Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a mozgósításról szóló törvényt, ami május 16-án lép hatályba.
HIRDETÉSA törvény nem foglalkozik a leszerelés lehetőségével, viszont tartalamaz ösztönző elemeket, mint például készpénzjutalmat a katonáknak. Az orosz hadsereg eközben 15 ukrán települést támad Herszon megyében.
“ Az invázió 700 vagy még annál is több, napja alatt megtanultunk túlélni – mondja egy helyi lakos. Beindul az önfenntartás ösztöne. Meghalljuk a robbanásokat és valahogy megtaláljuk a két fal között a menekülőajtót.”
Zelenszkij elnök többször kijlentette, hogy Ukrajna nem lesz képes megvédeni magát az amerikai támogatás nélkül. Múlt héten az ukránoknak már nem volt elegendő légvédelmi rakétájuk, ezért az orosz erők megsemmisítő csapást tudtak mérni a Kijevi régió legnagyobb erőművére.
Moszkva határozottan visszautasítja a tűzszünet lehetőségét a párizsi olimpia idejére, amit Emmanuel Macron francia elnök vetett fel egy ukrán újságíróknak adott interjúban. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint egy esetleges tűzszünetet Ukrajna csapatainak átcsoportosítására és újrafegyverkezésre használna.
Olaf Scholz német kancellár, háromnapos kínai látogatását befejezve, közölte, hogy kedden arra kérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, a háború befejezése érdekben.
"Számomra nagyon fontos, hogy világossá váljon, hogy Putyin nem folytathatja egyszerűen úgy ezt az inváziót, ahogyan elkezdte. Nincs semmi, ami ezt a háborút indokolná - fogalmazott a német kancellár. És számomra az is fontos, hogy egyértelmű legyen, hogy a partnereink Oroszországnak ne szállítsanak fegyvereket.”
Ukrajna nem csak a lőszerszállítmányok elakadásától, de a kiképzett katonák hiányától is szenved. A májustól hatályos mozgósítási törvény nem foglalkozik a rotációval, illetve a leszereléssel. Ezekről külön törvénytervezetet készítenek elő. Decemberben Zelenszkij elnök még fél millió katona hiányáról beszélt. Azóta ezen finomítottak, de az új számokat, azt, hogy hány embert mozgósítanának, nem hozták nyilvánosságra.