Oroszország és Észak-Korea kapcsolatai már olyan mélyre nyúlnak, hogy végső soron Phenjan akár 100 ezer katonát is elküldhet Ukrajnába. A gigászi vállalás kulcsa az, hogy Moszkva nem csak eltűri, de támogatja is Kim Dzsongun elnök féktelen nukleáris törekvéseit.
HIRDETÉS
A Rio de Janeiróban hétfőn megkezdődött G20 értekezlet több résztvevője számára a legijesztőbb világpolitikai fenyegetés Phenjan és Moszkva immár szövetségi jellegű kapcsolatrendszere, ami viharos gyorsasággal épült ki az előző globális csúcstalálkozó óta.
Ez az együttműködés már jócskán meghaladja azt a szintet, amiben Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin állapodott meg Pekingben 2022 februárjában, noha azt is "határtalannak' nevezték.
Az aggodalom legfőbb oka az, hogy a kapcsolat nem csak Ukrajnát veszélyezteti, de egyben veszélyesen átrajzolja a Távol-Kelet eddigi stratégiai térképét is. A kérdést több szövetséges fel fogja vetni a G20-ak alkalmával, köztük Olaf Scholz német kancellár, amikor találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Scholz pénteken folytatott telefonbeszélgetést Putyinnal, amiben jelezte, hogy az észak-koreai csapatok bevetése súlyosan eszkalálja az Ukrajna elleni háborút.
Az észak-koreai bevetés azt mutatja, hogy az ukrajnai háború globalizálódik, ezért Scholznak és Hszinek meg kell beszélnie a konfliktus új dimenzióit – mondták a német tisztviselők. Scholz a keddi riói találkozón szorgalmazza a kínai vezetőnél, hogy használja fel Oroszországra és Észak-Koreára gyakorolt befolyását, hogy elkerülhető legyen a háború tovaterjedése.
Peking többször is kijelentette, hogy nem nyújt halálos segélyt Oroszországnak, és ellenőrzi kettős felhasználású termékek exportját. Ezt a vállalását eddig is gyanakvások kísérték, és további kockázatot jelent a viharos Kim-Putyin közeledés, mert Peking azt sem szeretné, ha hirtelen a nyugati szövetségesek táborában találná magát.
Erre a kétarcúságra reagált az Európai Unió, amikor válaszokat kér Pekingtől, hivatkozva azokra a hírekre, hogy egy kínai székhelyű vállalat katonai drónokat gyárt Oroszországnak ukrajnai felhasználásra – mondta pénteken egy magas rangú uniós tisztviselő, aki szerint „hírszerző forrásokból értesültünk arról, hogy Kínában létezik egy üzem, amely drónokat gyárt, és ezeket Oroszországba szállítják”.
A tisztviselő szerint az Uniónak ki kell derítenie, hogy Peking tudott-e a cég tevékenységéről, és hogy a drónok gyártása közvetlen katonai együttműködésnek minősül-e Kína és Oroszország között.
Egyszerre százezer katona ?
A katonai elemzők szerint a példátlan méretű koreai személyi kontingens nem egyetlen menetben érkezne az ukrán frontra, hanem mindaddig rendelkezésre állna, amíg Putyin folytatja a háborút. Az így folyamatosan lehívható erők mozgatásába (kontingentálás) a kifáradt csapatok felváltása, és az elvesztett emberanyag pótlása is értendő.
Ukrajna dél-koreai nagykövete, Dmitro Ponomarenko erről azt mondta a Voice of America-nak adott interjújában, hogy Kijev egyelőre 15,000 észak-koreai katonával számol az oroszországi Kurszk régióban, és később Kelet-Ukrajna megszállt területein.
Ezeknek az erőknek a fogyását senki nem tudja megjósolni, mert harckészültségük és felszereltségük jórészt ismeretlen. Nincs adat arról, hogy mekkora tüzérségi erővel rendelkeznek, és hogy milyen egyéb fegyverzetet hoznak magukkal hazájukból. Nem ismert az átlagéletkoruk sem. (Itt megjegyzendő, hogy egyik Korea sem viselt hadat 1953 óta és nem vettek részt külföldi küldetésekben sem, így harctéri és hadvezetési tapasztalatokban sem bővelkednek.)
Az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló egyik forrás szerint logikus az észak-koreai fél veszteségpótló mechanizmusa, különben a kontingens gyorsan felőrlődik a csatákban és elveszíti harci értékét. A nyilatkozó hozzátette, hogy a százezres adat azt jelzi, hogy Putyin hosszú időre tervezi a harcot, és ehhez kap majd rendszeres és biztos humán utánpótlást Phenjantól.
A Kreml számára fontos szempont az is, hogy lehetőleg minél kevesebb orosz életet áldozzon fel az elnyúló csatározásokban, mert a sorozatos veszteségek növelik a háborúellenes érzületeket odahaza. Ez a veszély annak ellenére is fennál, hogy az orosz vezetés egyre inkább igyekszik vonzóbbá tenni a katonai szerepvállalást a lakosság körében.
Az ázsiai vonal behatol Európába
A Távol-Keleten pedig olyan új nukleáris fenyegetések álltak elő, amelyek szoros kapcsolatban vannak Putyin és Kim közeledésével. Az észak-koreai vezető a nukleáris kapacitások korlátlan növelését jelölte meg célként, amit azzal magyaráz, hogy ellensúlyozni kell az USA és szövetségesei erejét az indo-pacific térségben.
Észak-Korea most „nagyobb befolyással rendelkezik az orosz támogatás megszerzésében, ha úgy döntene, hogy komoly fegyveres provokációt hajt végre a régióban” – mondja Sang Hun Seok geopolitikai elemző, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) indo-pacific szakértője. „Phenjan zavaros hadiösvényei még kalandosabbá válhatnak, arra építve, hogy a megszerzett orosz támogatás megnehezíti Szöul és Washington erőteljes válaszait”.
Tavaly nyár óta ismert, hogy Oroszország, cserébe a koreai lőszer- és rakétaszállításokért megígérte a legmagasabb szintű hadászati eszközökhöz való hozzáférést is Kim elnöknek. A phenjani vezető júniusban jelentette ki, hogy Észak-Korea és Oroszország viszonya „a fegyvertársak megtörhetetlen kapcsolatává fejlődtek”, és „az örök mérföldkő megszilárdítását” is emlegette.
Kim oroszországi látogatása óta Észak-Korea egymilliónál több tüzérségi lőszert és ballisztikus rakétákat szállított az orosz hadseregnek. A katonai elemzők tudomása szerint a raktárakban még további 20 millió lőszer várakozik, ám ezek használhatóságával akadtak problémák.
Szergej Sojgu akkori orosz védelmi miniszter tavalyi látogatása egyben fegyvermustra is volt, ahol megszemlélte az észak-koreai ballisztikus és tüzérségi eszközöket. Kim viszontlátogatása során a nukleáris fejlesztések legmagasabb szintű termékeit mutatták be neki, tetézve azzal a putyini ígérettel, hogy Moszkva nem zárkózik el ezek megosztásától, noha a nemzetközi egyezmények ezt szigorúan tiltják.
Észak-Korea valós nukleáris erejéről inkább csak erős közelítések, mintsem pontos adatok állnak rendelkezésre. Phenjan legutóbb 2017-ben hajtott végre nukleáris tesztet a Punggye-ri területen, ahol a robbanás hatóereje 100-110 kilotonna körül volt. Ez nagyjából hatszorosa a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két amerikai atomfegyvernek.
A koreai nukleáris arzenál körülbelül 50 robbanófejet tartalmaz, melyeket évente 6-7 újabbal képesek bővíteni. Az első fejlesztések még szovjet segítséggel kezdődtek 1963-ban, a dinasztia-alapító Kir Ir-szen uralma idején.
Kevésbé emlékezetes, hogy a Clinton kormányzat idején az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy megkönnyíti két könnyűvizes reaktor szállítását Észak-Koreának, cserébe azért, hogy lemond az atomfegyverkezésről. Az akkor republikánus Kongresszus azonban megtorpedózta az egyezményt, ezért a koreaiak pakisztáni segítséget vettek igénybe a további fejlesztésekhez.
2017-ben Észak-Korea bejelentette, hogy sikeresen tesztelt egy termonukleáris (hidrogén)bombát, aminek rombolóerejét 250 kilotonnára becsülték.