Diplomáciai források szerint Magyarország azzal fenyeget, hogy kisiklatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság közölte az EU-tagállamokkal, hogy Ukrajna és Moldova is teljesítette a szükséges kritériumokat ahhoz, hogy megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások a blokkhoz való csatlakozásukról.
Az ukrajnai orosz invázió új lendületet adott az EU bővítési politikájának: a tagjelölt státuszt Ukrajna és Moldova is néhány hónappal azután kapta meg, hogy az orosz tankok 2022 februárjában először léptek be Ukrajna területére. A csatlakozási folyamat azonban köztudottan hosszú: az országoknak számos igazságügyi, alkotmányos és gazdasági reformot kell végrehajtaniuk, mielőtt az EU-tagság felé vezető út következő szakaszába léphetnek.
Ukrajna véghez vitte az oligarchák tevékenységének elfojtásával és a korrupcióval, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos kiemelkedő reformokat, Moldova pedig szükséges igazságügyi reformokat hajtott végre – mondta pénteken a Bizottság szóvivője.
Elvileg így elkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások, a magyar kormány azonban blokkolja ezt arra hivatkozva, hogy Ukrajna nincs felkészülve az unióhoz való csatlakozásra. A tárgyalások megkezdése előtt a tagállamoknak egyhangúlag kell rögzíteniük a tárgyalási kereteket, valamint támogatniuk kell egy kormányközi konferencia összehívását, amiről a Bizottság szóvivője azt mondta, „a döntés most a tagállamok kezében van".
Magyarország jó ideje ellenáll
Magyarország már tavaly decemberben ellenezte a bejelentést, miszerint megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, ha az ország véghez viszi a folyamatban lévő reformokat. Orbán Viktor kormánya elsősorban az ukrajnai
korrupció mértékére és a magyar kisebbség jogait védő intézkedések hiányára hivatkozott. A tagállamok akkor úgy tudták megkerülni Orbán kampányát, hogy felszólították a magyar miniszterelnököt, hogy a szavazás idejére hagyja el a termet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya azóta prioritásként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak erősítését, többek között olyan törvénymódosítással, amely lehetővé teszi a kisebbségi nyelveken történő oktatást. A csatlakozási folyamat azonban tele van olyan lépésekkel, amelyekhez a vezetők egyöntetű támogatása szükséges, a tagállamoknak így számos lehetőségük van a folyamat kisiklatására.
Egy az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminiszterének, Hadja Lahbibnak címzett levélben nemrégiben tizenkét tagállam kérte, hogy az EU június vége előtt kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Sokak szerint erre azért van szükség, mert júliustól Magyarország veszi át a soros elnökséget, ami felhatalmazást ad Orbán Viktor kormánya számára a napirend meghatározására és a miniszteri ülések levezetésére. Több uniós miniszter attól tart, hogy a csatlakozási tárgyalások tovább csúszhatnak, amennyiben nem változik a hivatalos magyar álláspont.
A tagállamok döntését várja az ukrán miniszterelnök-helyettes
Az Orbán-kormánnyal kapcsolatos elkeseredést növeli, hogy Magyarország megvétózta a Kijevnek nyújtott katonai segélyekkel kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseket. A magyar kormány szóvivője a múlt héten azt mondta az Euronews-nak, hogy teljes mértékben a tárgyalási keretek véglegesítésére összpontosítanak.
A pénteki döntésre Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes az X-platformon úgy reagált, „várja" az EU-tagállamok döntését a tárgyalási keretekről és a „csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséről".