Az emberi tevékenység évezredeken át minimálisan befolyásolta a Föld forgási sebességét és tengelyét, de mostanra, az olvadó jégtáblák helyváltoztatása és hiánya megzavarja a bolygó természetes mozgásait, állítják a kutatók.
HIRDETÉSAz amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a Föld forgása valamelyest lelassul, ezért minimális mértékben ugyan, de hosszabodnak a nappalok. A teljes beszámoló - eredeti nyelven - itt olvasható.
De mitől forog lassabban a bolygónk? Amiatt, hogy a sarkvidékeken olvadó jég eloszlik a világ tengerein, és ennek következtében megváltozik a Földön a tömegeloszlás, ami visszavesz a forgás tempójából. Jelenleg a klímaváltozás hatására évszázadonként 1,33 milliszekundummal hosszabbodnak a napok. Ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést, akkor annak a napok hosszára gyakorolt hatása erősebb lehet majd, mint a Hold befolyása a Föld forgására - számolt be a Zürichi Műegyetem (ETH) Mostafa Kiani Shahvandi vezette kutatócsoportjának megállapításáról a Proceedings of the National Academy of Sciences internetes oldal. A kutatók mesterséges intelligencia-modelleket használtak a poláris mozgás, vagyis a Föld forgástengelyének kéreghez viszonyított elmozdulásának feltérképezésére.
"Láthatjuk, hogy emberként milyen hatással vagyunk a Föld egész rendszerére, nem csak lokálisan, például a hőmérséklet emelkedésével, hanem alapjaiban, megváltoztatva a Föld térbeli mozgását és forgását. Szén-dioxid-kibocsátásunknak köszönhetően ezt úgy 100-200 év alatt tettük meg. Míg korábban az irányító folyamatok évmilliárdokig tartottak, ez azért elég szembetűnő" - idézte Benedikt Soja professzort a The Guardian írása.
Az apály-dagály jelenségét a Hold gravitációs ereje idézi elő. A Holdnak ez a hatása minimálisan lassítja a Föld forgását, és ezzel hosszabbítja a napokat. A kutatók szerint közben az éghajlatnak is van egy aprócska mértékű, hasonló hatása a Föld forgására. Ezt a modern műholdakkal már mérni is tudják, sőt azt is képesek vizsgálni, ez a trend hogyan alakult 1900 óta, és mire lehet számítani 2100-ra.
A számítások szerint a 20. században a napok éghajlat miatti hosszabbodása egy-egy évszázadra vonatkoztatva 0,31 és 1,00 milliszekundum között ingadozott. A 21. század első két évtizedére a kutatók átlagosan 1,33 milliszekundumos naphosszabbodást kalkulálnak, ami statisztikailag lényegesen magasabb, mint a 20. századra vonatkozó érték.
A 2100-ra számított prognózis szerint pedig - amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, melegszik az éghajlat és a sarkvidéki jégréteg tovább olvad - 2,62 milliszekundumra nőhet a napok hosszabbodása egy évszázadra vonatkoztatva. Ebben az esetben ez a hatás a Hold - 2,40 milliszekundumos - befolyását is meghaladná.