Az első bevándorlással kapcsolatos vitát tartották meg az Európai Parlament plenáris ülésén azután, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok körében is érezhető elmozdulás törént a nagyobb szigor, elsősorban a hatékonyabb visszaküldések terén.
HIRDETÉS
A szélsőjobboldal előretörése, több merénylet, késes támadás, tagállami választási kampányok, Olaszország albániai kísérlete és a schengeni övezet veszélybe kerülése vezetett oda, hogy a tagállamok nyomására az Európai Bizottság is keményebb hangot ütött meg. Bár az uniós kormányok elfogadták az EU új menekültügyi és migrációs paktumát idén tavasszal, ezek a rendelkezések csak két év múlva lépnek hatályba.
Addig azonban elsősorban a jogosulatlanul az EU-ban tartózkodók hatékony visszatérítése érdekében a tagállamok erőteljesebb fellépést sürgetnek. Ennek eredményeként Ursula von der Leyen bizottsági elnök a múlt heti csúcstalálkozó előtt levélben arról tájékoztatta a tagállami vezetőket, hogy a hatékonyabb visszaküldések érdekében “innovatív megoldásokon” dolgoznak.
Az EU-csúcs következtetéseiben pedig az szerepel, hogy a tagállamok felkérték az erre vonatkozó jogszabály előterjesztésére a Bizottságot, amelyre Von der Leyen ígéretet is tett, rövid határidővel. És már nyíltan beszéltek a vezetők a “külső hot spot”-okról, vagyis olyan, harmadik országokban létrehozandó táborokról, amelyekben az illegális bevándorlókat fogva tartják majd, megvizsgálják, hogy jogosultak-e a menekültstátszra, s ha nem, akkor innen küldik őket vissza a származási országukba. Ezzel párhuzamosan - és a visszaküldéseket megkönnyítendő - az EU-ban újragondolják a “biztonságos harmadik ország” kifejezést is.
A külső hot spotokra utalt Helena Dalli uniós biztos is a vita során, aki azt mondta, hogy az Európai Bizottság készen áll arra, hogy a menekültügyi paktum “egyes elemeinek a végrehajtását felgyorsítsa”. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az új paktum jobban biztosítja a külső határokat. Dalli emlékeztetett arra, hogy ebben az évben a közép-mediterrán útvonalon 64 százalékkal, a nyugat-balkánin pedig 77 százalékkal csökkent az érkezők aránya, többek között a partneri kapcsolatoknak köszönhetően, vagyis a harmadik országokkal kötött nem csak migrációs, hanem ehhez kapcsolódó gazdasági, vagy vízumkönnyítési megállapodások miatt.
Azt ugyanakkor nem tagadt a biztos, hogy évente körülbelül félmillió embernek kellene elhagynia az EU-t, de csak ötödük kapja meg a kiutasító végzést.
A parlamenti baloldalon a keményedő brüsszeli álláspont azonban ellenállást szül. Iratxe García Pérez, a szociáldemokrata frakció vezetője kijelentette: “Nem engedjük meg, hogy Von der Leyen kezdeményezése maga alá temesse a paktumot. Garantálni kell a menekültjogot és el kell utasítani a megkülönböztetés nélküli deportációt”.
A spanyol baloldali politikus azzal is érvelt, hogy az előrejelzések szerint Európa 2025-ben éri el a lakosságnövekedés csúcsát, utána csökkeni fog, ezzel párhuzamosan nő majd a nyugdíjasok száma és 30 millió munkavállaló tűnik el az EU-ban. “A szélsőjobb szerint a migránsok a szociális juttatásokért jönnek, de kevesebb juttatást kapnak, mint az Európában születettek” - mondta és hozzátette, hogy már most vannak olyan szektorok, például a mezőgazdaság, vagy az otthoni gondozás, ahol 25 és 50 százalék között van a bevándorlók száma. “Nélkülük ezek a szektorok összeomlanak” - vetítette előre.
A Patrióták Európáért frakció nevében Gál Kinga fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint tényleges visszatoloncolásra van szükség, “különben az ellenőrizetlen tömeges migráció tönkre teszi Európát és schengeni rendszert”.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2015 óta “hangoztatja és a cselekszi” a külső határok védelmét, “de ezért nekünk csak büntetés jár”. Gál úgy véli, hogy a “hibás brüsszeli politikából” biztosítani kell a kimaradás lehetőségét a tagállamok számára.
Ugyancsak kemény bírálatot fogalmazott meg az Európai Konzervatívok és Reformerek részéről Nicola Procaccini, aki azt mondta, hogy “Elég a zöld őrültségekből és az illegális bevándorlásból - ez volt a júniusi választások üzenete”. Az olasz politikus szerint csak azokat kell befogadni, akik legálisan érkeznek és hajlandóak beilleszkedni. Mindazonáltal úgy véli, hogy az új paktum az első lépés a jó irányba, többek között azért, mert az csempészek elleni intézkedéseket is tartalmaz. Az Olaszország által megvalósított albán befogadó központ szerinte nem jobboldali ötlet, hanem “józan elképzelés”, amelyet már az angol és a dán szocialista kormányok is fontolgatnak.
Estrella Galán, a Baloldal szónoka úgy véli, hogy ezek a bizonyos külső hot spotok “börtönök, koncentrációs táborok azoknak, akik az életüket próbálják menteni”. Kijelentette, hogy ezzel Ursula von der Leyen átlépte a vörös vonalat és "Guantanamót akar megvalósítani" a szomszédos országokban.
Felszólalt Ilaria Salis olasz baloldali képviselő is, akinek minap kérte ki a mentelmi jogát a magyar ügyészség. Salis szerint "az albán művelet a gyarmatosításra emlékeztet”, mert idegen földön kényszeríti koncentrációs táborokba a bevándorlókat és ezt az Európai Parlamentnek el kell ítélnie.
Assita Kanko, belga konzervatív képviselő szerint “az integráció nem működik, alig van határőrizet, illúzió, hogy a visszafordítás megoldás lesz”. Kijelentette, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, ami tönkre teszi gazdaságot, csökkenti a belső piac adta előnyöket, s ez káros az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is. Kanko a megoldást a közös európai határvédelemben látja, nem pedig a tagállamok külön erőfeszítéseiben.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Néppárt tagja arról beszélt, hogy “a józan ész kezd visszatérni, a választók kezdik ledönteni a tabukat, mert azt mondták, hogy ezt a problémát meg kell oldani”.
Vincze kijelentette, hogy végig kell menni az úton, “szigorú, egyértelmű intézkedések kellenek a kiutasítások terén”, amihez megvan a szükséges parlamenti többség, ugyanis a választók “erre adtak nekünk megbízást és felhatalmazást”.