A külföldön lefoglalt orosz vagyontárgyak elkobzására válaszul Moszkva az Oroszországban ragadt nyugati vagyontárgyakat rekvirálja. A csütörtökön aláírt elnöki rendelet szerint a foglalások főként amerikai vagyontárgyakat érintenek, de más "ellenséges országok" javait is fenyegeti veszély.
HIRDETÉSOroszország a „valamit valami miatt” elvet alkalmazza, vagyis negtorlást, ha oroszoktól külföldön elvesznek vagy lefoglalnak valamit. Ekkor kárpótlást kínál hazai kárvallottaknak az Oroszországban rekedt nyugati vagyonból.
A csütörtöki rendelet utasítja a külföldi befektetéseket felügyelő orosz állami bizottságot, hogy határozza meg, milyen típusú amerikai tulajdont kérhet az orosz jogtulajdonos a bíróságon keresztül az Egyesült Államokban befagyasztott vagyon „kártalanításaként”.
A parancs ingatlanokat, személyes vagyontárgyakat, értékpapírokat, részvényeket és tulajdonjogokat sorolt fel az Egyesült Államok tulajdonában lévő és potenciálisan lefoglalható vagyontárgyak között.
Az orosz kormányt arra utasították, hogy szeptember végéig hajtsa végre a szükséges jogi változtatásokat, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok tulajdonának lefoglalását.
Már vannak áldozatok
Egy hete döntött úgy az orosz bíróság, hogy le kell foglalni a Deutsche Bank és az UniCredit oroszországi vagyonát.
Az európai bankok nagyrészt már kiléptek Oroszországból, miután Moszkva 2022-ben offenzívát indított Kijev ellen. A szentpétervári bíróság most 239 millió euró (260 millió dollár) lefoglalása mellett döntött a Deutsche Banktól is. Ugyanezen a napon elrendelte az olasz UniCredit mintegy 463 millió euró (504 millió dollár) értékű eszközeinek lefoglalását.
Mindkét határozatot egy orosz nagyvállalat, a RusKhimAlians kérésére adták ki, amely gázfeldolgozó és cseppfolyósító üzem építését tervezi a lefoglalt vagyonból. Az orosz vállalat arra hivatozva tenné rá a kezét a két bank értékeire, mert azok voltak a kezesei a német Linde vállalatnak, amelyekkel az oroszok együttműködtek, de a háború miatt a Linde kivonult az országból.
Putyin tavaly már zöld utat adott a német Uniper energiaóriás orosz részlegének és a finn Fortum értékelemeinek állami átvételére válaszul az „barátságtalan amerikai akciókra”.
A csütörtöki rendelet egy hónappal azután született, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt az Ukrajnának nyújtott kritikus katonai segélyről, amely azt is tartalmazta, hogy Washington eladja az elkobzott orosz vagyont, és a bevételt átadja Kijevnek a háború utáni újjáépítési erőfeszítésekhez.
Az ellenlépést Moszkva kompenzációnak nevezi, és főként azokat az országokat célozza meg, amelyek Oroszországgal „barátságtalan vagy ellenséges” álláspontot képviselnek. A különbség a két logika között az, hogy az egyik oldal agresszor, amely kárt okoz a világgazdaságnak és egy másik nemzetnek, a másik fél viszont nem az.
Washington és európai szövetségesei mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt foglaltak le vagy zároltak le röviddel Ukrajna teljes körű inváziója után. Azóta ez a kör szélesedett.
A büntetőintézkedésekre válaszul Moszkva több külföldi befektető vagyonát speciális számlákra helyezte át, amelyeket a Kreml jóváhagyása nélkül nem lehet Oroszországon kívülre vinni.
Maga a javaslat nem újkeletű
Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke már 2022 májusában felvetette, hogy Oroszország lefoglalhatná az általa ellenségesnek ítélt országok vagyonát, megtorlásul az orosz oligarchák vagyonának eladására, és amiért a bevételek Ukrajnához folynának be. (Ez akkor még csak javaslat volt az Egyesült Államok részéről, a háború első, sokkos heteiben.)
„Ami az orosz területen székhellyel rendelkező vállalatokat illeti, amelyek tulajdonosai ellenséges országok állampolgárai, és ahol az orosz vagyon lefoglalásáról döntöttek, méltányosak a kölcsönös intézkedések és a vagyon elkobzása” - mondta az orosz alsóház elnöke. Ezeket az eszközöket nem államosítja Oroszország, hanem árverésre bocsátja, és a befolyó bevételt országunk fejlesztésére fordítjuk - mondta a Telegram csatornán.
Volodin "bizonyos számú ellenséges országot” – név szerint Litvániát, Lettországot, Lengyelországot és az Egyesült Államokat azzal vádolt meg, hogy figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot és tiszta lopáshoz folyamodnak.
Volodin a kisajátításokat úgy magyarázza, hogy „ma az orosz üzletemberek Oroszországban működő külföldi cégeket vásárolnak, és olyan partnerek részvényeit veszik át, akik ki akarnak lépni a piacunkról”. Egyben arra buzdította az "ellenséges" országokat, hogy "civilizált módon járjanak el és tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot".