A hazai madárfajok közül telente a szalakóta repül el a legmesszebb Magyarországtól: Délnyugat-Afrikáig is elszállnak, ami többtízezer kilométeres utat jelent.
HIRDETÉSA gyűrűzés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szerbiai Madártani Egyesület közös programjának köszönhetően jöhetett létre. A cél a veszélyeztetett, fokozottan védett madárfaj és élőhelyének bemutatása, az állomány alakulásának folyamatos nyomon követése. A fémgyűrű felhelyezése után ugyanis aki befogja a madarat, meg tudja nézni, hogy hol kelt ki, mikor lett gyűrűzve, milyen idős és merre járt. A program az Európai Unió Interreg pályázata keretében valósul meg.
"Ennek a pályázatnak része a gólyafelmérés a régióban, Bács és Csongrád megyében illetve a Vajdaságban, a különböző partimadarak, vízimadarak felmérése a jövő tavaszi időszakban" - mondta Lovászi Péter, az MME monitoring - és kutatási osztályvezetője.
A pályázat 18 hónapig tart, az is célja, hogy minél több önkéntest is bevonjanak a munkába.
"Egy határon túlnyúló projekt indította el a szalakótavédelmet, pár évtizedes erőfeszítés után lett először nemzetközivé a projekt Szerbia és Magyarország között, még 15 éve, utána pedig a MME kezdeményezésére két nemzeti park és egy romániai civil szervezet hozzájárulásával egy hatéves ún. Life projekt volt, ami meglapozta és megerősítette a kárpát-medencei szalakóta állományt" - magyarázta Tokody Béla, az MME fajmegőrzési munkatársa.
Negyven évvel ezelőtt már a kihalás fenyegette a fajt, de a magyar Madártani Egyesület és a nemzetipark-igazgatóságok erőfeszítésének hála, ma Közép-Kelet-Európa legfontosabb törzsállományát adja az itteni szalakótapopuláció.
A nyolcvanas években mindössze néhány száz pár élt Magyarországon, aztán a négyévtizednyi erőfeszítésnek köszönhetően mára az állomány meghaladja a 2500 párt.