“Az idegen érdekek követésének stigmája negatív konnotációval bír. Azt jelenti, hogy külföldi ügynökök vagyunk. Ez teljesen lerombolja a médiába vetett bizalmat" - fogalmazott Lika Zakashvili, a "Publika" portál főszerkesztője. Helyszíni riportunk Grúziából.
HIRDETÉSA grúz parlamentben május 14-én elfogadott, a "külföldi befolyás átláthatóságáról" szóló törvény a hetek óta tartó, szinte mindennapos tüntetések ellenére továbbra is közfelháborodást vált ki. A törvény ellenzői szerint a jogszabályt Moszkva ihlette, és veszélyeztetheti az ország európai sorsát.
"Ez a törvény a demokrácia és az emberi jogok ellen van" - mondta Mamuka Kotetishvili tudós, aki családjával a grúz parlament előtt áll a több ezer tüntető között. "Nemcsak a kormányzati instanciákat fogja érinteni, hanem minden területet, az egészségügyi rendszertől a mezőgazdaságig" - fogalmazott Valérie Gauriat-nak a Witness riporterének adott interjúban.
A "külföldi befolyás átláthatóságáról" szóló grúz törvény előírja, hogy minden olyan szervezetnek, amelynek pénzeszközeinek több mint 20%-a külföldről származik, "külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként" kell bejegyeztetnie magát, és alávetni az állam adminisztratív ellenőrzésének. Ez mintegy 25 ezer nem kormányzati szervezetet érint, a legkülönfélébb területekről.
Bírálói szerint az általuk "orosz törvénynek" titulált rendeletet az Oroszországban 2012-ben elfogadott hasonló jogszabály ihlette, amely a Kreml-kritikusnak tartott hangok elhallgattatásához vezetett.
A jogállamiság védelmének elkötelezettjei és a független média szerint ők vannak a legnagyobb veszélyben.
"Az idegen érdekek követésének stigmája negatív konnotációval bír. Azt jelenti, hogy külföldi ügynökök vagyunk. Ha ennek alapján dolgozunk, az teljesen lerombolja a médiába vetett bizalmat" - nyilatkozta Lika Zakashvili, a "Publika" online média társalapítója és főszerkesztője.
A törvény szerint az Igazságügyi Minisztérium jogosult a szervezetekhez való hozzáférésre és a személyes adatok feldolgozására.
"Ez különösen veszélyes a médiaszervezetek számára, mivel mi forrásaink személyes adatait tároljuk. És ez abszolút mindenki számára veszélyes." - tette hozzá Lika Zakashvili. Az újságírót és kollégáit fenyegetések és megfélemlítési kísérletek érték. Ahogyan Nino Dolidzét, az ISFED neves választási megfigyelő szervezet grúziai kirendeltségének vezetőjét is.
"Ez a kormány egyszerűen úgy döntött, hogy bezáratja az összes olyan szervezetet, amely a problémákról beszél, mert úgy látják, hogy ez egyfajta fenyegetést jelent számukra, hogy megőrizzék a hatalmukat. A mi célunk az, hogy támogassuk országunkban a szabad és tisztességes választásokat" - mondta.
A kormány visszautasít mindenfajta párhuzamot az orosz jogszabályokkal, közlésük szerint alaptalanok a törvény visszavonását követelő európai tisztviselők félelmei.
Brüsszel közben arra figyelmeztetett, hogy Grúzia tavaly megkezdett európai uniós csatlakozási folyamata akadályokba ütközhet.
Maka Botchorishvili, a Grúz Álom Párt európai integrációs bizottságának vezetője szerint a törvényt tisztességtelenül tárgyalják.
"Vannak kérdések, átláthatóság, amikor ezeknek a szervezeteknek a finanszírozásáról van szó. Ma ezeknek a szervezeteknek a fokozott, részvételéről beszélünk a grúziai politikai döntéshozatali folyamatban. Fontos, hogy polgáraink számára teljes átláthatóság legyen, és tudják, hogy kik és miért állnak a politikai álláspontok mögött" - hangsúlyozta.
Ahhoz, hogy a törvény ötlete orosz inspirációra született, kétség sem fér Salome Zourabichvili, Grúzia elnöke szerint, aki megvétózta a törvényt, és annak teljes visszavonását követeli. "Ez a törvény, amely 30 éves partnereinket, európai vagy amerikai barátainkat olyanokká nyilvánítja, akiket azzal gyanúsítanak, hogy destabilizálni akarják az országot, valódi akadályt jelent" - mondta.
A kormánypárt azonban egy újabb parlamenti szavazással megkerülheti az elnök vétóját.
"Ez a törvény átmegy, a vétót felülbírálják, vagy csekély és jelentéktelen módon módosítják. Tehát most az a fontos, hogy az október 26-i választásokra koncentráljunk" - jelentette ki Zourabichvili.
Közvélemény-kutatások szerint a grúzok több mint 80 százaléka szeretné, ha országa csatlakozna az Európai Unióhoz. De ideológiai harc folyik a nyugati modell támogatói és a társadalom legkonzervatívabb, a kormánynak nagyrészt kedvező része között.
A 22 éves szociológus hallgató, Megi meg van győződve arról, hogy sok múlik a "Z generáción", melynek tagjai a tüntetések élére álltak. "Nemet mondunk az orosz törvényekre, az orosz rezsimre és igent Európára. Minden nap gyülekezni fogunk, harcolnunk kell. És készülni a választásokra. Mert szabad országban akarunk élni" - fogalmazott.