Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök nem vesz részt a NATO keleti szárnyából álló tagállamok csoportjának, a Bukaresti Kilenceknek a keddi rigai csúcstalálkozóján - közölte a lett elnöki hivatal.
A Bukaresti Kilencek (tehát Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) rigai csúcsértekezlete tehát a formátum 2015-ös létrehozása óta először nem ér véget közös nyilatkozat elfogadásával - írja az Euractiv.
Ehelyett csupán a rigai találkozónak közösen otthont adó Lettország, Románia és Lengyelország elnökeinek a nevében adnak ki egy nyilatkozatot - közölte hétfőn Edgars Rinkevics lett elnök szóvivője a Reuters hírügynökséggel.
Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán Varsóban arról biztosította a Bukaresti Kilencek országainak vezetőit arról, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése a szövetség prioritásai közé tartozik.
Magyarország és több közép-európai ország között azonban vita alakult ki amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és nem hajlandó fegyvereket eladni Ukrajnának - emlékeztet a brüsszeli lap.
"Magyarországot a lettországi nagykövet fogja képviselni" a rigai csúcstalálkozón - mondta a lett elnök szóvivője, aki szerint Sulyok irodáját kell megkeresni "a magyar elnök napirendjével kapcsolatos kérdésekben." A magyar államfő hivatala egyelőre nem válaszolt az Euractiv megkeresésére.
Orbán Viktor hétfőn a Kossuth rádióban elmondta: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki részt vesz a rigai csúcstalálkozón, másnap Budapestre látogat, "hogy megvitassa Magyarország távolmaradását a NATO ukrajnai missziójából". A magyar miniszterelnök szerint "Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia egy ukrajnai NATO-misszióból."
Stoltenberg azonban még múlt csütörtökön ismét megerősítette: a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába, a NATO szerint jelenleg egyetlen tagállamára sem leselkedik közvetlen fenyegetés. "Nincs visszaszámlálás a következő háborúig" - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: Ukrajnának a katonai támogatásokkal kapcsolatban "kiszámíthatóságra és elszámoltathatóságra" van szüksége a NATO-szövetségesektől.