondta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök. "Európa nem tudja megváltoztatni a világot. De bizonyosan megváltoztathatja magát, hogy megbirkózzon a változó világgal. Ez lesz a célja a vitának, amelyet majd folytatunk" - tette hozzá.
Lengyel kollégája, Donald Tusk kijelentette: "a geopolitikai kiszervezés kora lejárt", míg az olasz Giorgia Meloni, akinek kemény jobboldali ideológiája bizonyos hasonlóságokat mutat Trump világnézetével, azt mondta, "teljesen meg van győződve" arról, hogy Európa képes lesz garantálni "függetlenségét," és többet fektetni a védelembe.
"Ne azt kérdezzük magunktól, hogy mit tehet értünk az Egyesült Államok. Azt kérdezzük, hogy mit tegyen Európa önmagáért" - fogalmazott Meloni, újraértelmezve John F. Kennedy ikonikus mondatait.
Az uniós vezetők többsége egyetért abban, hogy bárhogy is alakuljon Amerika útja, a blokknak határozottan Ukrajna mellett kell maradnia, hogy megfékezze Vlagyimir Putyin expanziós törekvéseit. A figyelemre méltó kivétel a magyar miniszterelnök, aki gyors tűzszünetet sürgetett, hogy lehetővé tegye a tárgyalásokat Oroszországgal - szavait Volodimir Zelenszkij ukrán elnök értelmetlennek minősítette.
"Olyan valaki javasolja azt, aki nem akarja Ukrajnát a NATO tagjai közt látni. (...) Egy gyors tűzszünet biztonsági garanciák vagy a részletek előzetes lefektetése nélkül csak befagyasztaná a konfliktust" - mondta Zelenszkij újságíróknak az Európai Politikai Közösség múlt heti budapesti csúcstalálkozója után. "A Nyugat egyszerűbben is segítheti a háborúban álló Ukrajnát, mégpedig úgy, hogy rendelkezésére bocsátják a Nyugaton befagyasztott, 300 milliárd dolláros orosz vagyont" - tette hozzá.
Dr. Luigi Scazzieri, a Centre for European Reform (CER) vezető kutatója úgy véli, hogy az EU vezetői megpróbálnak "egységet sugallani, és elkerülni, hogy dulakodásba süllyedjenek." "Ám ez az egység széteshet, ha a Trumppal szembeni közös stratégia kudarcba fullad, és a tagállamok személyre szabott alkukat keresnek, aláásva ezzel Brüsszelt" - figyelmeztetett.
"Amikor az olyan kérdésekben, mint Kína vagy Ukrajna, a diplomáciai egységről van szó, a kihívást az jelenti, hogy egyes tagok, például Olaszország vagy Magyarország vezetése úgy érzik, hogy kiváltságos kapcsolatuk van Trumppal, és ezért nehéz lehet őket egységben tartani" - mondta Scazzieri az Euronews-űnak.
De nem mindenki ennyire borúlátó. Trump visszatérése "lehetséges problémákat", de "lehetséges lehetőségeket" is hoz - érvelt a svéd kormányfő, Ulf Kristersson, aki arra sürgette Európát, hogy növelje katonai kiadásait.
Macron, akinek elnöki örökségét könnyen meghatározhatja, hogy Trump mit tesz ezután, korszakalkotó próbatételként fogalmazta meg Európa érdekeinek védelmét: "Ez egy történelmi pillanat számunkra, európaiak számára. Egy olyan pillanat, amely meghatározó" - mondta a francia elnök Budapesten.