A Demokrata Párt több vezető politikusa "szánalmasan elégtelennek" látja a Biden-kormány érveit Izraellel szemben, és attól tartanak, hogy az elnök elveszíti a PR-háborút a Hamásszal szemben. Eközben a kormány a Kongresszust megkerülve jóváhagyta a fegyverszállítást Katarnak és Libanonnak.
HIRDETÉSA kialakuló helyzetről John Fetterman demokrata szenátor azt mondta a CNN-nek, hogy Biden magatartása igazolás a Hamász számára, hogy megnyerheti a PR-háborút. „A helyzet az, hogy az elnököt valóban érdeklik az ártatlan gázai áldozatok, a Hamászt viszont nem. Ez a terv része. Kihasználják az együttérzésünket” – mondta a szenátor.
A politikus kivételesen jó kapcsolatban áll az elnökkel. A 2022-es időközi választási kampányban ő volt az egyetlen, aki mellett Biden elnök és Harris alelnök személyesen megjelent és felszólalt a helyszínen. Biden új Izrael-politikáját viszont nem tudja támogatni.
A szenátor érvelését alátámasztja több felvétel is, amelyeken Hamász-fegyveresek ölnek meg gázai lakosokat, hogy elragadják tőlük a segélyszállítmányokat.
A hirtelen fellángolt vita alaphangját a republikánus texasi veterán, Ted Cruz adta meg. A szenátor azután nyilatkozott, hogy kiderült: egy nappal az izraeli fegyverembargó előtt a Biden-kormány felmentést adott szankciók alól, így Katarnak és Libanonnak is, amellyel megkerülte az Izrael ellenségeire kiszabott fegyvereladási tilalmat.
A két ország közül az egyik a Hamász direkt támogatójának, a másik pedig a Hezbollah passzív partnerének tekinthető. A kormány 2025 áprilisáig meghosszabbította a fegyverszállítási felmentést ezeknek az országoknak. (Az USA legutóbb 2022-ben, a labdarúgó VB során engedélyezett egy kivételes egymilliárd dolláros fegyvereladást Katarnak.)
Cruz véleménye szerint a Biden-adminisztráció Izraellel és a világgal szembeni politikája az, hogy „megbüntesse a szövetségeseinket és felerősítse ellenségeinket”.
A szenátor, aki a Külügyi Bizottság tagja, azt mondta, hogy
- „szankcionálták Izraelt és fegyverembargót vezettek be,
- közben százmilliókat költöttek segélyek öntésére a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetbe,
- lenullázzák az Irán elleni szankciókat,
- és most megkerülik a kongresszusi korlátozásokat is, hogy fegyvereket küldjenek Izrael ellenségeinek”.
„A Fehér Ház elleni kétpárti ellenreakció jól mutatja, hogy az elnök túlzásba vitte a kongresszus által már jóváhagyott izraeli katonai segély visszatartását. A kérdés most a következő: meddig kell a Kongresszusnak elvinnie ezt a harcot, amíg az elnök végre precízen megmondja, hogy egyáltalán mit is akar? Például korlátozza-e a védelmi célú lőszereket is, miközben a terroristák a szövetségesünket támadják?” - kérdezi Richard Goldberg, a Defense of Democracies agytröszt elemzője.
Nyugtalanok Biden eddigi legnagyobb támogatói is (megadonorok) is, akik nem értik a hirtelen jött szigort. Mark Mellman, a befolyásos Demokratikus Többség Izraelért csoport elnöke és vezérigazgatója az Axiosnak azt mondta, hogy „soha nem volt Izrael-barátabb elnökünk, mint Joe Biden, mégis aggaszt bennünket ez a jelentős változás az Egyesült Államok politikájában. Sok ember van az Izrael-barát közösségben, akik nagyon nyugtalanok, nagyon idegesek és nagyon dühösek”.
„Szánalmasan nem megfelelők a kormány érvei Izrael ellen”
Chris Van Hollen marylandi demokrata szenátor pénteken ráerősített múlt heti kemény bírálatára a kormány Izrael-politikája ellen. A szenátor szerint zavaró és felháborító, hogy Antony Blinken külügyminisztériuma olyan jelentést tett közzé, amely szerint „ésszerű feltételezni”, hogy Izrael megsértette a nemzetközi humanitárius jogot a gázai háború során. A külügyi jelentés azonban nem ismertetett erre mutató konkrét megállapításokat.
A külügyminiszter azt mondta a CBS műsorában, hogy „ez egy rendkívül összetett katonai környezet, amelyben van egy ellenség, a Hamász, aki a legszörnyűbb terrortámadásokat követte el Izrael ellen október 7-én, majd Gázába vonult vissza, és civilek mögött bújt el kórházakban, iskolákban, mecsetekben és lakóházakban. Ez nagyon megnehezíti annak meghatározását, különösen a háború kellős közepén, hogy pontosan mi is történt, és bármely incidensből levonható-e végső következtetés. Számos esetet tovább vizsgálunk, hogy a lehető legjobb értékelést kapjuk”.
Van Hollen a jelentést „szánalmasan nem megfelelőnek” minősítette, és értékelése szerint a „Biden-kormány nagyon-nagyon alacsony nívót mutat a kérdésben, ami még vissza fog ütni ránk” – tette hozzá.
Ugyanakkor a külügyminisztérium elmulasztotta azt a határidőt is, hogy részletes jelentést nyújtson be a Kongresszusnak arról, hogy az amerikai fegyverek Izrael általi használata megsértette-e a nemzetközi jogot, és ez potenciálisan veszélyezteti-e a jövőbeli szállítmányokat.
A demokrata bírálók egyetértenek a republikánusokkal abban, hogy az elnök hirtelen ridegre és korlátozóvá fordult politikája mögött választási megfontolások húzódnak meg, valamint a jeges rémület, hogy a kormány egyáltalán nem volt képes szövetségi szinten kezelni az amerikai egyetemeket feldúló Hamász-párti provokációhullámot.
A kormánypárton belül inkább csak a szélsőbaloldali progresszivisták értenek egyet vagy nem bírálják az Izraellel szembeni kemény magatartást, de nem túl erős hangon, tartva attól, hogy szavazatokat veszíthetnek a demokrata közvélemény mérsékelt többségétől és a függetlenektől.