Olyan javaslat került az amerikai Kongresszus asztalára, ami eltiltaná az elnököt, hogy korlátozza az Izraelnek járó bomba- és lőszerszállítmányokat. Az elnök azonban makacsnak látszik, és készen áll akár a vétóra is, ha a törvényhozás ellenszegül neki.
Többféle lehetőség is van arra, hogy a Fehér Ház megtorpedózza a törvényhozás javaslatait. Maga Joe Biden nem tartozik a szapora vétózók közé, eddig összesen 10 alkalommal élt az előzetes figyelmeztetés eszközével, szemben néhány elődjével, akik több százszor is megtették.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez azt jelzi, hogy az izraeli fegyverembargó kimagaslóan fontos ügy a számára. Annak ellenére is, hogy egy általa is aláírt törvény kötelezi a fegyverszállítások folytatására Izrael számára.
Valószínűleg "zsebvétóról" lenne szó
A zsebvétó az a törvényt megkerülő forma, amikor az elnök nem vesz tudomást az elé kerülő javaslatról, nem küldi vissza és nem is minősíti, hanem egyszerűen kivárja a hatályba lépéshez szükséges 10 napot. Nem vesz tudomást a létezéséről, tehát - tömören fogalmazva - elsunnyogja, zsebre vágja.
Ebben az esetben a Kongresszusnak új törvénytervezetet kell készítenie és azt újra be kell nyújtania elnöki aláírásra. A zsebvétót az amerikai alkotmányjogi szakértők a demokrácia legrútabb megsértésének és a törvényhozás nyílt megalázásának tartják, de nem látják az ellenszerét, mert az Alkotmány tartalmaz ilyen lehetőséget.
A 21. században George W. Bush, Barack Obama, Donald Trump és maga Joe Biden sem alkalmazott zsebvétót, tehát az elnök megtörne egy jeget, ha most megtenné.
Egyre erősebb az ellenkezés a Kongresszusban az izraeli embargó miatt
A republikánus oldal szinte teljességében elutasítja az embargót, amit a Hamász átütő politikai győzelmének tart, és figyelmeztet a terrorszervezet újjáalakulásának veszélyére.
A demokrata oldalon is naponta csatlakoznak új képviselők és szenátorok ahhoz a javaslathoz, hogy az elnök vonja vissza a korlátozó rendelkezést, amit elvileg meg sem hozhatott volna.
A Fehér Ház kedden közölte, hogy Biden elnök megvétózná a parlamenti képviselőházi törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon rá, hogy küldjön fegyvereket Izraelbe. A kormány téves és eltorzított reakciónak nevezte a Kongresszus határozati javaslatát. A Fehér Ház arra is figyelmeztetett, hogy a jogszabály „aláásná az elnök azon képességét, hogy hatékony külpolitikát hajtson végre”.
A kormány szerint a törvényjavaslat komoly aggodalmakat vetne fel az elnök főparancsnoki pozícióját tekintve is. „Az elnök világosan kijelentette: mindig biztosítani fogjuk, hogy Izrael rendelkezzen azzal, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát” – tette hozzá a Fehér Ház.
A kongresszusi ellenkezők szerint viszont Rafah ostromának megtiltása igenis sértené Izrael önvédelmi jogát. Ha a művelet elmarad, akkor a fő háborús cél, azaz a Hamász felszámolása nem történhet meg, ami pedig hosszú távon sérteni Izrael önvédelmi képességeit, és újabb terrorista agresszió-hullám előtt nyitna utat. Mike Johnson képviselőházi elnök „időskori tévedésnek” nevezte Biden döntését.
A CNN-nek adott múlt heti interjújában Biden azt hozza fel védekezésül, hogy az Izraeli Vaskupola védelmi rendszer feltöltését továbbra is garantálja, és a védelmi jellegű eszközök szállításában nem lesz fennakadás. A Rafahba való bevonulást azonban továbbra sem tudja elfogadni (noha egy korábbi interjújában Haifának nevezte).
Ezzel szemben a képviselőház törvényjavaslata sürgeti a költségvetési törvényben rögzített összes termék és katonai szolgáltatás „gyors eljuttatását” Izraelbe, és ezt nem köti a Rafah elleni katonai lépésekhez. A Ház azt is kéri, hogy a védelmi és nemzetbiztonsági pénzeszközöket tartsák vissza mindaddig, amíg a megígért katonai hardvert le nem szállítják Izraelnek.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn kijelentette, hogy az adminisztráció „határozottan” ellenzi a törvényjavaslatot, és ebből szűrik le az elemzők a vétó lehetőségét.
A szóvivő szerint a Fehér Ház „a törvényi kötelezettségekkel összhangban minden utolsó centet elkölt, beleértve a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági kiegészítést is”.
Az Izraelnek megszavazott katonai támogatás összege 15 milliárd dollár.