A Politico elemzése szerint az új európai tendenciák egyes pontokon már meg is haladják a volt amerikai elnök határozottságát. Trump győzelme esetén az uniós bevándorlási politika tovább keményedhet.
HIRDETÉS
„Ha úgy gondolja, hogy Trump migrációs politikája szélsőséges, akkor nézze meg az Európai Unióét” – írja a Politico. Ahogy a bevándorlásellenes érzelmek erősödnek Európában, a fenyegetés alá került vezetők már sűrűn feszegetik a korábban tabuként kezelt korlátokat.
Az Unió már most is több ezer kilométeres fizikai kerítéssel és más akadályokkal rendelkezik külső határain, és ez a fejlesztés messze meghaladja Donald Trump sokat emlegetett, de soha el nem elkészült mexikói határfalát. (Megjegyzés: az USA déli határvonala 3200 kilométer, de a földi határ csak 1200.)
Noha egyetlen komolyan vehető európai vezető sem fenyegetőzött 20 millió ember kitoloncolásával vagy muszlimok teljes kitiltásával, az Európai Unió és Trump közelebb áll egymáshoz a migráció kérdésében, mint ahogy korábban méricskélték. Az uniós tagországok egyénileg szorgalmazzák a migráció visszaszorítását, miután az idei európai parlamenti választásokon megugrott a bevándorlás-ellenes erők összesített támogatottsága, ami fokozott nyomás alá helyezte a centrumpártokat.
Az európai hangadók többnyire kerülik Trump rasszista és idegengyűlölő retorikáját, de álláspontjaik tartalma már nem túl eltérő. Az utóbbi napok brüsszeli találkozóin az EU vezetői hosszan tárgyaltak a migránsfogadó központokról, a gyorsabb kitoloncolásokról és az ellenséges hatalmak „hibrid háborújáról”, amelyek a menekülteket használják fel az Unió destabilizálására.
A Trumppal szembeni lényeges eltérés már szinte csak az, hogy Európában nem beszélnek a korábban betelepült migránsok tömeges kitoloncolásáról, míg a volt amerikai elnök 20 millió személy visszatelepítését hangoztatja kampányában.
„Új szél fúj Európában” - a migrációellenes politikák kedveznek a radikális jobboldalnak
Ezt Geert Wilders, a holland iszlám- és bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetője mondta csütörtökön Brüsszelben, a szélsőjobboldali vezetők találkozója után. Noha az illegális migrációval már lassan tíz éve kiemelten foglalkoznak az európai politikusok, Angela Merkel volt német kancellár befogadó politikája mára már a sutba került, és egyre határozottabb intézkedések várhatók, hogy az újonnan érkezőket teljesen eltántorítsák az EU határaitól.
Ennek mutatkoznak is jelei, mivel 2023-ban már kevesebb mint 300 ezer ember jutott el a kontinensre; idén pedig mintegy 160 ezer migráns érte el Európát, közli az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex.
Az elmúlt hónapokban több európai ország vezetett be valamilyen határkorlátozást a migránsok, menekültek és menedékkérők elrettentésére. Lengyelország ebben a hónapban bejelentette, hogy a biztonsági fenyegetések miatt ideiglenesen leállítja a szomszédos Fehéroroszországból érkező migránsok menedékkérelmeinek feldolgozását.
Olaf Scholz német kancellár a nyáron határellenőrzést vezetett be (ami elvileg ellentétes a schengeni rendszerrel), hogy megakadályozza az okmányok nélküli migránsok átjutását Németországba, miután egy szíriai férfi megkéselt tizenegy embert, hármat megölve közülük. Ezt megelőzően egy afgán származású iszlamista támadásában halt meg egy német rendőr Mannheimben.
Hat másik ország, köztük Olaszország, Franciaország és Ausztria vezetett be ideiglenes szigorított határellenőrzésekett.
Több elemző szerint, ha Donald Trump visszatérne a Fehér Házba, az újabb szelekkel dagasztaná azoknak a vitorláját, akik egyetértenek az ő migrációs felfogásával. „Bizonyára sok tagállam és politikus, akik a migráció megszorítását szorgalmazzák, kiemelt figyelemmel fogják követni az amerikai választásokat. Trump sikere további tárgyalási zsetonokat kínálna ahhoz, hogy az Egyesült Államokban és az EU-ban is érvényesítsék preferenciáikat” – mondja erről az összefüggésről Alberto-Horst Neidhardt, az Európai Politikai Központ migrációért felelős vezetője.
A deportálás szó kerülendő, de attól még létezik
A „visszatérési központok” és „feldolgozó központok” körüli homályos terminológia nagyjából tükrözi Trump korábbi „migránsvédelmi programját”. A köznyelvben „Maradj Mexikóban!” néven ismert kezdeményezés 2019-ben lépett életbe, és a nem-mexikói migránsok tízezreit fordította vissza az Egyesült Államok határáról, hogy ne az USA-ban várják a beengedésükről szóló döntéseket. (Megjegyzés: a Biden-kormány felmentést adott a fiatalkorúaknak és a szülők nélkül érkező gyerekeknek.)
Ugyanakkor az európai vezetők számára a 'd-szó' a második világháború alatti náci haláltáborokba történt deportálásokhoz kapcsolódik, ezért tabunak számít. Deportálás helyett a blokk tisztviselői óvatosan „visszatérési csomópontokról” beszélnek, hogy jellemezzék azokat a zárt táborokat, melyeket az EU-n kívül állítottak fel.
Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó hatalmának vezetője e heti levelében támogatta az általa „visszatérési központjainak” nevezett telepek ötletét, amelyekben a migránsokat nem uniós országokban tartanák fogva. A kérdésben viszonylag magányos Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az uniós vezetők találkozója után elutasította ezt a tervezetet, de nem kínált fel helyette más elgondolást.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök már megnyitotta az úgynevezett [adat]feldolgozó központokat Albániában, ahová az Olaszország felé igyekvő bevándorlókat szállítják. Ez a módszer hasonlatos Ausztrália szigorú politikájához, miszerint a menedékkérőket visszaküldik Pápua Új-Guineába, ahol várakozniuk kell, amíg kérvényeiket elbírálják. Sokak esetében ez éveket vesz igénybe, ezért gyakran újra megkísérlik a szigetkontinensre való illegális bejutást.
A metódus nagyjából azonos Donald Trump visszaküldési gyakorlatával is, amivel Hondurasból, Guatemalából, Venezuelából, Haitiről és El Salvadorból érkező migránsokat szorítottak ki az Egyesült Államokból. (Megjegyzés: ez a politika nem volt teljesen sikeres, mert több szövetségi bíró is alkotmányellenesnek nyilvánította és blokkolta vagy korlátozta ezeket, mivel a kiutasított személyek biztonsága és emberi jogai veszélybe kerültek.)
A kérdés súlyosan kiéleződött Joe Biden elnökségének idején, aki Harris alelnököt bízta meg a határválság kezelésével, de döntő megoldások nem születtek. Eközben nőtt a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, amire a Trump-kampány folyamatosan hivatkozik.
Eközben Franciaország az is uniós jog megváltoztatását szorgalmazza a harmadik országokba történő kitoloncolások megkönnyítése érdekében. Több szakértő arra számít, hogy a keményvonalas retorika általános megjelenése olyan politikai változásokhoz vezethet, amelyek az európai radikális jobboldalnak kedveznek.
„A migráció valamiféle trójai falóvá vált a konzervatív erők számára, hogy aztán a bevándorláson túlmutató napirendet hajtsanak végre” – mondja erről Alberto-Horst Neidhardt, az Európai Politikai Központ munkatársa. A politikai változtatások céljai hasonlóak Trump és alelnöki társa, JD Vance törekvéseihez, ami az újonnan érkezők számának csökkentését és az emberek visszaküldését jelenti származási országukba, még akkor is, ha ezek a helyek potenciálisan instabilok vagy nem biztonságosak.
„El kell ismernünk, hogy a jelenlegi megoldások nem működnek” – mondta a POLITICO-nak az EU-diplomata. Ebben Trump és több uniós vezető egyre inkább egyetért.