Nincs jövőjük Németországban? A fiatal németek 20 százaléka külföldtől remél jobb életkörülményeket. Hosszabb távon a 14–29 évesek 41 százalékát foglalkoztatja a kivándorlás egy friss felmérés szerint.
Nem túl rózsás a német fiatalok helyzete – derül ki a „Jugend in Deutschland 2026” című trendkutatásból. „A fiatalok 21 százaléka, vagyis minden ötödik konkrétan tervezi, hogy elhagyja Németországot” – mondja a tanulmány szerzője, Kilian Hampel, a Konstanzi Egyetem munkatársa. A német fiatalok külföldön jobb életkörülményekben reménykednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ha a hosszabb távú terveket nézzük, a megkérdezettek 41 százalékát – ők 14 és 29 év közöttiek – foglalkoztatja a kivándorlás gondolata. „A kutatás rávilágít, mennyire sürgősen van szükségük a fiataloknak kiszámítható kilátásokra a munka, a lakhatás és a pénzügyi biztonság terén” – teszi hozzá Hampel.
A német fiatalok 23 százaléka eladósodott
Az elmúlt években ugyanis mindezekben a területeken egyre nehezebb lett megvetni a lábat. Különösen a munkaerőpiaci kilátások hagynak kívánnivalót maguk után a fiatalok számára. A már több mint két éve stagnáló német gazdaság a pályakezdők álláslehetőségein is meglátszik.
Decemberben a munkaügyi hivatal a diplomás munkanélküliek számának emelkedéséről számolt be: az arány 25 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A jó képzettség így már nem jelent biztos belépőt a munka világába.
Részben a gazdasági bizonytalanságok és a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a fiatalok korábbinál rosszabbnak látják szakmai esélyeiket – állapítja meg a trendkutatás. Emellett rekordmagas, 23 százalék azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek van valamilyen tartozásuk. Vagyis a Németországban élő fiatalok nagyjából egynegyedének hiányzik a biztos anyagi kiindulóhelyzet.
Példátlan lelki teher alatt a fiatalok
A tanulmány szerint sokakat túlterhelnek a munka világával kapcsolatos bizonytalanságok és a lakhatási nehézségek. „A trendkutatás eredményei drámai módon mutatják meg, mennyire megviselték az elmúlt évek terhei a fiatalokat – fokozott stressz, kimerültség és erősödő kilátástalanság formájában” – hangsúlyozza a kutatás vezetője, Simon Schnetzer.
A pszichológiai segítségre szorulónak valló fiatalok aránya is új rekordot ért el, 29 százalékra nőtt. A lelki terhek a nők körében különösen erősek: 34 százalékuk érintett, a hallgatók között pedig 32 százalék. A munkanélküli fiatal németek 42 százaléka szintén valamilyen pszichológiai segítségre támaszkodik.
Ezzel egy időben a törvényes egészségbiztosítók a nehéz gazdasági helyzet miatt takarékossági pályára álltak, és a pszichoterapeutáknál is megvágták a kiadásokat. Március elején az egészségbiztosítók kibővített értékelő bizottsága 4,5 százalékos honoráriumcsökkentésről döntött. Sok praktizáló pszichoterapeuta szerint ez „teljesen rossz üzenet”, ahogy azt a Berlini Pszichoterapeuta Kamara is kommentálta. A pszichoterápia iránti igény ugyanis évek óta folyamatosan nő.
A biztosítók azzal indokolják a lépést, hogy a pszichoterapeuták díjazása az elmúlt években aránytalanul jobban emelkedett más foglalkozási csoportokénál: 2013 óta átlagosan 52 százalékkal nőtt. Ez jóval meghaladja más orvosi szakterületek – mintegy 33 százalékos – emelkedését, ezért most kiegyenlítést tartanak szükségesnek.
Az Aktionsbündnis Psychotherapie nevű akciószövetség több tüntetést tervez, egyebek mellett közvetlenül az egészségügyi minisztérium épülete előtt. Egy, a szövetségi parlamentnek címzett petíció előkészítése is folyamatban van.
A fiatalok stabilitásra vágynak
A már évek óta tartó válságüzemmód az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja miatt tovább élesedik. A német fiatalok mindennapjait évek óta az infláció és a növekvő lakhatási költségek határozzák meg.
A tanulmány szerint feltűnő jelenség az is, hogy a fiatalok mintegy 60 százalékára jellemző a függőségszerű okostelefon-használat. Sokan személyes problémáikkal részben már mesterséges intelligenciával működő tanácsadó szolgáltatásokhoz fordulnak. Összességében különösen az állandóság, a stabilitás iránti vágy erősödik.
A tanulmány szerint egyre erősebbek a kételyek afelől, hogy Németországban még megéri-e a teljesítmény. Mindez annak ellenére, hogy a nagy többség kész lenne dolgozni és felelősséget vállalni. A fiatalok ugyanakkor alig érzik megszólítva magukat a nagy néppártok által, a döntéshozatalba pedig még kevésbé érzik magukat bevonva.
Inkább a politikai szélek felé tolódás figyelhető meg. A vasárnapi felmérések szerint jelenleg a Baloldal a legnépszerűbb párt a fiatal választók körében. A nemek között azonban továbbra is nagy a szakadék: míg a fiatal nők többsége a Baloldalra szavaz, a fiatal férfiak körében egyre erősebb az AfD támogatottsága.
„A fiatalok tiltakozása nem hangos, de a felszín alatt olyasmi gyülekezik, ami hosszú távon veszélyeztetheti a gazdaságot, a régiókat és a szociális ellátórendszereket” – fogalmaz a tanulmány szerzője, Nina Kolleck, a Potsdami Egyetem munkatársa.
2024-ben korosztálytól függetlenül Svájc volt a legkedveltebb célország a kivándorló németek körében, ott mintegy 324 ezer német telepedett le. Ezt követi körülbelül 233 ezer német Ausztriában, 128 ezer Spanyolországban és 91 ezer Franciaországban.