Az uniós intézmények és az ipar túlságosan függ az amerikai és kínai technológiáktól, így egy konfliktus esetén akár egy gombnyomással le lehetne állítani mondjuk a katonaság szervereit. Az Európai Bizottság emiatt ösztönözné az európai csúcstechnológiás projekteket.
Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be, amelynek célja az európai technológiai vállalatok megerősítése és az amerikai, illetve kínai cégektől való függőség csökkentése. Hogy a terv valóban képes lesz-e érdemi változást hozni, és hogyan reagálnak rá a nagyhatalmak, egyelőre kérdéses.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Olyan világban élünk, ahol a geopolitika és a technológia elválaszthatatlan egymástól. Akik a technológiai innováció élére állnak, azok alakítják a jövőt is. Európának ebben vezető szerepet kell betöltenie” – mondta az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Henna Virkkunen.
A csomag elsősorban a felhőalapú szolgáltatásokra, a mesterséges intelligenciára, a nyílt forráskódú technológiákra és a félvezetőkre összpontosít.
Jelenleg az Európai Unió technológiai szolgáltatásainak és termékeinek jelentős részét külföldről szerzi be. A digitális piacot olyan amerikai vállalatok uralják, mint a Google, a Microsoft vagy az Apple, míg Kínából többek között az Alibaba Group és a ByteDance rendelkezik jelentős befolyással.
A felhőszolgáltatások állnak a középpontban
A Bizottság legfontosabb célpontja a felhőszolgáltatás. Jelenleg az európai piac mintegy 80 százalékát az amerikai technológiai óriások ellenőrzik.
Az új szabályozás négy szintre osztaná a digitális szuverenitást. A legérzékenyebb területeken – például a védelemben vagy az egészségügyben – az állami szervek gyakorlatilag csak európai szolgáltatóktól vásárolhatnának felhőszolgáltatásokat.
A cél az úgynevezett „vészkapcsoló-kockázat” csökkentése, vagyis annak megakadályozása, hogy egy külföldi kormány politikai döntéssel elzárhassa a hozzáférést létfontosságú rendszerekhez, például kórházakhoz vagy katonai infrastruktúrához.
Újabb kísérlet a chipgyártás fellendítésére
A Bizottság a félvezetők területén is változást szeretne elérni. A legfejlettebb chipek többségét jelenleg amerikai vállalatok tervezik, és főként Tajvanon vagy Dél-Koreaban gyártják.
Miután az első európai chipstratégia nem tudta jelentősen növelni a kontinens gyártókapacitását, Brüsszel most a kereslet ösztönzésével próbálkozik. Az elképzelés szerint ha nő az európai chipek iránti igény, a gyártók is nagyobb beruházásokat hajtanak majd végre.
Bizonyos stratégiai ágazatoknak – például az autóiparnak – a jövőben több beszállítóra kell támaszkodniuk, hogy csökkenjen a kínai gyártóktól való függőség.
A mesterséges intelligencia lehet Európa utolsó nagy esélye
A stratégia központi eleme a mesterséges intelligencia. Az Európai Unió attól tart, hogy lemarad a technológiai versenyben, miközben a piacot olyan vállalatok uralják, mint a OpenAI, az Anthropic vagy a DeepSeek.
Az EU egyetlen valóban versenyképes szereplője jelenleg a francia Mistral AI, amely profitálhat abból, ha az európai állami és védelmi megrendelések előnyt biztosítanak a helyi fejlesztőknek.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Európa nem tudja pusztán szabályozásokkal ledolgozni a lemaradását. A kontinens jelentősen el van maradva az adatközpontok építésében is, amit a magas energiaárak, a bonyolult engedélyezési eljárások és a megfelelő lokáció hiánya is nehezít.
Nem várható teljes technológiai önállóság
A Bizottság maga is elismeri, hogy Európa rövid távon nem tud teljesen függetlenné válni. Az EU például csatlakozni készül egy amerikai vezetésű, chipellátási láncokat biztosító kezdeményezéshez, mert egyelőre nem tudja nélkülözni az olyan vállalatok technológiáit, mint a NVIDIA.
Ugyanakkor Európa továbbra is fontos pozíciókat birtokol a globális technológiai láncokban. Jó példa erre a holland ASML, amely szinte monopolhelyzetben van a modern chipgyártáshoz nélkülözhetetlen berendezések piacán.
Henna Virkkunen szerint a cél nem az azonnali függetlenség, hanem az, hogy 2030-ra kézzelfogható eredményeket érjenek el.
„Jelenleg a technológiák 80 százaléka Európán kívülről érkezik. Ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni” – fogalmazott.