Netanjahu izraeli miniszterelnök Biden elnökkel és Harris alelnökkel is tárgyalt csütörtökön. Az izraeli koalició jobbszárnya ellenzi az elképzelést és kormányválságot helyez kilátásba.
HIRDETÉSHarris 6 perces sajtónyilatkozata szerint az egyezség két fázisból áll majd. „Mindenkinek, aki tűzszünetet követel, és mindenkinek, aki békére vágyik azt üzenem, hogy látom és hallom őket” – mondta az alelnök, aki várhatóan a demokraták elnökjelöltje lesz az idei választásokon Donald Trump ellenében.
Harris újra kifejezte Washington optimizmusát a megmaradt 115 izraeli túsz sorsáról, noha a Hamász korábban azt közölte, hogy nem tud biztos információval szolgálni a foglyok számáról és hollétéről.
„Reményteljes mozgások zajlottak a tárgyalásokon, hogy megállapodás szülessen az egyezségről” – mondta Harris, utalva arra a háromfázisú javaslatra, amelyet Joe Biden amerikai elnök május 31-én terjesztett elő a Fehér Házban.
„A megállapodás első szakasza teljes tűzszünetet hozna, beleértve az izraeli hadsereg kivonását a gázai lakossági központokból” – jelentette ki Harris. (Megjegyzés: ezek alapvetően Rafah-ot, Hán Júniszt és Gázavárost jelenthetik.)
A második szakasz
„A második lépésben az izraeli hadsereg teljesen kivonulna Gázából, ami az ellenségeskedés végleges befejezéséhez vezetne” – jelentette ki az alelnök.
„Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen, és úgy érjen véget, hogy Izrael biztonságban van, minden túszt szabadon engednek, véget ér a palesztinok szenvedése Gázában, és a palesztin nép gyakorolhatja a szabadsághoz, méltósághoz és önrendelkezéshez való jogát” – mondta. Megígérte, hogy mindig gondoskodni fog arról, hogy Izrael képes legyen megvédeni magát, beleértve Iránt és az Irán által támogatott milíciákat, köztük a Hamászt és a Hezbollahot".
„Sokszor elmondtam, de érdemes ismételni: Izraelnek joga van megvédeni magát, és az, hogy ezt hogyan teszi, számít.”
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a Hamasz egy „brutális terrorszervezet”, amely elindította a gázai háborút, amikor október 7-én megtámadta Izraelt, „1,200 ártatlan embert mészárolva le”, köztük 44 amerikait, és vannak amerikai állampolgárok, akik továbbra is Gázában maradtak fogságban. Harris súlyos szavakkal ítélte el a Hamász „borzalmas szexuális erőszakos cselekedeteit” azon a napon.
Ennek ellenére, mondta, a háború hatása a palesztinokra Gázában pusztító. „Kifejeztem a miniszterelnök úrnak is komoly aggodalmamat a gázai emberi szenvedés mértéke miatt, beleértve túl sok ártatlan civil halálát.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elzsibbadjunk a szenvedéstől, és én nem fogok hallgatni” – mondta az alelnök, akinek nyilatkozataira fokozott figyelem terelődik Joe Biden elnökjelölti visszalépése óta.
Az izraeli-palesztin konfliktus megoldásával kapcsolatban Harris kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett. Arra sürgette az amerikai közvéleményt, hogy „emlékezzenek arra, hogy a gázai háború nem bináris kérdés”, és ismerjék fel a régió összetettségét.
„Mindannyian ítéljük el a terrorizmust és az erőszakot. Tegyünk meg mindannyian, hogy megakadályozzuk az ártatlan civilek szenvedését. És ítéljük el az antiszemitizmust, az iszlamofóbiát és mindenféle gyűlöletet” – jelentette ki Harris.
Korábban a nap folyamán Harris kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a szélsőséges palesztinpárti mozgalmak akcióit az Egyesült Államokban, és ezek beszüntetését követelte.
Az alelnök felháborodását jelezte azért is, hogy szerdán amerikai zászlókat égettek el a tüntetők, amikor Netanjahu beszédet mondott a Kongresszusban.
Veszélyben az izraeli kormánykoalíció
A Ben Gvir fémjelezte szélsőjobboldali kormánycsoport azonnal jelezte, hogy elfogadhatatlan a bejelentett egyezség terve. "Nem lesz fegyverszünet, jelölt asszony" - üzente a biztonsági ügyekben is illetékes jeruzsálemi kormánytag. Más jobboldali kommentárok a túszok megöléseként vagy zsákutcaként jellemzik a tervezetet.
Ezt megelőzően Netanjahu személyes találkozón köszönte meg Joe Biden 50 éves barátságát, amit két cionista kapcsolataként jellemzett.