A fejlődő országokból érkezett küldöttek többsége is csalódott a bakui klímakonferencia eddigi tárgyalásaival. Az azeri elnök külpolitikai tanácsadója a most következő napoktól vár áttörést.
HIRDETÉS
A klímacélok finanszírozásáról folynak tárgyalások a COP 29 bakui klímakonferencia második hetében. Egészen pontosan arról, milyen pénzügyi mechanizmusokkal lehet valóra váltani a klímaváltozás elleni akcióterveket, illetve alkalmassá tenni a fejlődő országokat a helyzet kezelésére, miután ezek az államok vannak kitéve leginkább a globális felmelegedés következményeinek.
A házigazda Azerbajdzsán elnökének külpolitikai tanácsadója, Hikmet Hadzsijev arról beszélt az Euronewsnak, hogy konszenzus alakult ki a karbonkredit piac kérdésében, ami mindenképpen eredmény, közben működőképessé vált a veszteség- és káralap is, teljes mértékben megfelel a széleskörű követelményeknek. A konferencia legfontosabb feladata ugyanakkor az, hogy meghatározzák az új pénzügyi célt.
Az elnöki tanácsadó szerint kedvezőek a fejlemények a nemzetközi fejlesztési bankok szerepvállalását tekintve is. A korábbinál sokkal jelentősebb mértékben részt vesznek az új finanszírozási cél meghatározásába.
Eközben számos megfigyelő és delegált kifejezetten elégedetlen az első hét eredményeivel. Szerintük egy helyben toporognak.
- Ez a mostani, azerbajdzsáni COP a pénzügyekről szól - mondta Hadzsijev. - Azerbajdzsán mindent megtesz, hogy elérje a klímacélokat, de ez egyedül nem megy, mindenkinek vállalnia kell a saját feladatát ebben. A tárgyalások összes szereplőjének el kell jászania a saját szerepét ebben forgatókönyvben, amelyért közösen felelünk - magyarázta az azeri elnöki tanácsadó a COP29 klímacsúcson.
Független szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tét óriási, ugyanis becslésük szerint 2035-ig akár 1300 milliárd dollárra is szükség lehet a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.