A Donald Trump elnöki immunitását megerősítő főbírósági döntés után sokan a felelőtlen és számonkérhetetlen elnöki hatalomtól tartanak, ami már királyságra emlékeztet. Biden elnök és más kritikusok szerint a határozat ellentétes az amerikai alkotmány köztársasági felfogásával és a népfelség elvével.
„A döntés gúnyt űz az alkotmányunk és kormányzati rendszerünk alapelvéből, miszerint senki nem áll a törvény felett”
HIRDETÉSEzt a főbírói testület egyik tagja, Sonia Sotomayor mondta, aki két liberális társával alul maradt a konzervatív főbírói többséggel szemben, melynek három tagját még korábban Trump nevezte ki.
A harminc oldalas különvélemény szerint a volt elnökök büntetőjogi oltalmáról szóló hétfői döntés átformálja az elnökség intézményét, és a törvények fölé emeli az elnököt, csakhogy: az Alkotmányban erről nem esik szó, sőt éppen az ellenkezőjét hirdeti.
„A Bíróság gyakorlatilag törvénymentes övezetet hozott létre az elnök körül, felborítva az államalapítás óta fennálló status quot” – írta Sotomayor. Ez az új felfogású mentelmi jog most „töltött fegyver” lesz minden elnök számára, aki saját érdekeit, saját politikai túlélését vagy saját anyagi hasznát a nemzet érdekei fölé kívánja helyezni.
„Az elnök és az általa szolgált emberek (a nép) viszonya visszavonhatatlanul megváltozott. A hivatalos hatalom felhasználásával az elnök a törvények felett álló király lesz” – olvasható a különvéleményben.
A régóta várt legfelsőbb bírósági vélemény azt jelenti, hogy Trump szövetségi választási vádirata gyakorlatilag halálra van ítélve, míg mások esetleg folytatódhatnak. A főbírónő példaként hozza fel, hogy ezentúl az elnök egyenes parancsot adhat egy riválisa meggyilkolására.
A három különvéleményt megfogalmazó főbíró sajnálja, hogy mostantól a bíróságokra rakják az elviselhetetlen terhet, hogy eseti döntésekkel megakadályozzák, hogy az elnökök királyokká váljanak. Ez a törvény és a Kongresszus feladata lenne alapvetően, vagyis a fékek és ellensúlyok ereje, legalábbis ha még valaki komolyan veszi az Alkotmányt.
Nyugtalanságról, zavarodottságról és frusztrációkról számol be a közvélemény részéről a The Washington Post. A lap beszámol a főbíróság előtt csoportosuló tüntetők gúnyolódásáról, hogy a világdemokrácia fővezére, vagyis az Egyesült Államok nevetségessé teszi magát azzal, hogy a bíróság egy elítélt bűnözőt véd meg, és elnöki indulását is megengedi.
A régebben elkötelezett Trump-párt Fox News elemzése is ellentmondásokról és alkotmányos dilemmákról beszél.
A POLITICO Chuck Schumer szenátusi többségi vezetőt idézi, aki szerint gyászos napot élt meg az amerikai demokrácia az immunitási döntéssel. A veterán szenátor szerint a hazaárulás vagy a felkelés felbujtása nem tekinthető az elnök alapvető alkotmányos jogkörének.
Ezzel szemben Mike Johnson képviselőházi elnök szerint a döntés „Trump volt elnök és minden leendő elnök győzelme”. A házelnök úgy gondolja, hogy az ítélet az elnöki tiszt nyilvánvalóan egyedülálló hatalmán és pozícióján alapul, ami megfelel az alkotmánynak és a józan észnek.
Szokásával ellentétben Biden is megszólalt
Eddigi hivatali idejében Joe Biden többnyire tartózkodott a Legfelsőbb Bíróságnak, mint másik hatalmi ágnak a kritikájától. Legutóbb az abortusz-szabályok visszarendezését bírálta, de általában elkerülte a konfliktusokat.
Hétfőn azonban azt mondta, hogy Donald Trump mentesítése a hivatali ideje alatt elkövetett hivatalos cselekmények miatt „szinte bizonyosan azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincsenek korlátjai annak, amit az elnök megtehet”.
Biden szerint ez egy alapvetően új elv és veszélyes precedens, mert a hivatal hatalmát többé nem korlátozza a törvény, beleértve az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát is. Mostantól az egyetlen korlátot egyedül az elnök maga szabhatja meg.
Biden szerint a döntés azt is jelenti, hogy „minden elnök, beleértve Donald Trumpot is, szabadon figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. Most az amerikai népnek kell megtennie azt, ami a bíróság feladata lett volna, de nem végezte el - közölte az elnök, és hozzátette, hogy - az amerikai népnek kell ítéletet mondania Donald Trump működéséről, és eldöntenie, hogy a január 6-i támadás demokráciánk ellen alkalmatlanná teszi-e őt a közhivatalra."