Kína drónok gyártásával segítséget nyújt Oroszországnak, "ennek következményei kell, hogy legyenek, és lesznek is” - mondta Annalena Baerbock egy brüsszeli uniós találkozón. Mint mondta, a háború támadás az európai szabadság ellen is, és valamennyi európai állam alapvető érdekeit érinti.
HIRDETÉS
Az EU Külügyi Szolgálata korábban megerősítette, hogy jelenleg vizsgálják azokat a jeleket, amelyek szerint Kínában drónokat gyártanak az orosz agressziós háború számára.
"Hírszerzési forrásokból származó jelentéseket kaptunk arról, hogy Kínában létezik egy olyan gyár, amely drónokat gyárt, amelyeket Oroszországba szállítanak, és az Ukrajna elleni háborúban használnak" - mondta egy uniós tisztviselő. Ha beigazolódik a két állam együttműködése, szankciókat is kiszabhatnak rájuk.
Szeptember óta keringenek hírek arról, hogy Kína segít Oroszországnak a harci drónok gyártásában. Akkor a Reuters hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy egy orosz védelmi vállalat Kínában kifejlesztett és tesztelt egy új, G3 típusjelzésű drónt, amelynek kifejlesztésében állítólag kínai szakértők (valamint Irán) játszottak fontos szerepet. A katonai drónt most Oroszországban gyártanák nagy mennyiségben.
Az ilyen szakértelem Kínából Oroszországba történő átadása a hírszerző szolgálatok szempontjából új minőséget jelent - írja a Spiegel. Köztudott, hogy Kína számos úgynevezett kettős felhasználású árut szállít Oroszországba, amelyek nélkül az ottani fegyvergyártók már nem tudnának termelni. Elemzők azonban úgy vélik, egy harci drón építési tervei sokkal értékesebbek az oroszországi hadigépezet számára.
A Reuters információja szerint az Almaz-Antej orosz állami fegyvergyártó vállalat leányvállalata, a Kupol Kutató és Termelőüzem fejlesztette ki helyi szakemberek segítségével Kínában az új, Harpy-3 (G3) dróntípust.
Peking "alaptalan spekulációnak" nevezte és elutasította a vádakat. Ami a fegyverexportot illeti, Kína mindig is felelősségteljes álláspontot képviselt, és soha nem szállított halálos fegyvereket a konfliktusban részt vevő feleknek - állította Lin Jian külügyi szóvivő.
Nemrég a NATO titokban ülésező tanácsa megvitatta, hogy a szövetségnek a fegyversegély miatt szigorítania kellene-e a Kínával szembeni álláspontján. A német lap információja szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológiaátadásról szóló információk hitelesek. Az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ellentétben azonban Németország az ülésen a gyors büntetőintézkedések ellen szavazott