Olyan javaslat került az amerikai Kongresszus asztalára, ami eltiltaná az elnököt, hogy korlátozza az Izraelnek járó bomba- és lőszerszállítmányokat. Az elnök azonban makacsnak látszik, és készen áll akár a vétóra is, ha a törvényhozás ellenszegül neki.
HIRDETÉSTöbbféle lehetőség is van arra, hogy a Fehér Ház megtorpedózza a törvényhozás javaslatait. Maga Joe Biden nem tartozik a szapora vétózók közé, eddig összesen 10 alkalommal élt az előzetes figyelmeztetés eszközével, szemben néhány elődjével, akik több százszor is megtették.
Ez azt jelzi, hogy az izraeli fegyverembargó kimagaslóan fontos ügy a számára. Annak ellenére is, hogy egy általa is aláírt törvény kötelezi a fegyverszállítások folytatására Izrael számára.
Valószínűleg "zsebvétóról" lenne szó
A zsebvétó az a törvényt megkerülő forma, amikor az elnök nem vesz tudomást az elé kerülő javaslatról, nem küldi vissza és nem is minősíti, hanem egyszerűen kivárja a hatályba lépéshez szükséges 10 napot. Nem vesz tudomást a létezéséről, tehát - tömören fogalmazva - elsunnyogja, zsebre vágja.
Ebben az esetben a Kongresszusnak új törvénytervezetet kell készítenie és azt újra be kell nyújtania elnöki aláírásra. A zsebvétót az amerikai alkotmányjogi szakértők a demokrácia legrútabb megsértésének és a törvényhozás nyílt megalázásának tartják, de nem látják az ellenszerét, mert az Alkotmány tartalmaz ilyen lehetőséget.
A 21. században George W. Bush, Barack Obama, Donald Trump és maga Joe Biden sem alkalmazott zsebvétót, tehát az elnök megtörne egy jeget, ha most megtenné.
Egyre erősebb az ellenkezés a Kongresszusban az izraeli embargó miatt
A republikánus oldal szinte teljességében elutasítja az embargót, amit a Hamász átütő politikai győzelmének tart, és figyelmeztet a terrorszervezet újjáalakulásának veszélyére.
A demokrata oldalon is naponta csatlakoznak új képviselők és szenátorok ahhoz a javaslathoz, hogy az elnök vonja vissza a korlátozó rendelkezést, amit elvileg meg sem hozhatott volna.
A Fehér Ház kedden közölte, hogy Biden elnök megvétózná a parlamenti képviselőházi törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon rá, hogy küldjön fegyvereket Izraelbe. A kormány téves és eltorzított reakciónak nevezte a Kongresszus határozati javaslatát. A Fehér Ház arra is figyelmeztetett, hogy a jogszabály „aláásná az elnök azon képességét, hogy hatékony külpolitikát hajtson végre”.
A kormány szerint a törvényjavaslat komoly aggodalmakat vetne fel az elnök főparancsnoki pozícióját tekintve is. „Az elnök világosan kijelentette: mindig biztosítani fogjuk, hogy Izrael rendelkezzen azzal, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát” – tette hozzá a Fehér Ház.
A kongresszusi ellenkezők szerint viszont Rafah ostromának megtiltása igenis sértené Izrael önvédelmi jogát. Ha a művelet elmarad, akkor a fő háborús cél, azaz a Hamász felszámolása nem történhet meg, ami pedig hosszú távon sérteni Izrael önvédelmi képességeit, és újabb terrorista agresszió-hullám előtt nyitna utat. Mike Johnson képviselőházi elnök „időskori tévedésnek” nevezte Biden döntését.
A CNN-nek adott múlt heti interjújában Biden azt hozza fel védekezésül, hogy az Izraeli Vaskupola védelmi rendszer feltöltését továbbra is garantálja, és a védelmi jellegű eszközök szállításában nem lesz fennakadás. A Rafahba való bevonulást azonban továbbra sem tudja elfogadni (noha egy korábbi interjújában Haifának nevezte).
Ezzel szemben a képviselőház törvényjavaslata sürgeti a költségvetési törvényben rögzített összes termék és katonai szolgáltatás „gyors eljuttatását” Izraelbe, és ezt nem köti a Rafah elleni katonai lépésekhez. A Ház azt is kéri, hogy a védelmi és nemzetbiztonsági pénzeszközöket tartsák vissza mindaddig, amíg a megígért katonai hardvert le nem szállítják Izraelnek.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn kijelentette, hogy az adminisztráció „határozottan” ellenzi a törvényjavaslatot, és ebből szűrik le az elemzők a vétó lehetőségét.
A szóvivő szerint a Fehér Ház „a törvényi kötelezettségekkel összhangban minden utolsó centet elkölt, beleértve a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági kiegészítést is”.
Az Izraelnek megszavazott katonai támogatás összege 15 milliárd dollár.