A harcolni nem akaró oroszok külföldön bujkálnak – leginkább a volt szovjet tagköztársaságok egyikében – miközben Oroszországban büntetőeljárás indult ellenük.
HIRDETÉSTöbb ezren dezertáltak az orosz hadseregből. Sokan közülük a kazah fővárosban, Asztanában bujkálnak. Mindegyikük ellen büntetőeljárás folyik Oroszországban, ahol legkevesebb 10 éves börtönbüntetés vár rájuk.
A Nyugat „befogadását” várják – hiába.
„Amikor szül egy nő, nagyon erős fájdalmakat él át, mire új életet ad. Én is az élet lehetőségét adtam meg magamnak, miután nagyon intenzív fájdalmakon mentem keresztül” - meséli Jevgenyij, akit kitüntettek az ukrajnai háborúban, majd lábon lövette magát egy barátjával, hogy elkerüljön a frontról.
„Nincs olyan opció, hogy a harcolni nem akaró oroszok, dezertőrök biztonságos helyre kerülhessenek”- folytatja. _„Pedig gazdaságila„_g sokkal inkább megérné a Nyugatnak beengedni egy munkaképes fiatalembert, mint fegyverekkel ellátni Ukrajnát.”
Az ukrajnai orosz invázió óta az orosz állampolgárok által nyugaton benyújtott menedékkérelmek száma megugrott, de csak kevesen kapnak pozitív elbírálást.
„Teljesen más életem volt Kazanyban. Volt munkám, pénzem, lakásom. Emberek dolgoztak a kezem alatt” - meséli a dezertőr Farhad. „Itt kabátban élek, kabátokon alszom, üres a zsebem, nem tudom mit eszek holnap. Nagyon lehangoló.”
Egy német és egy francia bíróság is kimondta, hogy azok az oroszok, akik megtagadják a harcot, menekültstátuszt igényelhetnek. A gyakorlat azonban mást mutat.
„Inkább ülök itt, tengődök, szenvedek, minthogy megöljek valakit egy zavaros háborúban, amelyért száz százalékban Oroszország a felelős. Nem bántam meg, hogy dezertáltam” - mondta el egy névtelenségbe burkolózó orosz.
Az elmúlt 2 évben Franciaországban duplázódott, Németországban megháromszorozódott, az Egyesült Államokban megnégyszereződött az oroszok által beadott menedékkérelmek száma. Azt nem tudni, hányan voltak közülük dezertőrök.