EventsEsemények
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A holokauszt és az októberi Hamász-terrortámadás áldozataira emlékeztek az Élet menetén Budapesten

Holokauszt-túlélők az Élet menetén
Holokauszt-túlélők az Élet menetén Szerzői jogok Élet Menete Alapítvány
Szerzői jogok Élet Menete Alapítvány
Írta: Magyar ÁdámMTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A menet délután három órakor indult a Dohány utcai zsinagóga elől, a végállomás a Keleti pályaudvar volt.

HIRDETÉS

A sófár nevű ősi zsidó kürt hangjára indult a huszadik élet menete vasárnap délután Budapesten. Ezúttal is több ezren gyűltek össze, hogy együtt emlékezzenek a holokauszt áldozataira. 

A menetnek idén különleges jelentőséget adott, hogy a magyarországi zsidókat nyolcvan évvel ezelőtt hurcolták el a haláltáborokba, a cionizmus atyja, Herzl Tivadar pedig százhúsz éve halt meg. A holokauszt évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, Herzlre pedig kisfilmmel emlékeztek a szervezők.

A beszédekben a történelmi megrázkódtatások mellett a közelmúlt eseményeinek is központi szerep jutott.

„A zsidó népet újabb trauma érte. Véres háborút vívnak a hazánkban. A háború a Hamász terroristái által végrehajtott mészárlással kezdődött. Nehéz nap volt, amely emlékeztetett minket a zsidó történelem számos pogromjára. De ahogy Herzl megjósolta, a zsidó állam védőpajzsként működött. A véres nap után a hadseregünk újra fölénybe került, az ország talpra állt” - mondta Ifat Ovadia Luski, a Herzl Tivadar által alapított Zsidó Nemzeti Alap elnöke.

A menet tagjai idén a Dohány utcai zsinagóga és a Keleti pályaudvar között vonultak. Az élen szokás szerint holokauszttűlélők haladtak, majdnem százan. Közülük huszonegyen elkísérik azt az ötszáz fiatalt is, akik Lengyelországba utaznak, hogy részt vegyenek a nemzetközi élet menetén.

A kormány és az ellenzék is a 80 évvel ezelőtti bűnökről beszélt

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az Élet menetével kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormány tisztában van az akkori kormányzat bűnével és a jelenkori felelősségével. Ezért is támogatja különösen a Holokauszt 80 emlékév programjait.

Hangsúlyozta: az Élet menete azt üzeni, hogy az emlékezés fontos, és a holokauszt borzalmaira emlékezve összefacsarodik az ember szíve, mégis ünnepelni és élni kell az életet.

Ehhez hasonlóan a már említett emléktábla átadása előtt Niedermüller Péter, a hetedik kerület DK-s polgármestere arról beszélt, hogy a magyar társadalom jelentős része néma közönnyel figyelte azt, ami a zsidókkal történt 80 évvel ezelőtt, sokan pedig tevékenyen is részt vettek a holokausztban. Niedermüller szerint ez máig fájó emléke a magyaroknak.

Michel Gourary, a Nemzetközi Élet Menete Szervezet igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nemzetközi Élet menetén, az Auschwitz és Birkenau közötti úton 36 év alatt több mint 300 ezer emlékező sétált végig. Azt is hozzátette, hogy a nemzetközi szervezet legfőbb célja a fiatalok, elsősorban a nem zsidó fiatalok oktatása és nevelése. Az idei nemzetközi meneten 3200 diák vesz részt szerte a világból.

Michel Gourary kiemelte: a magyar alapítvány a legaktívabb társszervezetük, és megköszönte a munkájukat, valamint köszönetet mondott a magyar kormánynak is a támogatásért.

Kardos Péter főrabbi kiemelte: az Élet menete teljesíti a Tórában szereplő isteni parancsolatot: Ne felejts! Isten előírja az emlékezést, és aki nem teljesíti ezt, az újra és újra átéli a történelem borzalmait.

A magyar vasút legsötétebb fejezete

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke elmondta: a közalapítvány a kormány által a Holokauszt 80 emlékév programjaira megítélt egymilliárd forintból támogatja a három Magyarországon bejegyzett zsidó egyház és tovább 27 civil szervezet programjait az ország minden pontján.

Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója felidézte: a MÁV történetének van néhány sötét fejezete, és ezek közül is a legsötétebb, amikor 1944 tavaszán és nyarán közel 150 szerelvény mintegy félmillió honfitársunkat szállította haláltáborokba. Ez a magyar vasút legnagyobb fájdalma.

Hozzátette: a fájdalmat nem csökkenti, de a képet árnyalja, hogy a MÁV a háborús években elveszítette szuverenitását. Megjegyezte: ebben az időszakban is voltak becsületes vasutasok, akik igyekeztek szabotálni a transzporoktat. Még ha nem is jártak sikerrel, mégis példaképekké váltak – mondta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Személyes holokauszt-emlékeket bemutató grafikák láthatók a Nemzeti Galériában

Tüntetéssel kísért holokausztmúzeum-avatás Hollandiában

Az Élet menete: a munkaszolgálat áldozataira is emlékeztek